Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Leginkább a szakpolitikusaink felkészítésében fognak segíteni azok, akiket felkértünk" - ezekkel a szavakkal jelentette be a Blikknek Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, hogy pártja tanácsadóként számít Bajnai Gordon egykori miniszterelnökre. Mindenképpen figyelemre méltó: a baloldali pártelnök azután jelentette be legújabb igazolását, hogy azt nyilatkozta, "megbékéltünk Gyurcsány Ferenccel", és a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének helye van egy közös baloldali listán. (Bajnai Gordon visszajövetelét a hvg is tényként kezeli.)
A politikai kultúraváltás ígéretével fellépő politikus és pártja Bajnai megbízásával végleg kapitulált a 2010 előtti baloldali elit akarata előtt. Éppen ezért érdemes megnézni, ki is Bajnai Gordon, és bukása után hogyan játszotta vissza magát ismét a hazai politika színpadára.
Bár a volt kormányfő az elmúlt években látszólag visszahúzódott a politikától, több nyilatkozatából is arra lehetett következtetni, nem fog a végtelenségig tartani a passzív állapot.
"Ha úgy alakul, hogy tudok tenni valamit valamilyen poszton, akkor azt meg fogom tenni. Lehet, hogy azzal, hogy támogatok egy alapítványt, lehet, hogy azzal, hogy másokat segítek a háttérből, vagy mellékszerepet vállalok egy ügyben, amiben hiszek" - árulta el jövőbeli terveit a 168 Órának adott tavaly áprilisi interjújában. Ugyan konkrétumokat nem árult el azzal kapcsolatban, hogy milyen háttérmunkát szánna magának, megszólalása alapján várható volt visszatérése.
Főleg, hogy Bajnai az elmúlt időszakban látványosan építette magát a nyilvánosságban. Miután a tavalyi uniós választásra időzítve megjelent a kormányzásáról szóló Frontsebészet című könyve, több újságnak is interjút adott, majd Karácsony Gergely oldalán szállt be a baloldali előválasztási versenybe. A választásig többször is kiállt a Párbeszéd társelnöke mellett, amiért a baloldali hatalomátvételt követően megkapta - meglehetősen pórias - jutalmát. Sajtóértesülések szerint a baloldali városvezetés éppen a volt miniszterelnök villája előtti utat újíttatja fel.
Karácsony Gergely győzelmével jól érzékelhetően kinyílt a Városháza kapuja a Gyurcsány-Bajnai vonal embereinek. Már a hatalomváltás első hónapjában visszakerültek a 2010 előtti rendszer szimbolikus alakjai a hazai politika vérkeringésébe.
A folyamat egyik legfőbb katalizátora éppen Bajnai, aki több budapesti cég vezetésébe is be tudta tenni az embereit: így lett Walter Katalin a Budapest Városüzemeltetési Holding Zrt. vezetője, Mártha Imre a Főtáv vezérigazgatója, Tordai Csaba pedig Karácsony Gergely jogi főtanácsadója és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági elnöke. Jól mutatja a korábbi kormányfő elszántságát, hogy még a Fővárosi Vízművek körül is elkezdett mozgolódni.
A háttérben tehát közel egy éve építi a mostanra már a teljes fővárosi bürokráciát behálózó hálózatát, így csak idő kérdése volt, mikor lép ismét a nagypolitika színpadára.
Szombaton ez megtörtént: éppen ezért érdemes megnézni, kit választott tanácsadójának a politikai kultúraváltás ígéretével fellépő Momentum.
Bajnai politikai pályáját mai napig meghatározza a Hajdú-Bét felvásárlásával kapcsolatos botránya. A vállalat ekkoriban a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében került padlóra, ekkor vette meg a Bajnai-féle Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság.
A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére ismét fizetésképtelenné vált. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon, kamatok nélkül számolva is 246 millió forint köztartozás maradt a cég után, kifizetetlen kistermelők százainak az egzisztenciája roppant meg.
Az ügyben feljelentések is születtek, demonstrációkat tartottak, és a termelők képviselői szerint
volt olyan libatenyésztő, aki e kilátástalan helyzet miatt lett öngyilkos. Figyelemre méltó, hogy egy évvel a Hajdú-Bét csődje előtt a baromficégbe több, a Wallis érdekeltségébe tartozó, elsősorban egy-egy ingatlanprojekt megvalósítására létrehozott cég is beolvadt. A tranzakciók mindegyikénél feltűnt közvetítőként egy ciprusi offshore cég, a szintén Wallis-közeli Vitonas Investments Ltd.
