2018 áprilisában jelent meg a Twitteren egy inkognitóban működő, de feltűnően jól informált szivárogtató oldal, a Pace Leaks. A közösségi felület kifejezetten az Európa Tanács és Knaus intézményének kapcsolatát vette számba, és egy sor korrupciógyanús összefüggést tárt fel, melyek Magyarországot is érintik – írta a Magyar Nemzet.
Emlékezetes, hogy az Európa Tanács és annak vezetője, a baloldali Thorbjorn Jagland – aki szintén jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel – számos alkalommal bírálta Magyarországot.
Gerald Knaus két stratégiát alkalmaz egyszerre az Európa Tanács (ET) működésének befolyásolására:
A korábban említett Jaglandnak „javaslatot kell tennie" – írta felszólító módban egy alkalommal az Európa Tanács főtitkárának Knaus, és valamiért megjelöli bejegyzése végén az ECFR-t, amely egy másik Soros-lobbiszervezet. Közben
dokumentumok bizonyítják a Soros alapítvány és a Knaus intézete közötti pénzmozgásokat.
Ezek célja leplezetlenül az Európa Tanács politikai irányvonalának befolyásolása volt.
A Magyar Nemzet információi szerint azonban Knausnak a Soros-hálózattal ápolt kapcsolata ennél is mélyebb. Az ESI honlapján publikált jelentéseken túl ugyanis úgynevezett „árnyékjelentéseket", tehát
politikai jellegű háttéranyagokat is készítenek a hálózat tagjai számára.
A Magyar Nemzet forrásai szerint például a Magyarország elleni európai parlamenti jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítése is részben ezen módszerrel történt, részben pedig a hálózat más tagjainak személyes felvilágosító tevékenységével. Sargentini egyébként korábban – a bevándorlókért aggódva – osztotta meg a Twitter-oldalán Knaus egy hollandiai tévészereplését is.
Mindemellett az ESI bennfentesei szerint Knaus a személyes lobbizásra is nagy hangsúlyt helyez, nemcsak Brüsszelben, hanem Berlinben vagy éppen Párizsban is. Nem elhanyagolható körülmény, hogy
a hálózat magyarországi vezetői is vele tartják a kapcsolatot.