Így próbál a magyarországi baloldal ártani az országnak Brüsszelben

Budapest, 2018. január 27. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke feleségével, Dobrev Klárával a 14. évértékelő beszéde után 2018. január 27-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Bár az itthonról megalapozott, és a nemzetközi színtéren folytatódó, Magyarország elleni támadások korábban is jellemzőek voltak, idén különösen sokszor próbáltak az országnak külföldön ártani. Megmutatjuk az eddig kevésbé ismert európai parlamentbeli szavazásaikat és akciókat, amiből az látszik: a DK-s Gyurcsányné, a momentumos Cseh Katalin, a szocialista Ujhelyi István és a többiek mindent megtettek annak érdekében, hogy megpróbáljanak ártani Magyarországnak a nemzetközi közvélemény előtt. És mint ismert, a Hír TV nemrégen mutatta be azt a videófelvételt, amin Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azzal dicsekedett egy belső momentumos fórumon, hogy Vera Jourová biztossal rendszeresen egyeztetett. Mégpedig azzal a céllal, hogy Magyarországot elítélő jelentés szülessen. Donáth Anna egyébként azt megelőzően Varga Judit igazságügyi miniszternek letagadta, hogy egyeztetett volna Jourovával. De nézzük a többi baloldali uniós képviselő ügyeit.

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a hazai baloldal Brüsszelben Magyarország érdekei helyett a nemzetközi baloldalt, és annak ideológiáját képviseli. Elég csak arra gondolni, hogy a járvány első hulláma alatt, a magyar emberek védelme érdekében elfogadott koronavírus-törvény miatt képesek voltak kiráncigálni Magyarországot egy brüsszeli meghallgatásra.

Többek között ez derül ki az Origo összeállításából, ahogyan az is: amikor Magyarország megítélése volt a téma Brüsszelben, a baloldali képviselők mindig úgy szavaztak, hogy azzal kedvezőtlen színben tüntessék fel saját hazájukat.

Szavazások

Jó példa erre Michal Simecka jelentése: az Európai Parlament (EP) október 7-én megszavazta a szlovák politikusnak "a demokrácia és jogállamiság megvédésére irányuló" javaslatát. A jelentés egyébként egy olyan mechanizmust javasol, ami felváltaná az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését: a jogállamiság mellett a demokrácia és az alapvető emberi jogok területét is lefedné.

Ahogy az eddigi uniós vitákból egyértelművé vált: a "jogállamiságot" és a "demokráciát", mint fogalmakat ki-ki a saját szájíze szerint tudja (és szereti) értelmezni. A cseh jelentéstevő egyébként a végletekig elfogult: a hvg-nek adott interjújában pozitív példaként hozta fel a Vera Jourovával rendszeresen egyeztető Donáth Annát.

Ezek után nem csoda, hogy az állásfoglalás külön kitételt tartalmazott Magyarországra, és Lengyelországra, visszautalva arra, hogy a két ország ellen meghallgatások vannak folyamatban. Ahogy az sem volt váratlan, hogy a baloldali képviselők (a jobbikos Gyöngyösi Mártontól kezdve a DK-s Gyurcsánynén át a szocialista Ujhelyi Istvánig) mind megszavazták a hazánkat támadó Soros-jelentést.

A Gyurcsány-házaspár Magyarország lejáratásán dolgozik - ez látszik az Európai Parlament legutóbbi szavazásaiból Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ha megyünk időben visszafelé, a szeptember 17-én elfogadott López Aguilar-jelentés parlamenti szavazásakor ugyanez volt a forgatókönyv, annyi különbséggel, hogy Gyöngyösi tartózkodott, igaz, ezzel a jobbikos képviselő sem állt ki Magyarország érdekei mellett.

Az EP állampolgári jogi bizottságának spanyol baloldali elnöke, a magyar kormányt gyakran kritizáló, a migránsvízumok ötletét felvető Juan Fernando López Aguilar nevével fémjelzett javaslat Lengyelországot vette célba. Mint ismert, Lengyelország a V4-ek tagjaként szoros politikai és stratégiai szövetségben áll Magyarországgal. Lengyelország ellen is eljárás zajlik az uniós szerződések hetes cikkelye alapján, ezzel kapcsolatban az uniós döntéshozás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanácsban tartott meghallgatások ez idáig nem vezettek eredményre.

