Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Věra Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, aki az értékekért, átláthatóságért, és kisebb részben a jogállamiságért felelős biztos, szeptember 25-én interjút adott a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló Der Spiegelnek, többek között azt állította, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal, és Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége".
A cseh politikus ezenfelül arra is utalt, hogy Magyarországon „eltűnőben van a demokrácia is, mert a társadalom nem tud szabadon tájékozódni, így nincs abban a helyzetben, hogy önállóan tudjon véleményt megfogalmazni". Hozzátette, hogy szerinte „Magyarországon nem illiberális demokrácia, hanem beteg demokrácia van",
ilyen sértés a magyar embereket már évtizedek óta nem érte, hiszen Jourová tulajdonképpen a teljes magyar társadalmat „betegnek" minősítette.
Végezetül Jourová még azt állította, hogy véleménye alapján elképzelhető, hogy az elkövetkező választások Magyarországon nem lesznek szabadok.
A sajtóval kapcsolatos kijelentése a cseh EP-biztosnak egyszerűen fake newsnak nevezhető, hiszen a baloldali médiából korlátlanul ömlenek a jobboldali kormányt bíráló cikkek. A hivatalos olvasottsági adatokból az derül ki, hogy az öt legolvasottabb online hírportál közül egyedül az Origo jobboldali, a többi baloldali (24, Index, hvg, 444). Utóbbiak egyértelműen és határozottan elutasítják a kormány politikáját, és
RENDSZERESEN KÖZÖLNEK A KABINETTEL, ÉS ANNAK TAGJAIVAL KAPCSOLATOS LEJÁRATÓ ANYAGOKAT, VAGY OLYAN ÍRÁSOKAT, AMELYEK SZÁNDÉKOSAN ROSSZ SZÍNBEN PRÓBÁLJÁK MEG BEÁLLÍTANI A JOBBOLDALI POLITIKUSOKAT.
Ami a két nagy kereskedelmi televíziót illeti, az egyik ellenzéki (RTL Klub), míg a másik jobboldali (TV2). A közelmúltig ráadásul az ellenzéki beállítottságú, német tulajdonban lévő RTL Klub volt a legnézettebb, de a TV2 kemény munkával történő előretörése miatt változás állt be, és mára ez utóbbi a piacvezető, de a külföldi érdekeket szolgáló RTL azért őrzi a második helyét. A hetilapok tekintetében csak a Mandiner, a Demokrata, a Figyelő és a Szabad Föld nevezhetőek jobboldaliaknak, míg
az ellenzéki oldalon ennél több hetilap van: hvg, 168 Óra, Jelen, Magyar Narancs, Magyar Hang, illetve az Élet és Irodalom.
A Médianéző Központ 2018-as elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy
a változó médiapiacon változatlan balliberális túlsúly érzékelhető.
2019 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy
a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van a sajtóban, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka.
Jourová persze arról sem beszélt, hogy a magyar baloldali ellenzéknek rengeteg olyan álcivil szervezete van, amelyeket adott esetben hadrendbe tud állítani, Budapesttől Brüsszelen át a washingtoni demokrata körökig.
A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International Magyarország, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), Transparency International, Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet,
stb.
Ezekben az a közös, hogy valamennyijüket Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) finanszírozza.
Az 56 éves, cseh származású, jogász végzettségű Věra Jourová asszonynak már a háttere is meglehetősen homályos és ellentmondásos.
Politikai karrierjét a második leggazdagabb cseh üzletember, Andrej Babis jelenlegi miniszterelnök ANO (magyarul: Igen) 2011 nevű nemzeti liberális pártjában kezdte.
2013-ban egy rövid ideig képviselő volt a prágai parlamentben, majd regionális fejlesztésekért felelős miniszter lett. Ezt a tisztséget 2014 októberéig töltötte be, amikor is a Jean-Claude Juncker-féle bizottságban igazságügyért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztos lett.
Az ANO hagyományos értelemben nem tekinthető pártnak, inkább egy technokrata érdekszövetség, amely nem követeli meg a pártfegyelmet.
