Tóth Bertalan újraválasztásával végképp Gyurcsány Ferenc kezében az MSZP

Gyurcsány-kompatibilis vezetése lett az MSZP-nek Tóth Bertalan szombati újraválasztásával. A régi-új pártelnök elmúlt kétéves ciklusában sorban halmozta a botrányokat (videóhamisítási ügy, Bangóné Borbély Ildikó patkányozása), azonban választástechnikai trükkökkel és egy kis külső ráhatással meg tudta őrizni hatalmát - Kunhalmi Ágnes parlamenti képviselővel kiegészülve (Kunhalmi legemlékezetesebb produkcióit itt gyűjtöttük össze). Tóth és Gyurcsány régi ellenfeleként Mesterházy Attila ugyan szembeszállt a hatalmába görcsösen kapaszkodó pártelittel, azonban pillanatok alatt ellehetetlenítették indulását. Enyhén szólva nem lenne meglepő, ha a jelenlegi vezetés alatt a szocialisták rövid időn belül feloldódnának a baloldali összefogásban. Ezzel a DK elnökének régi vágya teljesülne, ugyanis Gyurcsány Ferenc pártjának megalapítása óta erről álmodott. Az Origo elemzése az MSZP-tisztújítás után.

Nem is volt olyan régen, amikor a szocialista párt vezető politikusai egy színpadon énekelték az Internacionálét, benne a hírhedt csatakiáltással, az "ez a harc lesz a végső"-vel. Ekkor még nem sokan gondolták volna a párton belül, hogy az MSZP 2020-ra oda jut, ahová még sosem: a közvélemény-kutatások végére, és a teljes megsemmisülés szélére.

Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnökké választásával minden kétséget kizáróan új időszak köszöntött az egykori állampárt utódpártjára: az elkövetkező időszak könnyen megjósolhatóan nem a szocialisták sikerességéről fog szólni. Ugyanis a legtöbb jel arra utal, hogy a régi-új pártvezető(k)nek nem elsősorban az MSZP erősítése a legfőbb célja, hanem a szükséges számú listás hely kiharcolása '22-ben.

Hogyan jutott el odáig az ország egykori legnagyobb pártja, hogy kuncsorognia kell a befutó helyekért? Mi a szerepe ebben a Tóth-Kunhalmi párosnak, akik parlamenti helyük biztosítása érdekében elvállalták a csődgondnoki szerepet? A kérdésekre a választ Tóth Bertalan személye, a baloldali összefogás, és a kettőt "összefogó" Gyurcsány Ferenc körül kell keresni.

Út a mélybe

A szocialista pártban zajló folyamatok megértéséhez kicsit távolabbról szükséges indítani. Az MSZP a rendszerváltás után három alkalommal nyert parlamenti választást, ami jól mutatja korábbi politikai erejüket. Ugyanakkor nem lehetett felhőtlen az örömük, hiszen mindháromszor (1994-ben "taktikai okokból") koalícióban kormányoztak, ami nagyban hozzájárult későbbi erodálódásukhoz. A párt lejtmenetében egyébiránt komoly szerepe volt a gyenge kormányzásnak, és az örökös, párton belüli széthúzásnak, a bal és a liberális szárny viaskodásának.

Az emberek 2010-ben megunták a tehetetlen, kis híján államcsődöt összehozó MSZP-SZDSZ koalíciót, és kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek. Az új helyzettel pedig versenyhelyzet állt a baloldal vezető szerepéért. Főleg, hogy Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő megérezve a politikai rést, több politikustársával az MSZP-ből kiválva megalapította a Demokratikus Koalíciót (DK). Ezzel megkerülhetetlenné vált a kérdés a szocialista párton belül: ezek után hogyan viszonyuljanak Gyurcsány Ferenchez, "az árulóhoz"?

A szakadás mai napig tartó törésvonalat eredményezett, aminek legfontosabb kérdése: erős, önálló vagy másoknak alárendelt szocialista pártra van szükség?

Alárendeltségben vagy önállóan? - ez az egyik legfontosabb kérdés a szocialistáknál. A képen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke látható Forrás: MTI/Mohai Balázs

A pártosztódás ellenére a 2014-es országgyűlési választásokig a szocialista pártnak sikerült megőriznie vezető pozícióját a baloldalon, amit jól mutat, hogy Mesterházy Attila személyében ők adták a baloldali választási tömörülés kormányfőjelöltjét. Mesterházy azonban nem hozta el a várva várt sikert: a Fidesz-KDNP másodszorra is kétharmados győzelmet aratott, megsemmisítő csapást mérve az ellenzékre. A kudarc eredményeképpen átrendeződtek az ellenzéki erőviszonyok, amit jól jelez, hogy négy évvel később már csak a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd ment bele az MSZP-vel való választási szövetségkötésbe.