Bár az Európai Unió elég lassan ébredt fel, és ebből kifolyólag kifejezetten rosszul kezelte a koronavírus-járvány hatásait tavasszal, az Európai Parlamentben április 17-én elfogadott egy állásfoglalást az összehangolt uniós fellépésre. Akármilyen hihetetlen, még ebbe is sikerült belecsempészni Magyarországot, mégpedig "a transznemű és interszexuális személyek jogainak" okán. Az előzmények után talán nem váratlan: a baloldali képviselők egytől egyig pártolták a nemzetközi baloldal abszurd támadását.

Szintén nagy volt az összhang januárban, amikor az EP a hetes cikkely szerinti eljárás keretében január 16-án megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalási indítványt. Strasbourgban ezzel azt mondták ki, hogy a két országban rosszabb állapotban van a jogállamiság, mint korábban. Ez egy pillanatig sem zavarta a baloldali összefogás uniós képviselőit: a távol levő Ujhelyin és Gyöngyösi Mártonon kívül mindenki támogatta a politikai motivációjú elmarasztalást.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője egy korábbi sajtótájékoztatón beszél Forrás: MTI/Soós Lajos

A tavalyi év sem maradt hasonló jelenetek nélkül. Az uniós elit december 18-án fogadott el egy állásfoglalást az LMBTI-személyek megkülönböztetéséről, az LMBTI-mentes övezetekről, és úgy általában a gyűlöletkeltésről. Ennek az volt az apropója, hogy 2019 elején egyes lengyel régiók, járások és települések (több mint száz esetben) "LMBTQ-ideológiától" mentesnek nyilvánították magukat. Ez nem tetszett Brüsszelnek, és az állásfoglalás elfogadásával próbáltak revansot venni. Az indítvány súlyát jól mutatta, hogy abban felszólították az Európai Bizottságot, "határozottan ítélje el a nyilvános megkülönböztetés ezen eseteit".

Az állásfoglalás olyan vádakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, minthogy itthon az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak számos formát öltött, a szociális LMBTI-központok ellen támadásokat követtek el, valamint az LMBTI-személyekkel kapcsolatban homofób kijelentések hangzottak el. Akármennyire képtelenek ezek az állítások, a baloldali képviselőknek (leszámítva Gyöngyösit) nem okozott gondot megszavazni a hazánkat megbélyegző indítványt.

Egy hónappal korábban, novemberben a kormány külföldi ellenfelei szintén aktívnak bizonyultak Magyarország lejáratásában, amiben ismét partnerre találtak Gyurcsányné és társaiban. November 28-án fogadta el az EP az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról szóló állásfoglalását. Ebben több más uniós tagállam mellett Magyarországot is "felkérte" arra, hogy az egyezmény aláírása után "haladéktalanul" ratifikálja.

Mint ismert, a dokumentumban több olyan pont is van, amely a családellenességet reklámozza, és a genderideológia nyílt terjesztését célozza. Magyarország azonban a hagyományos családmodell mellett foglalt állást, így a nemzetközi egyezmény elfogadása a legkevésbé sem érdeke az országnak. Ez nem különösebben érdekelte a DK-s, momentumos és MSZP-s képviselőket, akik különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül támogatták az állásfoglalást.

Akciók

A baloldali pártok brüsszeli delegáltjai azonban nemcsak a parlamenti szavazásokon mentek szembe a nemzeti érdekekkel, vagy próbálták meg Magyarország rossz hírét kelteni, hanem mindezek érdekében különféle akciókat is vállaltak.

Cseh Katalin momentumos képviselő június 24-én részt vett a "Lengyelországban és Magyarországon támadás alatt vannak az LMBTI-jogok" elnevezésű konferencián, ahol a hírhedten magyarellenes Sophie In’t Veld volt a másik vendég. A holland zöldpárti politikus volt az, aki a koronavírus-járvány alatt annyira meg akarta büntetni Magyarországot, hogy azt mondta, "még ha a magyar intézkedések jogszerűek is, akkor is el kell ítélni Magyarországot. Elegem van ugyanis a jogi alapú megközelítésekből, rendszerszinten kell el- és megítélni Magyarországot."