Az EP-ben az ANO a radikális baloldali Momentumot is magában foglaló Renew Europe frakció tagja, bár kissé különutas módon viselkedik
Ezek az előzmények részben megmagyarázzák azt, hogy Andrej Babis pártelnöknek miért áll olykor szöges ellentétben a Magyarországról kialakított álláspontja Věra Jourováéval.
Az Origo korábban feltárta, hogy amíg Juncker biztosa volt, 2014-2019 között, Jourová és csapata legalább 18 hivatalos találkozón vett részt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (Open Society Foundation), vagy más, az amerikai milliárdoshoz köthető álcivil szervezetekkel.
2016 áprilisában a biztos asszony Monika Ladmanova melegjogi aktivistával, a prágai Soros-alapítvány munkatársával konferenciázgatott a migrációról, a Soros által pénzelt Amnesty International European Association rendezvényén. 2018 októberében pedig szintén Monika Ladmanovával, illetve a szintén az amerikai milliárdoshoz köthető Daniel Braunnal találkozott a Soros támogatta Avaaz Foundation eseményén...
Az Avaaz a világ egyik legprofibban működő radikális baloldali aktivista közössége, amely legutóbb az EP-választások menetébe avatkozott be, de a 2018-as magyar országgyűlési választáson is erre tettek kísérletet.
2017-ben Jourová a saját Twitter-oldalán egy olyan fényképet osztott meg, amelyen ő látható Soros Györggyel és a legkisebb fiával, Alex Sorossal.
A bejegyzés szövege eléggé egyértelművé teszi, hogy miről lehetett szó a találkán: mindennél egyértelműbbé teszi, Jourová kinek a vízióját szeretné végrehajtani Európában: „Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében".
Az alábbi táblázatból részletesen meg lehet szemlélni, hogy az EU-biztos mikor találkozott az amerikai milliárdoshoz köthető szervezetekkel:
Az első ciklusában a cseh biztos közvetlenül nem igazán avatkozott be a magyar belpolitikába, egyetlen esetet leszámítva, amikor 2017 novemberében találkozott Széll Bernadettel, aki akkor az LMP társelnöke volt és később miniszterelnök-jelölt lett.
2019 júliusában a cseh sajtó és a V4NA nemzetközi hírügynökség arról cikkezett, hogy Babis miniszterelnök több alkalommal is kijelentette: az igazságügyi és a nemek közötti egyenlőség, meg az ehhez hasonló, no name portfoliók helyett valamelyik gazdasági biztosi tisztséget szeretné Věra Jourová számára megszerezni, konkrétabban a digitalizációt, a belső piacot vagy a nemzetközi kereskedelmet.
Babis törekvése azonban nem járt sikerrel, részben a Brüsszellel ápolt ellentmondásos kapcsolata miatt, így
kénytelen volt beérni azzal, hogy párttársa még az akkorinál is jelentéktelenebb portfoliót kapott, amikor is decembertől az értékekért, átláthatóságért, és kisebb részben a jogállamiságért felelős biztos lett.
2020-ban a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadások azt követően sokasodtak meg, hogy a parlament március 30-án elfogadta A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, amelyet a hazai és a nemzetközi baloldal felhatalmazási törvénynek nevezett, utalva az 1933-as Hitler-féle alkotmányos puccsra, amely tényleg lehetővé tette a Reichstag felhatalmazása nélküli kormányzást. Továbbá azt is hamisan terjesztették a járvány elleni védekezést segítő törvényről, hogy az „örök időkre szól, illetve a parlamentizmus felszámolásával jár".
A valóság ezzel szemben az, hogy a koronavírus-törvény már június 18-án hatályát vesztette, míg más EU-tagállamokban még napjainkban is érvényben van a rendkívüli jogrend valamely fajtája.