A végeredmény ismert: a szocialisták történetük második legrosszabb eredményét érték el a legutóbbi országgyűlési választáson, még a Jobbik is maguk mögé utasította őket. Ennek következtében Molnár Gyula, a párt elnöke lemondott, a soron következő tisztújításon pedig egy addig relatíve ismeretlen politikusnak (Mesterházy Attilával szemben), Tóth Bertalannak szavaztak bizalmat a küldöttek.

Gyurcsány trójai falova?

A 2018 júniusában megtartott szocialista kongresszust követően azt írtuk: az új elnök "megválasztásával az eljelentéktelenedés útjára lépett az MSZP." A szervezeten belül azóta is ez az egyik leggyakrabban hangoztatott kritika Tóthtal szemben. Sokan karizmanélkülinek, a szavazók számára érdektelen politikusnak tartják, aki alkalmatlan a párt támogatottságának érdemleges növelésére.

Hiába tulajdonítanak neki sok negatív tulajdonságot, egybehangzó róla a vélemény, miszerint Tóth ügyes machinátor, elsőrangú hatalomtechnikus. Ez többször is bebizonyosodott, elég csak a tavalyi uniós választásra gondolni: pártja hatszázalékos eredménye (bukása) után különösebb megrázkódtatás nélkül meg tudta őrizni pártelnöki tisztségét. Szintén ezt mutatják a legutóbbi tisztújítást megelőző események, de erről majd később. Vannak olyan vélekedések is Tóthtal kapcsolatban, miszerint

nem több, mint egy arc nélküli, Gyurcsány-kompatibilis politikus.

Kétségtelen tény, hogy annak idején újdonsült pártelnökként már első nyilatkozataiban rögtön arról kezdett el beszélni, hogy pártja a minél szélesebb körű ellenzéki együttműködésben érdekelt. Kijelentése azért hatott furcsán, hiszen ekkoriban az MSZP bőven előzte a DK-t a közvélemény-kutatásokban, mégis a nagyobb párt ereszkedett le a kisebb párt(ok)hoz, nem pedig fordítva.

Új szocialista társelnökök egymás között: Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan az Országgyűlés plenáris ülésén Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Érthetetlen módon Tóth ahelyett, hogy pártja pozícióinak megerősítésén kezdett el volna dolgozni, az ellenzéki összefogás első számú szószólójaként mutatkozott a nyilvánosságban. Pedig ekkor még lett volna lehetősége fordítani a dolgok állásán, hiszen a Jobbik a pártszakadás miatt szétesőben volt, a Momentum pedig a háromszázalékos választási eredmény után komoly válságba került.

A pártelnök a rossz kommunikációval átengedte a gyeplőt Gyurcsány Ferencnek: a DK így szépen lassan behozta a népszerűségi versenyben az MSZP-t. Ennek eredménye az lett, hogy a szocialista vezető elsőként vetette be a gyurcsányi taktikát: közös, baloldali listát követelt a tavalyi uniós választást megelőzően. Ez egyértelműen a gyengeség jele volt: a szocialisták ekkor már nem álltak olyan jól a kutatásokban, így nem véletlen, hogy a többi párt elutasította a felvetést. Mint ismert, az MSZP ismét csak a Párbeszéddel tudott választási szövetséget kötni: míg Gyurcsányék 16, addig Tóthék csupán 6,6 százalékot kaptak. Bár a DK ekkor még kihátrált a közös indulás mögül, az újabb fideszes győzelemmel, és a Gyurcsányék megerősödésével végződő választás után a két vezető érdekei nyilvánvalóan egybeestek.

Az uniós választás után megindult a szocialista párt eróziója: polgármesterek, politikusok és aktivisták nagy számban pártoltak át a DK-hoz. Az MSZP-ben jó páran kifogásolják, hogy Tóth erőtlenül reagált arra, hogy Gyurcsány sorra szipkázta el tagjaikat, képtelen volt kézzelfogható üzenetet közvetíteni vagy éppen szembenállást mutatni a tagságnak, és persze a nyilvánosságnak. Könnyen lehet, nem véletlenül alakult így: sajtóhírek szerint az elmúlt hetekben Tóth és közvetlen köre Gyurcsány Ferencnél, a baloldal vezetőjénél házalt amiatt, hogy biztosítsa magának a befutó listás helyeket 2022-re. Ebből a szempontból érthető, miért gondolják sokan úgy, hogy Tóth Bertalan Gyurcsány Ferenc érdekeinek párton belüli első számú kiszolgálója.

Botrány botrány hátán

Abban, hogy az MSZP idáig jutott, alaposan közrejátszottak a Tóthhoz, illetve a pártvezetéshez kapcsolódó botrányok. Az eddig említetteken túl ide lehet sorolni a székházügyet, valamint az utóbbi évek egyik legsúlyosabb botrányát, a videóhamisítási ügyet.

