A vádirat szerint a fiatal nő a Fővárosi Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatalának kormányablakánál dolgozott okmányirodai ügyintézőként. Feladatai közé tartozott a személyigazolványok és az útlevelek kiadása, amelyek során,
ha a kérelmező honosítási okiratot mutatott be, akkor az ügyintézőnek egy ,,Képnézegető" alkalmazást kellett igénybe vennie a személyazonosság ellenőrzésére.
A nővel kapcsolatba került egy bűnszervezet. Rávették, hogy 2015 júniusa és 2016 decembere között 168, többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán állampolgárságú ember nevére a saját fotójukkal ellátott, de különböző, honosított magyar állampolgárságú személyek adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyigazolványt állítson ki. A nő személyenként egy vagy két –
összesen 198 hamis okmányt állított ki, amivel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatott nem uniós polgárokat.
A ,,Képnézegető" alkalmazást szándékosan nem vette igénybe.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen
bűnszövetségben elkövetett embercsempészés, illetve közokirat-hamisítás miatt emelt vádat.
A bíróság a nőt bűnösnek mondta ki és
5 év 10 hónap börtönre, emellett 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbítás érdekében fellebbezett.
Az ítélet ellen a nő és ügyvédje is fellebbezett felmentés, illetve enyhítés érdekében.
Az ügyészség javasolta a nő letartóztatását, amit a bíróság elutasított. Ez ellen a döntés ellen is fellebbeztek az az ügyészek.
Az ügyben egy ukrán férfit korábban már felfüggesztett börtönre és kiutasításra ítéltek felbujtás miatt.