Általános megdöbbenésre a kezdeti hezitálás után Jourová asszony április végén és május elején kétszer is a védelmébe vette a magyar koronavírus-törvényt, azt állítva, hogy az nem ellenkezik az európai uniós jogrenddel. Néhány nap múlva azonban már megváltoztatta a véleményét, és május 10-én azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy őt mégis nyugtalanítja a magyar parlamenti által elfogadott törvény, mert az – szerinte – korlátlan hatalommal ruházza fel Orbán Viktor miniszterelnököt.
Arra, hogy mi állhat Jourovának a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos pálfordulása mögött, két forgatókönyv létezik. Az egyik szerint az EP-frakciójától, a Renew Europe legfelső vezetőségétől jöhetett ilyen utasítás.
A másik, valószínűbb verzió szerint arról lehet szó, hogy Cseh Katalin győzte meg erről.
A magyar koronavírus-törvényről ugyanis május 11-én tartottak egy online konferenciát, amelynek résztvevője volt Jourová, Cseh és két német baloldali politikus.
A konferencián Jourová bevallotta, hogy a törvényt – pártatlan források helyett – igazából Cseh Katalinnal vitatta meg, magyarán
a Momentum politikusa félreinformálta őt.
(Cseh amúgy orvos és nem jogász végzettségű, tehát a szándékos álhírkeltés mellett még szakmailag is inkompetens a témában.)
Jourová a végén pedig arról beszélt, hogy igazából nem ismeri a magyar jogrendet, nem tud magyarul, és e két dolog megnehezíti az ítéletalkotását.
2020. május 25-én Gyurcsányné kezdeményezésére a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány online konferenciát rendezett a romák helyzetéről - írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az eseményen természetesen Jourová is részt vett, csupán a prominens európai roma politikusok hiányoztak, mint például Járóka Lívia, aki az EU roma stratégiájának a kidolgozásában aktívan közreműködött.
2020. szeptember 11-én a Magyar Nemzetnek Gerald Knausról, a Magyarország elleni lejárató kampány osztrák karmesteréről szóló egyik tényfeltárócikkéből az is kiderült, hogy
Donáth Anna momentumos EP-képviselő titkos tanácsadóként „segíti" Jourová munkáját magyar ügyekben,
és ebből Donáth nem is csinál titkot. Ezen információ tükrében utólag sok minden érthetőbbé válik. (Nem mellékesen Donáth sem jogász, hanem szociológus végzettségű, bár a fake news-gyártás szempontjából ez irreleváns.)
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 28-án levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatta, hogy
Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Věra Jourovával
– derül ki Havasi Bertalannak, a kormányfő sajtófőnökének a közleményéből. Orbán Viktor álláspontja szerint a cseh EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges, mivel
Jourová kijelentései összeegyeztethetetlenek a bizottságban elfoglalt pozíciójával.
Az angol nyelvű levelet Varga Judit igazságügyi miniszter osztotta meg a közösségi oldalán.
Az Európai Bizottság biztosainak ugyanis a tagállamok politikai ügyeiben semlegességet kell tanúsítaniuk, a felmerülő témákban a saját nézőpontjukat pedig hivatalosan nem fejthetik ki, hanem mindenben Brüsszel álláspontját kell képviseljék, mindenféle részrehajlás és szubjektivitás nélkül.
Jourová a semlegesség alapelvét pedig már számtalan alkalommal megszegte,
nem csupán Magyarország, hanem Lengyelország és Románia tekintetében is.
Mivel egyértelműen túllépte a hatáskörét, ezért azonnali hatállyal le kell mondania, már amennyiben Brüsszel komolyan veszi a saját maga által megfogalmazott, hangzatos alapelveket és a joguralom (rule of law) keretrendszerét, hiszen
még a cseh biztos asszony sem állhat a törvények és a szokásjog felett.
Ha mégsem távozik Věra Jourová, az azt jelenti, hogy a brüsszeli intézményrendszer önmaga illegitim paródiájává válik, és többé másokat sem lehet a szabályok betartására kötelezni. Az ügy tehát precedensértékű.
