A WHO szakemberei úgy találták, hogy nem elég hatékony az új típusú koronavírus ellen a gyógyszer. A magyar orvosok, tudósok, köztük a Semmelweis Egyetem rektora viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítja azon kutatás eredményei alapján, amely most is zajlik Magyarországon.
Mint mindenütt, néha zavar van ebben is, különösen akkor, ha olyanok beszélnek róla, akik nem értenek hozzá. Körülbelül három héttel ezelőtt a világ elsőszámú tudományos lapjában megjelent az egyértelmű bizonyíték, hogy a remdesivir előírás szerint 5-től 10 napig tartó alkalmazása lecsökkenti a kórházi tartózkodást, gyorsítja a gyógyulást, csökkenti a halálozást mind 15, mind 30 napnál. Ez egy randomizált, szabályszerű, a dolgok leglényegesebb kérdésére bizonyító erővel bíró, tudományos vizsgálat. E nélkül nem állíthatnánk, hogy ez hatékony
- mondta. A remdesivir olyan vírusellenes szer, amelyet eredetileg az ebola ellen fejlesztettek ki. A működési mechanizmusának alapja, hogy amikor a vírus örökítőanyagának szaporodása megindul az emberi sejten belül, tévútra vezeti azt.
A másolási folyamatot pedig elrontja hibás szekvenciák beépítésével.
„Ez mindenképpen jó, hiszen lecsökkentjük vele az új típusú koronavírus számát a szervezetben.
Minden olyan esetben, amikor ez lecsökken, a szervezet téves reakciója, például az immunrendszer túlműködése vagy alulműködése, kordában tartható.
Ez egy nagyon erős evidencia és ez meg is jelent a kutatásról szóló publikációban. Ezzel szemben a WHO kiadott egy közleményt arról, hogy visszamenőleg összegyűjtötte a remdesivirrel kapcsolatos adatokat - amelyhez Magyarország is küldött, mivel nálunk is volt néhány eset a járvány első hullámából -, és úgy találták, hogy nincs markáns különbség azon betegek között, akik kaptak remdesivirt és azon betegek között, akik nem kaptak ilyen szert.
Ugyanakkor ez nem egy randomizált vizsgálat volt, hanem egy visszamenőleges, retrospektív vizsgálat. A súlyosabb betegek kapták a remdesivirt, az enyhébb betegek nem"
- magyarázta, majd hozzátette, hogy a remdesivir a súlyosabb betegek állapotát a kevésbé súlyosak szintjére tudja lecsökkenteni.
Ezt hívják úgy, hogy betegszelekciós hiba. A WHO retrospektív vizsgálata nem ad erre a kérdésre választ. Amivel viszont rendelkezünk, az egy több mint ezerfős mintán nagyon szabályos körülmények között levett, világos evidenciákkal rendelkező vizsgálat, és nagyon örülünk annak, hogy a Richter Gedeon Nyrt. több mint 2000 beteg számára elégséges remdesivirt tudott legyártani, illetve a gyártás jelenleg is folyik"
- mondta. Merkely Béla azt is hozzátette, hogy a remdesivir hatékonyságát az is bizonyítja, hogy október 22-én az amerikai FDA megadta a már Magyarországon is gyártott gyógyszernek a minősítést. Az európai minősítést pedig már az előző félévben megkapta az MEA-tól. Hivatalosan feltétellel, de csak azért, mert eredetileg az ebola ellen fejlesztették ki.
„Ugyanakkor tudjuk, hogy az új típusú koronavírus is egy RNS-vírus, a replikáció, duplikáció, reprodukció hasonló módon megy végbe mindkét vírusnál.
Amit most mi végzünk, az egy prospektív, előremutató, klinikai vizsgálat,
ami egy úgynevezett fázisnégyes vizsgálat a magyar lakosság vonatkozásában, ez egy biztonságossági végpontú vizsgálat. Bosszankodva olvastam egyes klinikumban kevésbé járatos kolléga véleményét arról, hogy miért nem placebó-kontrollált vizsgálatot végzünk a hét centrumban, négy egyetemi és három másik, budapesti centrumban.
Ennek egyetlen komolya oka van.
Ebben a kérdésben a biztonságosságra fókuszálunk. Nagyszámú betegeket nézünk, és nem szeretnénk senkit sem etikailag olyan helyzetbe hozni, hogy egy bizonyított hatékonyságú gyógyszer esetében, miközben aláírta a beleegyező nyilatkozatot, esetleg placebót kap"
– mondta Merkely Béla, és hozzátette, hogy azok után, hogy a gyógyszer megkapta az amerikai minősítést, miután a The New England Journal of Medicine-ben, a világ elsőszámú lapjában is megírták, hogy bizonyítható a remdesivir hatása, Magyarországon nem szabad ilyen vizsgálatot megismételni.
