Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gerald Knaus régóta úgy érzi, hogy Orbán Viktor az elképzelései megvalósításának útjában áll. Megnyilvánulásaiból egyértelmű, hogy nemcsak egyszerűen pénzügyi okokból, hanem személyes meggyőződésből is minden eszközt felhasználva küzd a magyar miniszterelnök ellen. A 2018-as választás előtt például arról beszélt a Soros-univerzum egyik kitüntetett médiájának, a The New York Timesnak, hogy „a legrosszabb rémálom vált valóra azzal, hogy az orbánizmus terjed".
Azonban értelemszerűen ezek a kritikák nem a legutóbbi országgyűlési választási kampányban, hanem jóval korábban kezdődtek. 2016-ban például a német kancellár tanácsadója a következő módon vázolta az európai migrációs vita két fő álláspontját a Die Welt című lapnak adott interjúban: „Van az Orbán-szárny, amely kerítéseket épít. És a másik oldalon ott van Angela Merkel, aki október óta azt szorgalmazza, hogy a problémát Törökországgal és Görögországgal közösen dolgozva, fenntartható módon oldják meg."
Még ugyanebben az évben Knaus feltűnően aktivizálta magát a 2016. októberi kvótanépszavazás kapcsán, és lépten-nyomon durva, megbélyegző jellegű kritikákkal támadta a magyar kormányfőt. Így például a The Economist nevű globalista hetilapnak arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyedülálló veszélyt hordoz, mivel egy szélsőjobboldali vírust jelent Európa politikai centrumára.
Egy másik megszólalásában szintén szélsőjobbos bélyeget használt, illetve a Fidesz Európai Néppártból történő kizárását sürgette.
Miután a Soros által támogatott erők elvesztették a 2018-as parlamenti választást Magyarországon, az új cél Knaus és az ESI számára a szuverenisták európai megerősödésének megakadályozása lett. 2018 decemberében a liberális Die Zeit hetilapban így írt: „Orbán és Salvini legnagyobb erőssége az a képességük, hogy egy izgalmas történetet mesélnek. Ez az európai civilizáció túléléséről szól, az iszlám–afrikai tömeges bevándorlás viszonylatában, árulókkal, a háttérből a szálakat mozgatókkal és bátor hősökkel. Ez egy olyan hangulati ív, amely már Donald Trumpot is győzelemhez segítette: itt az álszent gyengék, ott pedig a határozott, cselekvő politikusok."
Knaus egyik bevált módszere a félremagyarázás, azaz Orbán Viktor mondatainak szövegösszefüggéseiből kiragadott módon történő vagy totálisan fals „idézése". Itt Knaus arra sem veszi a fáradságot, hogy mindig ugyanúgy és ugyanazt hazudja. Mindezt több példán keresztül is bizonyítja a Magyar Nemzet.
A leggyakrabban Orbán Viktor 2015. szeptemberi kötcsei beszédét – vagy ahogy Knaus mondja: „balatoni beszédét" – idézi, televíziókban, netes portáloknak vagy az imént említett Zeit-írásban. Például így: „Orbán 2015. szeptemberi bejelentése, hogy az »univerzális emberi jogok időszaka« most véget ért, az unió külpolitikájában is le kell, hogy csapódjon. Putyin örülhet. Le Pen is."
Nos, Knaus idézete messzebb van a teljes igazságtól, mint Kötcse a Balaton partjától. Orbán ugyanis másként beszélt egy időszak lezárásáról: „Az állításom az, hogy amit most tapasztalunk, egy korszaknak, egy szellemi-ideológiai korszaknak a vége. Mellőzve minden nagyképűséget, ezt egyszerűen a liberális blabla korszakának nevezzük. Ennek a korszaknak van most vége, és ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben egy új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában." A beszédben az „univerzális emberi jogok" kifejezés három ponton hangzik el, és a beszélő valóban kritizálja a liberálisok ezzel kapcsolatos felfogását.
Azonban Orbán nem mond olyat, amit Knaus tőle idéz. Ezt maga Soros embere is tudhatja, hiszen egy korábbi, 2015. szeptemberi jelentésükben a szervezetükkel maguk is ennek megfelelően értelmezték az elmondottakat. Mégpedig aszerint, hogy Orbán itt nem a mindenki által elfogadott emberi jogokról beszél, hanem a megélhetési bevándorlás kiváltó okáról, vagyis hogy a liberálisok egyetemes emberi jogként tálalták a nyugati jólét lehetőségét.
Részlet az ESI említett jelentéséből: az európai liberalizmus gyengévé és sebezhetővé teszi Európát, amely irracionális nagylelkűségének áldozata – így foglalta össze Knaus intézete akkoriban Orbán mondanivalóját. Tehát megértették a magyar kormányfő szavait, de később inkább politikai célból kiforgatták annak értelmét.
