A legbefolyásosabb NGO-k nem hivatalos úton befolyásolják az Európai Bizottság döntéshozását
![Kovács István, Kovács Attila, Alapjogokért Központ,](https://cdn.origo.hu/2023/12/lAF8oMIFcdr1Y7nua0bpon5faU7qT-dTz0bJrm1m18s/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzYxYmIzNmNhM2FiMTRjNjM5YThkZTIxZmZiYzRkODYw.webp)
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, az elemzés célja az volt, hogy megvizsgálják az Európai Bizottság saját vonatkozásában is betartja-e ugyanazon elveket, amelyeket oly gyakran számon kér Magyarországon és Lengyelországon. A vizsgálat során kiderült, hogy a nyílt társadalmat támogató Open Society European Policy Institute (OSEPI) az Európai Parlamenten túl az Európai Bizottság döntéshozatali folyamataiba is beépült.
Kovács István elmondta, hogy a progresszív politikai agenda pillérjeit képező migrációt, a genderkérdést és az emberi jogok területét az Európai Bizottság Átláthatósági Nyilvántartásából kinyert adatok segítségével vizsgálták meg. Ebből egyértelműen kiderült, hogy
az OSEPI ezeken a kulcsterületeken is jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy saját álláspontjának megfelelően irányítsa a szakpolitikákra vonatkozó jogszabályalkotást.
Kovács István hangsúlyozta, hogy a lobbitalálkozók elemzése alapján megállapítható, hogy Frans Timmermans alelnök az első számú szereplő a progresszív agenda közvetítésében,
a holland politikus a nyílt társadalom hálózatának helytartója az Európai Bizottságban.
Őt – mint a legkeresettebb lobbicélpontot – Vera Jourová liberális cseh alelnök követi.
Közzétette: Alapjogokért Központ – 2020. október 28., szerda
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta, hogy a lobbitalálkozók elemzésének egyik fő következtetése, hogy
a legbefolyásosabb NGO-k nem az Európai Bizottság hivatalos társadalmi vitájának folyamatában mondják el javaslataikat, hanem inkább személyes találkozókon közlik,
ahol a megbeszélések konkrét tartalma rejtve maradhat. A társadalmi véleményezésre bocsájtott migrációs kérdésekben számos Európán kívüli, afrikai NGO csatornázza be az álláspontját. Ezek azonban leggyakrabban olyan szereplők, akiknek valószínűsíthetően nem a migráció megállítása, hanem inkább annak EU-n belüli kezelése a célja.
Kovács Attila végül kiemelte, hogy
az Európai Bizottság ezen NGO-k költségvetéséhez jelentős – az európai adófizetők által biztosított – támogatással járul hozzá.