Ezen ügyletek során Bajnai Gordon mindkét szerződést kötő fél oldalán szerepet vállalt. Vagyis Bajnai a Wallis Befektetési, Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójaként több olyan szerződést is aláírt, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságban érdekelt Hajdú-Bét a profiljától teljesen idegen, egyébként pedig súlyos veszteségeket termelő ügyletekbe menjen bele.
Mint az közismert, Bajnai Gordon Gyurcsány Ferencnek köszönhetően lett politikai tényező a baloldalon. Kapcsolatukat már a rendszerváltás előtt megalapozták azzal, hogy az 1980-as évek végén együtt próbálkoztak az állampárt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a megújításával. Mivel a szervezetet nem sikerült megreformálni, létrehozták az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű szervezetet, ami azonban hamarosan feloszlott. A KISZ- és az UDSZ-projekt bukását követően párhuzamos pályát futottak be:
a szocialista rendszer bukása után az üzleti szférában elhelyezkedve hatalmas vagyonra tettek szert, amit aztán a politikában próbáltak meg kamatoztatni.
Bajnai és Gyurcsány a Creditum nevű pénzügyi tanácsadó cégnél kezdett el dolgozni. Egy darabig közösen dolgoztak, azonban később, 1995-ben Bajnai átment a CA-IB Értékpapír Rt.-hez, ahol 29 évesen vezérigazgató-helyettes lett.
Bár útjaik ekkoriban különváltak, igazából teljesen ez sosem következett be: előbb Gyurcsány lépett be a politikába, amikor a 2002-es választási kampányban Medgyessy Péter kormányfőjelölt és az MSZP tanácsadója lett, majd később követte őt Bajnai.
Amikor a katasztrofális gazdasági mutatók, az instabil belpolitikai helyzet, a nyugati befektetők elbizonytalanodása és az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt tarthatatlanná vált az MSZP-SZDSZ-koalíció helyzete, Gyurcsány Ferenc régi barátjának és bizalmasának mentette át a hatalmát. Az országot 2009 és 2010 között irányító Bajnainak elviekben az államcsőd elkerülése és a magyar gazdaság talpra állítása lett volna a feladata, ehelyett
egy brutális megszorító csomagot vezetett be.
A Bajnai-csomag hatását még évekig nyögték a magyar emberek. Jól mutatja a megszorítás mértékét, hogy a Bajnai-féle szocialista kormány 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezte csökkenteni a költségvetés kiadásait (a költségvetés 10 százalékával). A csomag részeként a Bajnai-kormány a közszférában többek között megszüntette a 13. havi bért, csökkentette az önkormányzatoknak járó támogatásokat. Emellett számos, az idős embereket érintő megszorítást is hoztak. Így előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót is visszavonták és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
Arról nem is beszélve, hogy 10 százalékkal csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, három évről két évre rövidítették a gyes és a gyed idejét, megszüntették a lakástámogatási rendszert és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.
A Bajnai-csomag következtében a közhangulat a rendszerváltás óta nem tapasztalt mélységekbe került, a kizsigerelt magyar társadalom alig várta a 2010-es parlamenti választást, hogy véleményt mondhasson a baloldali elit politikai teljesítményéről. Amikor Bajnai átadta a kormányrudat, Magyarország romokban volt. A Fidesz-KDNP történelmi kétharmados győzelmet aratott.
Gyurcsány Ferenc bizalmasa a jobboldal győzelmét követően látszólag távol tartotta magát a hazai politikától. A háttérben azonban rögtön bukását követően elkezdte tervezni a kormányfői székbe való visszatérését: 2010 év végén kormánya több tagjából (Oszkó Péter, Balázs Péter) és bizalmi embereiből (Tordai Csaba, Szigetvári Viktor) létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt.
A szervezetet a kezdetektől fogva az amerikai demokratákhoz húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) támogatását élvezte. Bajnaiék elismerték, hogy a CAP néhány tízmillió forintot fizetett alapítványuknak, azonban a valóságban ennél lényegesebben nagyobb pénzekről lehetett szó. A szervezet ekkoriban a Clinton család, illetve Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországát testesítette meg. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy
a Bajnai-féle alapítványt megtámogató CAP ötletgazdája és legfontosabb támogatója Soros György volt.