Ugyanígy járt el Soros György fizetett szakértője abban a Magyar Nemzet által talált, 2020. márciusi tévéműsorban, ahol arról beszélt (11:05): „Emlékezzen, Orbán Viktor mondta négy évvel ezelőtt, hogy ez a menekültválság lehetőséget teremtett arra, hogy megszabaduljunk attól, amit ő a nemzetközi univerzális emberi jogok álszentségének nevezett." Ilyen idézet Orbán Viktortól szintén nem lelhető fel, feltehetően ismét a fenti beszéd primitív és aljas kiforgatásáról és megmásításáról lehet szó.
Szintén 2020 márciusában Knaus az Euronewsnak az állítólagos citátum egy sokadik verzióját adta elő, mikor így beszélt: Orbán évek óta hangoztatja, hogy „az univerzális emberi jogok kora csak liberális blabla és képmutatás, és katonai értelemben vett invázióról beszél. Már hozzászoktatta az embereket a menedékkel kapcsolatos jogok felfüggesztéséhez, és most ezt a válságot a végleges megoldás megvalósítására használja fel." Egy osztrák társadalomtudós esetében a „végleges megoldás" kifejezés használata egyrészt gyomorforgató, másrészt tudatos: egyértelműen a nácikra utal vele.
2019-ben az Azonnali nevű internetes lap összefoglalót közölt arról a német dramatizált dokumentumfilmről, amelyet a ZDF közszolgálati tévéadó készíttetett, és amely Merkel 2015-ös migrációs válságkezelését mutatta be. A liberális portál a cikkében így fogalmazott: „Az osztrák Gerald Knaus, az EU–török menekültügyi megállapodás egyik kidolgozója már a másfél órás film elején azt mondja: Orbán tudatosan katasztrófára játszott. »Orbánnak nincs semmiféle morális gátlása« – mondja a magyar miniszterelnökről Knaus. Szerinte Orbán tudatosan arra játszott, hogy a Keleti pályaudvarnál borzasztó képek készüljenek, mert azokat »belső propagandára« használhatja."
Knaus maga nyíltan bevallotta a Twitter-oldalán, hogy politikai nyomásgyakorlásra, a pénzek megvonására, valamint az Európai Unió Bíróságának megerősítésére, azaz az utóbbi ítéleteinek feltétlen kikényszerítésére van szükség Magyarországgal szemben. A hadjárat fontos részét képezte, hogy érveket szállítson a magyarok ellen a hétéves költségvetésről szóló vitához. Erre a felkészülés pedig régen megkezdődött. A Magyar Nemzet egyik informátora szerint már 2018 szeptemberében feladatul kapták az ESI munkatársai, hogy gyűjtsenek adatokat térségünk országainak korrupciós ügyeiről, amelyek aztán publikálhatók a nemzetközi sajtóban.
Knaus hálózatának felfogása szerint Magyarország térdre kényszerítésében döntő szerepet kell kapnia az Európai Bizottságnak és az EU Bíróságának, és hazánk ellen is a lengyelekkel szembeni intézményi bánásmódot kell alkalmazni. A bizottság szerepe ezekben az ügyekben a vádlóé, a bűnös országok pénzmegvonásos büntetését pedig Knaus elképzelt színdarabja szerint az EU Bírósága szabhatja ki. Az elmúlt időszakban már ebbe az irányba mutatott, mikor sikerült elérni, hogy az EU részben felfüggessze, részben pedig lelassítsa a „lázadó" lengyelek és magyarok részére járó források kifizetését. Az ESI igazgatójának helyzetét egy sor ügy intézése során megkönnyíti, hogy német kormánykörökben magyar- és lengyelkérdésekben „szakértői" státust élvez.
Összefoglalva a fenti példákat, láthatóan egy tudatos és gátlástalan narratívaépítésről van szó. Knaus hazug meséje szerint Orbán „veszélyes", hiszen eltörölné az emberi jogokat, neki és a nemzetközi közösségnek pedig meg kell állítaniuk ezt a szélsőjobboldali figurát.
Pénzbüntetéssel, bírósági eljárásokkal, bizottsági támadásokkal, sajtóütlegeléssel és természetesen – teszi hozzá a lap – a hálózat mozgatásával. Knaus pedig ebben élen jár, mind a folyosói ügyintézésben, a sötét szobák rejtekében, mind a nyilvános megszólalásokban. A stratégia fő fenyegetési pontja a háborúba rohanás felvetése, miszerint itt a nemzetközi emberi jogok megsemmisítése fenyeget, amelyet már csak a harc követhet. Kifejezetten erre utal az ESI 2018. februári összefoglalója Orbán évértékelő beszédéről, amelyet a „hetven éve magunk mögött hagyott Európa" visszatérésének víziójaként, a „modern pokolként", illetve „gyűlöletet szító beszédként" mutatott be Knaus intézete. Csak emlékeztetőül, a szóban forgó intézet részben Soros György pénzéből működik. A balliberális média pedig láthatóan úgy muzsikál, ahogy a spekuláns karmestere vezényel.
A Magyar Nemzet cikksorozata folytatódik.