Egy nagyszámú, prospektív, magyar lakosságra, magyar morbiditásra, korra jellemző beteganyagon össze kell gyűjteni az adatokat, amiből aztán a későbbiekben tanulni is tudunk, és a mindennapi gyakorlatban is fel fogjuk tudni használni. A Semmelweis Egyetemen azt tudjuk, hogy az új, Magyarországon gyártott remdesivirből 26 betegnél alkalmaztuk a terápiát. Mindenki él, ami egy nagyon komoly eredmény, és nem találtunk semmilyen mellékhatást. Ez is nagyon fontos. Arról is beszámolhattunk már, hogy az első betegünk hazamehetett, aki egy súlyos állapotú beteg."
A gyógyszert a középsúlyos és súlyos állapotban lévő betegek kapják meg.
A rektor szerint a betegség elleni küzdelmet, a terápiát a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, nem szabad arra várni, hogy kialakuljon a kétoldali tüdőgyulladás, ami után már csak lélegeztetőgép segíthet a betegnek.
Már akkor el kell kezdeni a terápiát, amikor láthatóan romlik a beteg állapota.
„Ha alacsonyabb szinten tartjuk a vírusok számát, az erre adott immunválaszt is sokkal optimálisabban tudjuk szabályozni. Mindamellett, hogy egy ilyen prospektív vizsgálatot, amelyet unikálisan, egyedi módon, Magyarországon ilyen nagy számban véghezviszünk, és ezer, kétezer, vagy remélhetőleg több mint 2000 magyar állampolgárnak az egészségét tudjuk vele javítani, az is nagyon fontos, hogy nem csak ez az egy gyógyszer van.
Tartoznak mellé egyéb gyógyszerek is, amelyek már bizonyították a hatékonyságukat.
Az immunrendszer állapotát befolyásoló Dexametazon mellett vérhígító terápiát is alkalmaznak azért, hogy ne alakuljanak ki vérrögök az emberi szervezetben, és ne okozzanak sztrókot vagy infarktust, és a betegek kapnak vitaminkoktélokat is. A megelőzésben is fontos szerepet játszik a D-vitamin. Ha szükséges, akkor magas áramlású oxigénterápiát kapnak, vagy nem invazív lélegeztetőgépet, de ha szükség van rá, akkor invazívot is. Ez a komplex terápia eredményezheti a legjobb gyógyulást" – tette hozzá az MTA doktora, majd arról beszélt, hogy
a vérplazmakezelésnél is fontos a megfelelő időzítés.
Úgy fogalmazott, az a legfontosabb, hogy az antitestben gazdag vérplazmát is a lehető legkorábbi időpontban kell beadni a betegnek. Akkor, amikor már látható, hogy rossz irányba fordult a betegség, de még nem „végállapotba", tehát nem annál a betegnél alkalmazható, aki napok óta lélegeztetőgépen van már.
Ezzel a módszerrel is a folyamat felgyorsulását lehet megakadályozni.
A gyengébb, enyhébb esetek kezelésére elérhető egy japán fejlesztésű gyógyszer Magyarországon, a favipiravir, amelyet már Magyarországon is gyártanak.
A remdesivir a ma elérhető leghatékonyabb vírusellenes szer az új típusú koronavírussal megfertőződött betegek esetében"
- emelte ki.
Most hét kórházban kezelnek betegeket ezzel a gyógyszerrel a klinikai vizsgálaton belül, de hamarosan, a terveik szerint,
még öt olyan egészségügyi intézményben lesz elérhető,
ahol elsődlegesen látnak el covidos betegeket.
Megvannak a kritériumai annak, hogy kinek érdemes ilyen gyógyszeres terápiát adni, döntően ezt a betegcsoportot kell megcélozni, és nem a magunk, meg a családtagjaink iránti féltésből kell indokolttá tenni egy szer alkalmazását, hanem az orvos kollégáknak kell a megfelelő gyógyszer alkalmazását véleményezni, javasolni, a lehetőségét megteremteni. Nagyon szeretnénk, ha további gyógyszerek is felsorakoznának még a hatékony terápiához"
- tette hozzá, majd elárulta, hogy ilyen típusú kutatások a Semmelweis Egyetemen is zajlanak, és
nemsokára ők is beszámolnak egy új gyógyszer klinikai vizsgálatáról,
amely kifejezetten a tüdőt fogja védeni. Végül arról beszélt, hogy mikor kezdődhet a magyar lakosság beoltása a védőoltással, amely elvezethet a pandémia végéig.
A járvány első fázisában próbáltuk kitalálni mennyi idő kell ahhoz, hogy az első vakcina megjelenjen, és akkor óvatlanul azt mondtam, hogy november környékén várható. Azt kell, hogy mondjam, hogy olyan nagyon-nagyon sokat nem tévedtem. Az első vakcinák bevizsgálása, a hármas fázisú vizsgálatok szinte biztosan befejeződnek novemberben
– mondta, majd hozzátette, hogy abban is biztos, hogy
decemberben megkezdődik Európában az oltás,
amelyhez sok százmillió vakcinára van szükség. Először a Covid-ellátásban részt vevő egészségügyben dolgozókat és az idős betegeket célszerű beoltani, aztán folyamatosan a kevésbé veszélyeztetett, fiatalabb generációkat is.