Ha a nyári időszakban napi negyed, vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin-szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad
– nyilatkozta Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója a Semmelweis Egyetem internetes oldalán. Hozzátette, hogy a D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, de például az izmok működésében is fontos szerepe van.
Az őszi, téli évszak beálltával, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin-hiány.
Ez a többi mérsékelt övi országban is megfigyelhető. A D-vitamin-hiány a késő ősztől kora tavaszig jellemző napfényhiány miatt alakul ki.
A D-vitamint más néven D-hormonnak is nevezik – a hatásmechanizmusa miatt.
Táplálékkal lényegében alig vihető be a szervezetbe – a szükséges napi kétezer egységből mindössze legfeljebb 80 egységet tudunk biztosítani az étkezéssel.
A bőrünket érő napfény hatására saját szervezetünk elő tudja állítani a vitamin előanyagaiból. A szervezetünk D-vitamin-szintjéért ugyanis elsődlegesen a bőrünket érő ultraibolya sugárzás felelős.
„A D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, ugyanakkor például az izomerő fenntartásában is fontos. Receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van" – hangsúlyozta Masszi Tamás professzor a Semmelweis Egyetem cikkében.
Kiemelte, hogy
a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke Magyarországon. Ez azért is fontos, mert ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is.
„Számos nemzetközi vizsgálat azt mutatta, hogy az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin-szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin-szintnek is."
Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol
– mondta dr. Masszi Tamás.
Ebből következve feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19-fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet
– tette hozzá a szakorvos.
„Egyre többen tudják, hogy a D-vitamin támogatja az immunrendszer működését, és az elmúlt néhány évben folyamatosan növekszik a D-vitamin iránti kereslet a gyógyszertárban"
– mondta az Origónak Bölcs Judit gyógyszerész, a budapesti Korona gyógyszertár tulajdonosa, vezetője. Hozzátette: mindenki, aki teheti, szedjen D-vitamint az őszi-téli időszakban.
Arról is kérdeztük, hogy lehet-e nagyobb dózisban szedni ezt a vitamint. A gyógyszerész azt válaszolta, hogy a D3-vitamin jól felszívódik, nem ürül ki, mint a C-vitamin, ezért nem érdemes nagyobb dózisban szedni, mint a napi 2-3 ezer egység.
„Két-háromezer egységgel pótolhatjuk naponta a D-vitamint a szervezetben. Többet ne szedjünk. Vannak nagyon nagy mennyiségű D-vitamint tartalmazó tabletták a patikákban, amelyből hetente vagy kéthetente egyet kell csupán bevenni. Ezt nem ajánlom, mert előfordulhat, hogy az ember elfelejti, hogy bevette-e a heti adagot, és akár többet is bevehet a megengedettnél. A D-vitamint túl lehet adagolni, ez pedig különböző tünetekkel járhat" – hangsúlyozta a gyógyszerész.
Ha valaki túl sok D-vitamint vesz be heteken vagy hónapokon át, akkor felgyülemlik a kalcium a szervezetében. Konkrét tünetek az anyagcserénél jelentkezhetnek.
„A D-vitamin túladagolása az emésztőrendszerre hathat rosszul. Nem tudja lebontani a szervezet a zsíroldékony vitamint, és izomgyengeség, vesekárosodás, gyomor- és bélpanaszok jelentkezhetnek"
– mondta Bölcs Judit.