Mint ismert, vállalhatatlan módon a veszélyhelyzet ideje alatt Korózs Lajos parlamenti képviselő szereplésével jelentetett meg az MSZP egy videót. Nem sokkal később kiderült, hogy a szocialista politikus beszélgetőpartnere, Németh Athina sosem volt mentős. Az Országos Mentőszolgálat és a betegszállító cégek ugyanis közleményben jelezték, hogy nincs ilyen nevű alkalmazottjuk, és nem is tudnak ilyen esetekről, sőt, az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartásában sem szerepelt a nő neve.

Az MSZP közleménnyel próbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, aminek aztán hazugságok sorozata lett a vége. Ebben a cikkünkben vettük végig, hogyan követte az első hazugságot a következő, és hogyan gabalyodtak össze a szálak a hazugságok hálójában

Természetesen Tóth Bertalan és a pártvezetés összezárt, és megpróbálta kivédeni a botrány utóhatásait. Pedig később kiderült, hogy a pártelnök döntött az álmentős kamuvideóról, és csupán szűk környezete látta publikálás előtt a felvételt. Ugyan a MSZP-ben belső vizsgálat indult az ügy miatt, de az rekordgyorsasággal és felelős megállapítása nélkül zárult le.

Korózs Lajos átlátszóan magyarázkodott Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Bangóné Borbély Ildikó patkányozása is ebbe a körbe sorolható: az országgyűlési képviselő a rágcsálókhoz hasonlította a kormánypártok szavazóit, következménye ennek a botránynak sem lett.

Változást akart, ellehetetlenítették

Normális esetben kérdés nélkül leváltották volna a két éven át ügyetlenkedő, középpártból törpepártot csináló szocialista pártvezetést. Csakhogy ez - mint kiderült - komoly akadályokba ütközött.

Mesterházy Attila ráérezve a résre és a párton belül uralkodó elégedetlenségre, a szeptemberi tisztújítás előtt bejelentette indulását az elnöki tisztségért. Az országgyűlési képviselő jó ideje köztudottan a párton belüli ellenzék vezéralakja, Tóthtal való kapcsolata közel sem mondható jónak. A 2018-as kongresszuson egy látványosan rosszul sikerült képpel gratulált az őt legyőző pártelnöknek. A voksolás után pedig megkérdőjelezte a Párbeszéddel való szövetségkötés szükségességét, azt sugallva, hogy a Tóth-féle vezetés nem a szocialista párt megerősítésén dolgozik.

Az egykori pártelnök jelentkezésével tehát újra Tóth-Mesterházy mérkőzés alakult ki az MSZP vezetéséért. Az eredmény ismert, megint Tóth nyert. Hogy mi vezetett idáig, a válasz erre sok összetevős, ezek közül a két legfontosabb a Gyurcsány-hatás és a technikai trükkök.

A DK-nak közel sem volt érdektelen a voksolás kimenetele. Ezt mutatja, hogy több szocialista politikus is arról panaszkodott a tisztújítást megelőzően, hogy erős nyomás érkezett Gyurcsányék felől. Nem volt titok benne: Gyurcsány Ferenc favoritja a jelenleg regnáló elnök volt.

Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő nekiment a szocialista pártelitnek Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt

Ugyan Mesterházy Attila nem kérdőjelezte meg a baloldali közös lista szükségességét, de egyértelművé tette, hogy kevesebb Gyurcsány Ferencre van szüksége az MSZP-nek. Mint ismert, a két politikus kapcsolata közel sem felhőtlen, elég csak arra gondolni, amikor 2011-ben olvasatlanul megsemmisítette azt a borítékot, amelyet Gyurcsány Ferenctől kapott, és amelyben a volt kormányfő állítása szerint azoknak a neve szerepelt, akik feltételezése alapján kiszivárogtatták az őszödi beszédet. Szintén megmutatta, milyen a viszony közöttük, amikor Mesterházy Kiss László óbudai, és Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármester DK-ba való távozását félreérthetetlen módon úgy kommentálta, hogy "támadás alatt van az MSZP".

A másik ok, ami a status quo felborítását, és ezzel együtt a pártelit leváltását célzó Mesterházy kudarcához vezetett, az volt, hogy komoly akadályokat gördítettek indulása elé. Először is a tisztújítás előtti napokban a pártvezetés sorra oszlatta fel azokat az alapszervezeteket, amelyek "vélhetően" Mesterházyt támogatták volna. Így járt a komplett Pest megyei szervezet, akiket a döntés értelmében kizártak a kongresszusról, így szavazni sem tudtak.

Szintén Tóthék trükközésének tudható be, hogy a kongresszust megelőzően több megyei szervezet élére olyan ismeretlen és tapasztalatlan vezetőket választottak, akik elkötelezett hívei voltak a Tóth-Kunhalmi párosnak. Arról nem is beszélve: az utolsó pillanatokban dőlt el, hogy listát kell állítani a kongresszusra. Ezzel megpecsételődött Mesterházy sorsa, és jelezte, mégsem indul el a "szavazáson".

Ezzel a pártelit újabb két évre bebetonozta hatalmát: nagyon úgy néz ki, hogy ez a harc volt a végső, az MSZP rövid időn belül eltűnik a süllyesztőben.