Ilyen előzmények után nem volt meglepő, hogy baráti hangulatban telt a beszélgetés. Cseh "Katka" többek között azzal büszkélkedett, hogy itthon pártja volt az első, amelyik részt vett a Pride-on. Ezt annak ellenére tették, hogy a politikai tanácsadók állítólag arra figyelmeztették őket, ez politikai öngyilkosságnak számít. "Mi mégis megtettük, és nagyon büszkék vagyunk rá" - mondta meghatódottan.

A diktatúrázás sem maradt ki: a momentumos politikus olyan abszurd állításokat fogalmazott meg, miszerint mindenki, aki másképp gondolkozik, vagy kicsit mást képvisel, mint a kormány, az azonnal ellenséggé válik. "Ha más a bőrszíned, a szexuális beállítottságod, akkor megkülönböztetnek" - próbálta lejáratni képtelen hazugságokkal Magyarországot. A baloldali politikus annyira belelendült, hogy a Coca-Cola erősen vitatott magyarországi kampányát úgy jellemezte, hogy az "megmutatja a szerelem szépségét". Mint ismert, a globális cég melegházasságot népszerűsítő plakátokkal árasztotta el Budapestet.

Cseh Katalinnak még arra is volt ereje, hogy a "hazai LMBTI-jogszabály" blokkolására vonatkozó kérdésre úgy válaszoljon, hogy azt megpróbálják megtámadni az Alkotmánybíróságon, de mivel oda szerinte mindenkit a miniszterelnök ültetett be, ezért nem biztos, hogy sikeres lesz az akció. "De ha Sophie-nak jobb ötlete van, akkor nyitottak vagyunk arra" - tette hozzá vicceskedve, baráti alapon.

Cseh "Katka" és Donáth Anna, a Momentum uniós képviselői éppen jókedvűek Forrás: MTI/Illyés Tibor

Döbbenetes álhírrel támadt Gyurcsányné is, aki tavaly december 3-án az Európai Parlament egyik termében "Visszatértek a választási csalások Európába?" címen tartott konferenciát. Az esemény meghívójában azt hajtogatta, hogy a legutóbbi hazai országgyűlési választáson komoly visszaélések történtek, ezek még a végeredményt is befolyásolták. Rejtélyes számítógépes meghibásodások, szabálytalanságok a szavazóhelyiségeknél, vidéki szavazatvásárlások, valamint a választók szervezett és jogszabályellenes szállítása Ukrajnából - ezek voltak a legabszurdabb vádpontjai a DK politikusának, aki úgy látja, enélkül nem lett volna meg a kormánypártoknak a kétharmados parlamenti többsége. "Csak így tudták folytatni a jogállamiság lebontását" - összegzett hazug módon Gyurcsány Ferenc felesége.

Egy tavaly november 20-án körbeküldött levél pedig arról tanúskodik, hogy Ujhelyi István, az MSZP egy szál uniós képviselője is botrányos módon mozgósította képviselőtársait a magyar Országgyűlés házszabály-módosítása miatt. "Magyar ellenzéki EP-képviselők mellett többek között az S&D-frakció spanyol elnöke, Iratxe García Pérez is részt vett azon a szolidaritási akción, amelyet az Európai Parlament strasbourgi épületében tartottak kedden, a plenáris ülés szünetében. (...) A szolidaritási akción részt vettek a Demokratikus Koalíció európai politikusai, Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő, valamint német, osztrák és svéd delegációvezetők, illetve politikusok, többek között Udo Bullmann korábbi német frakcióvezető" - sorolta fel utólag azokat a politikusokat, akik részt vettek az általa meghirdetett akción.

Ujhelyi nem meglepő módon hazugságokkal hergelte képviselőtársait, többek között állítva, hogy a kormány részéről újabb támadás érte a magyar demokráciát, amivel ezúttal a parlamenti képviselőket célozták meg.