A Jobbik pártmédiája nem akárhogyan próbálta meg menteni a zűrös ügyekbe keveredő Bíró Lászlót. A baloldal tiszaújvárosi-szerencsi jelöltjének azonban nem sikerült nyernie, mint ahogyan az Alfahírnek sem sikerült igazat írnia.
Mint ismert, a kampányt alapjaiban határozta meg a Gyurcsány Ferenc által tisztességesnek, és a Varju László által példaértékű emberként jellemzett politikus varrónős botránya. Az ügy lényege röviden: miután Bíró korábbi cége 50 milliós állami támogatást kapott, az gyanús körülmények között ment csődbe. A baloldali jelölt aztán erre hivatkozva nem fizette ki egykori alkalmazottait, akik közül többen kiálltak a nyilvánosság elé.
Miután első körben arcukat és nevüket nem vállalva (később felfedték személyazonosságukat) azt állították, hogy a baloldali jelölt sokukat a mai napig nem fizette ki, egyeseknek több százezer forinttal tartozik, sőt, egy alkalommal fegyverrel fenyegetőzött, a Jobbik-média a maga módján megpróbálta hitelteleníteni a történetet. "A csernelyi varroda volt munkatársa cáfolta a Bíró László ellen felhozott fideszes vádakat" című, exkluzívnak és leleplezőnek szánt cikkükben felmutattak egy nőt, aki egymaga cáfolta "a fideszes vádakat".
"Ilyen arc nélküli és elváltoztatott hangú hozzászólásokkal próbálta a Hír TV alátámasztani a Bíró László ellen felhozott vádjaikat. A tények viszont ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Ugyanis volt, aki névvel és arccal vállalta, hogy megcáfolja a jobboldali médiát" - írta büszkén a pártsajtó az elmondása szerint egykoron a csernelyi varrodában dolgozó Kurucz Béláné Kormos Erzsébet vallomása alapján.
A Jobbik-média "koronatanúja" többek között azt állította, hogy nem a baloldali jelölt, hanem Csorba Istvánné Galambosi Erzsébet, a Fidesz helyi elnöke vitte csődbe a varrodát. Még azt is tudni vélte, hogy Csorba Istvánné ügyvezetése alatt több mint 100 millió forint adótartozást halmozott fel, és agyon dolgoztatta beosztottjait, akiknek nagyon sokszor még hétvégéken is ingyen kellett dolgozniuk úgy, hogy nem kaptak semmilyen pótlékot.
A cikk állításairól csak a nagy téttel bíró választás után derült ki, hogy semmi közük a valósághoz: a baloldali jelöltet mentegető írás szeptember 7-én jelent meg a jobbikos portálon, amit október 13-án követett egy helyreigazítás.
Utóbbiból kiderült, hogy gyakorlatilag a cikk egyetlen mondata sem volt igaz:
A portál az érintett elnézését kérte a "valótlan tényállításokért" - két nappal a voksolás után.