Nem véletlen, hogy Bajnai évekkel később, a Frontsebészet című könyvének tavalyi premierjén úgy fogalmazott:"nagyon tisztelem Soros Györgyöt, méghozzá azért, mert a saját eszével és tehetségével lett sikeres pénzügyi szereplő, és azért is, hogy ezt a pénzt társadalmi célokra fordítja."
Közel sem mellékes, hogy az ország történetének egyik legnagyobb megszorító csomagját bevezető politikus
kiszorulva a hatalomból komoly nemzetközi kapcsolatépítésbe kezdett.
A 2011-es szemeszterben az amerikai Columbia, valamint a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában vendégtanárként adott előadásokat, ezenkívül bekapcsolódott a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának munkájába is. Utóbbiban akkor helyet foglalt a baloldalhoz köthető Simonyi András volt amerikai nagykövet és Charles Gáti politológus is. Bajnai egyébként külön találkozott Hillary Clintonnal 2011-es, budapesti látogatásakor.
Ekkor már pontosan tudni lehetett, mi pontosan Bajnai (politikai) vágyálma. Az őrült tempójú nemzetközi kapcsolatépítés egyetlen célt szolgált: a rövid időn belül megalakuló pártja mögött stabil, külföldi támogatást tudjon biztosítani.
Így 2012 decemberében a Haza és Haladás Egyesületből, az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesületből (Milla) és a Magyar Szolidaritás Mozgalomból megalakult az "Együtt 2014 mozgalom", ami előfutára volt az Együtt – a Korszakváltók Pártjának. Bajnai tehát a 2013-ban létrehozott új pártjával tervezte a hatalomba való visszatérését.
Mielőtt bejelentette, hogy a 2014-es parlamenti választáson megméretteti magát a baloldal közös kormányfőjelöltjeként, egy előre megtervezett médiakampány vette kezdetét. Az akkori (baloldali) nyomtatott és internetes sajtó csepegtetve, sejtelmesen építette fel a visszatérő Bajnait. A vége azonban közel sem lett ennyire megtervezett: akkor még volt annyi politikai erejük a szocialistáknak, hogy Bajnait kiütve a nyeregből, Mesterházy Attilát "tegyék meg" a baloldal közös kormányfőjelöltjének. Hiába kapott 2010 után újból bizalmat az MSZP-s politikus, nem tudott élni a lehetőséggel, a Fidesz-KDNP másodszorra is megszerezte a parlamenti helyek több mint kétharmadát.
Bajnainak ezzel átmenetileg "befellegzett", és a politikából kiszállva a multinacionális cégek világában helyezkedett el.
2014-ben a francia hátterű infrastrukturális befektetésre szakosodott Meridiam Infrastructure-nál vállalt vezetői feladatokat, ezekről családi okok miatt 2017 elején mondott le. Ezt követően csatlakozott a világ egyik legnagyobb gazdasági tanácsadó cégéhez, a Campbell Lutyenshez, a vállalat nemzetközi tanácsadói testületének elnöke lett. "Egy londoni központú globális pénzügyi tanácsadó cég egyik vezetője vagyok, infrastruktúrába, vállalkozásokba fektető alapokat hozunk létre. Hétfőnként felülök egy repülőre, és vagy a londoni irodám, vagy az ügyfeleink székhelye felé indulok. Új-Zélandtól Kanadáig járom a világot, de hétvégenként itthon, a családommal vagyok" - jellemezte mindennapjait a 24-nek adott tavalyi interjújában.
A beszélgetés során azt is kiemelte, hogy "a befektetési döntéshozók egyike volt az Európai Unió egyik programjánál, a Juncker-tervnél."
És most: visszatérőben, két baloldali kormánytagjával, Balázs Péterrel és Oszkó Péterrel együtt csatlakozik a Momentumhoz. Hogy miért a Momentumhoz és miért nem a Demokratikus Koalícióhoz, hogy emögött is Gyurcsány Ferenc elgondolása van, hogy saját emberével még jobban szemmel tarthatja a Momentumot, nem tudni. Ahogy az is kérdés, hogy vajon Gyurcsány Ferenc nem tudatosan rakja tele a Momentumot régi, bukott baloldali politikusokkal, jelezve, hogy ilyen alapon lehet nyugodtan szavazni a DK-ra is, mert a DK és a Momentum szinte ugyanaz?
