Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a hazai baloldal Brüsszelben Magyarország érdekei helyett a nemzetközi baloldalt, és annak ideológiáját képviseli. Elég csak arra gondolni, hogy a járvány első hulláma alatt, a magyar emberek védelme érdekében elfogadott koronavírus-törvény miatt képesek voltak kiráncigálni Magyarországot egy brüsszeli meghallgatásra.
Többek között ez derül ki az Origo összeállításából, ahogyan az is: amikor Magyarország megítélése volt a téma Brüsszelben, a baloldali képviselők mindig úgy szavaztak, hogy azzal kedvezőtlen színben tüntessék fel saját hazájukat.
Jó példa erre Michal Simecka jelentése: az Európai Parlament (EP) október 7-én megszavazta a szlovák politikusnak "a demokrácia és jogállamiság megvédésére irányuló" javaslatát. A jelentés egyébként egy olyan mechanizmust javasol, ami felváltaná az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését: a jogállamiság mellett a demokrácia és az alapvető emberi jogok területét is lefedné.
Ahogy az eddigi uniós vitákból egyértelművé vált: a "jogállamiságot" és a "demokráciát", mint fogalmakat ki-ki a saját szájíze szerint tudja (és szereti) értelmezni. A cseh jelentéstevő egyébként a végletekig elfogult: a hvg-nek adott interjújában pozitív példaként hozta fel a Vera Jourovával rendszeresen egyeztető Donáth Annát.
Ezek után nem csoda, hogy az állásfoglalás külön kitételt tartalmazott Magyarországra, és Lengyelországra, visszautalva arra, hogy a két ország ellen meghallgatások vannak folyamatban. Ahogy az sem volt váratlan, hogy a baloldali képviselők (a jobbikos Gyöngyösi Mártontól kezdve a DK-s Gyurcsánynén át a szocialista Ujhelyi Istvánig) mind megszavazták a hazánkat támadó Soros-jelentést.
Ha megyünk időben visszafelé, a szeptember 17-én elfogadott López Aguilar-jelentés parlamenti szavazásakor ugyanez volt a forgatókönyv, annyi különbséggel, hogy Gyöngyösi tartózkodott, igaz, ezzel a jobbikos képviselő sem állt ki Magyarország érdekei mellett.
Az EP állampolgári jogi bizottságának spanyol baloldali elnöke, a magyar kormányt gyakran kritizáló, a migránsvízumok ötletét felvető Juan Fernando López Aguilar nevével fémjelzett javaslat Lengyelországot vette célba. Mint ismert, Lengyelország a V4-ek tagjaként szoros politikai és stratégiai szövetségben áll Magyarországgal. Lengyelország ellen is eljárás zajlik az uniós szerződések hetes cikkelye alapján, ezzel kapcsolatban az uniós döntéshozás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanácsban tartott meghallgatások ez idáig nem vezettek eredményre.
Bár az Európai Unió elég lassan ébredt fel, és ebből kifolyólag kifejezetten rosszul kezelte a koronavírus-járvány hatásait tavasszal, az Európai Parlamentben április 17-én elfogadott egy állásfoglalást az összehangolt uniós fellépésre. Akármilyen hihetetlen, még ebbe is sikerült belecsempészni Magyarországot, mégpedig "a transznemű és interszexuális személyek jogainak" okán. Az előzmények után talán nem váratlan: a baloldali képviselők egytől egyig pártolták a nemzetközi baloldal abszurd támadását.
Szintén nagy volt az összhang januárban, amikor az EP a hetes cikkely szerinti eljárás keretében január 16-án megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalási indítványt. Strasbourgban ezzel azt mondták ki, hogy a két országban rosszabb állapotban van a jogállamiság, mint korábban. Ez egy pillanatig sem zavarta a baloldali összefogás uniós képviselőit: a távol levő Ujhelyin és Gyöngyösi Mártonon kívül mindenki támogatta a politikai motivációjú elmarasztalást.
A tavalyi év sem maradt hasonló jelenetek nélkül. Az uniós elit december 18-án fogadott el egy állásfoglalást az LMBTI-személyek megkülönböztetéséről, az LMBTI-mentes övezetekről, és úgy általában a gyűlöletkeltésről. Ennek az volt az apropója, hogy 2019 elején egyes lengyel régiók, járások és települések (több mint száz esetben) "LMBTQ-ideológiától" mentesnek nyilvánították magukat. Ez nem tetszett Brüsszelnek, és az állásfoglalás elfogadásával próbáltak revansot venni. Az indítvány súlyát jól mutatta, hogy abban felszólították az Európai Bizottságot, "határozottan ítélje el a nyilvános megkülönböztetés ezen eseteit".
Az állásfoglalás olyan vádakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, minthogy itthon az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak számos formát öltött, a szociális LMBTI-központok ellen támadásokat követtek el, valamint az LMBTI-személyekkel kapcsolatban homofób kijelentések hangzottak el. Akármennyire képtelenek ezek az állítások, a baloldali képviselőknek (leszámítva Gyöngyösit) nem okozott gondot megszavazni a hazánkat megbélyegző indítványt.
Egy hónappal korábban, novemberben a kormány külföldi ellenfelei szintén aktívnak bizonyultak Magyarország lejáratásában, amiben ismét partnerre találtak Gyurcsányné és társaiban. November 28-án fogadta el az EP az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról szóló állásfoglalását. Ebben több más uniós tagállam mellett Magyarországot is "felkérte" arra, hogy az egyezmény aláírása után "haladéktalanul" ratifikálja.
Mint ismert, a dokumentumban több olyan pont is van, amely a családellenességet reklámozza, és a genderideológia nyílt terjesztését célozza. Magyarország azonban a hagyományos családmodell mellett foglalt állást, így a nemzetközi egyezmény elfogadása a legkevésbé sem érdeke az országnak. Ez nem különösebben érdekelte a DK-s, momentumos és MSZP-s képviselőket, akik különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül támogatták az állásfoglalást.
A baloldali pártok brüsszeli delegáltjai azonban nemcsak a parlamenti szavazásokon mentek szembe a nemzeti érdekekkel, vagy próbálták meg Magyarország rossz hírét kelteni, hanem mindezek érdekében különféle akciókat is vállaltak.
Cseh Katalin momentumos képviselő június 24-én részt vett a "Lengyelországban és Magyarországon támadás alatt vannak az LMBTI-jogok" elnevezésű konferencián, ahol a hírhedten magyarellenes Sophie In’t Veld volt a másik vendég. A holland zöldpárti politikus volt az, aki a koronavírus-járvány alatt annyira meg akarta büntetni Magyarországot, hogy azt mondta, "még ha a magyar intézkedések jogszerűek is, akkor is el kell ítélni Magyarországot. Elegem van ugyanis a jogi alapú megközelítésekből, rendszerszinten kell el- és megítélni Magyarországot."
Ilyen előzmények után nem volt meglepő, hogy baráti hangulatban telt a beszélgetés. Cseh "Katka" többek között azzal büszkélkedett, hogy itthon pártja volt az első, amelyik részt vett a Pride-on. Ezt annak ellenére tették, hogy a politikai tanácsadók állítólag arra figyelmeztették őket, ez politikai öngyilkosságnak számít. "Mi mégis megtettük, és nagyon büszkék vagyunk rá" - mondta meghatódottan.
A diktatúrázás sem maradt ki: a momentumos politikus olyan abszurd állításokat fogalmazott meg, miszerint mindenki, aki másképp gondolkozik, vagy kicsit mást képvisel, mint a kormány, az azonnal ellenséggé válik. "Ha más a bőrszíned, a szexuális beállítottságod, akkor megkülönböztetnek" - próbálta lejáratni képtelen hazugságokkal Magyarországot. A baloldali politikus annyira belelendült, hogy a Coca-Cola erősen vitatott magyarországi kampányát úgy jellemezte, hogy az "megmutatja a szerelem szépségét". Mint ismert, a globális cég melegházasságot népszerűsítő plakátokkal árasztotta el Budapestet.
Cseh Katalinnak még arra is volt ereje, hogy a "hazai LMBTI-jogszabály" blokkolására vonatkozó kérdésre úgy válaszoljon, hogy azt megpróbálják megtámadni az Alkotmánybíróságon, de mivel oda szerinte mindenkit a miniszterelnök ültetett be, ezért nem biztos, hogy sikeres lesz az akció. "De ha Sophie-nak jobb ötlete van, akkor nyitottak vagyunk arra" - tette hozzá vicceskedve, baráti alapon.
Döbbenetes álhírrel támadt Gyurcsányné is, aki tavaly december 3-án az Európai Parlament egyik termében "Visszatértek a választási csalások Európába?" címen tartott konferenciát. Az esemény meghívójában azt hajtogatta, hogy a legutóbbi hazai országgyűlési választáson komoly visszaélések történtek, ezek még a végeredményt is befolyásolták. Rejtélyes számítógépes meghibásodások, szabálytalanságok a szavazóhelyiségeknél, vidéki szavazatvásárlások, valamint a választók szervezett és jogszabályellenes szállítása Ukrajnából - ezek voltak a legabszurdabb vádpontjai a DK politikusának, aki úgy látja, enélkül nem lett volna meg a kormánypártoknak a kétharmados parlamenti többsége. "Csak így tudták folytatni a jogállamiság lebontását" - összegzett hazug módon Gyurcsány Ferenc felesége.
Egy tavaly november 20-án körbeküldött levél pedig arról tanúskodik, hogy Ujhelyi István, az MSZP egy szál uniós képviselője is botrányos módon mozgósította képviselőtársait a magyar Országgyűlés házszabály-módosítása miatt. "Magyar ellenzéki EP-képviselők mellett többek között az S&D-frakció spanyol elnöke, Iratxe García Pérez is részt vett azon a szolidaritási akción, amelyet az Európai Parlament strasbourgi épületében tartottak kedden, a plenáris ülés szünetében. (...) A szolidaritási akción részt vettek a Demokratikus Koalíció európai politikusai, Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő, valamint német, osztrák és svéd delegációvezetők, illetve politikusok, többek között Udo Bullmann korábbi német frakcióvezető" - sorolta fel utólag azokat a politikusokat, akik részt vettek az általa meghirdetett akción.
Ujhelyi nem meglepő módon hazugságokkal hergelte képviselőtársait, többek között állítva, hogy a kormány részéről újabb támadás érte a magyar demokráciát, amivel ezúttal a parlamenti képviselőket célozták meg.
