Kultúrharc, térfoglalás vagy korszakosítás zajlik?

Gulyás István műsorvezető

Heves vita alakult ki az M5 stúdiójában az Ez itt a kérdés október 6-i adásában, amelyben azt a témát járták körül, hogy kultúrharc, térfoglalás vagy korszakosítás zajlik-e a világban és Magyarországon. Felmerült a nemzeti identitás kérdése, a homoszexualitás és az antiszemitizmus is.

A közmédia kulturális csatornáján hétköznaponként 20 órától parázs vitákat láthatnak a nézők: az Ez itt a kérdésben olyan aktuális kultúrpolitikai, tudománypolitikai és társadalmi témák kerülnek terítékre,

amelyek nagy vihart kavarnak a közéletben.

Gulyás István műsorvezető Forrás: Mohai Balázs/MTI

A keddi adásba, amely egy korábbi vita folytatása volt, négy vendéget hívtak meg. György Péter esztéta, egyetemi tanár; L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke; Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Böcskei Balázs politológus ült le egy asztalhoz, hogy ütköztessék nézeteiket.

Azért folyik a kultúrharc, hogy a térfoglalásban nagyobb területet hasítson ki magának az, aki a saját kultúráját domináns pozícióba akarja juttatni, és aztán van, aki pedig ezzel ellenszegül és megpróbálja megőrizni a saját kultúráját. Mi ebben a helyzetben vagyunk, hogy a saját kulturális örökségünket, a saját kulturális tradícióinkat kell megvédenünk egy olyan nyugatról jövő nyomulással szemben, amihez nagyrészt nincs semmi közünk"

– kezdte a Terror Háza Múzeum főigazgatója, majd György Péter kérésére ezt egy példával is alátámasztotta. Azzal érvelt, hogy amíg a nyugati, egykor gyarmatosító országokban

együtt kell élniük más kultúrájú emberekkel,

Magyarországnak nincs ilyen gondja,

mégis számtalan diskurzusban szóba kerül ez velünk kapcsolatban.

A műsor logója Forrás: MTVA

L. Simon László a nemi identitáshoz való viszony problémájára mutatott rá, kiegészítve a történész szavait. Szerinte ezt erőteljesen tematizálja a nyugati politika és társadalom, de a kultúra, például a filmművészet is, amivel György Péter nem értett egyet. Továbbá szóba került a Meseország mindenkié című, homoszexuális mesekönyv is.

György Péter Takaró Mihály szavait idézte, aki arról beszélt, hogy "a Nyugat egy kis zsidó lapocska volt", mire Schmidt Mária hevesen reagált, hogy

ha elfogadjuk, hogy a nemzeti kultúra számtalan identitásból áll,

ahogy az esztéta pár perccel azelőtt mondta, akkor Takaró Mihály is a kultúránk része. Még akkor is, ha György Péter számára az elfogadhatatlan. A történész hozzátette, hogy az identitással kapcsolatos konszenzusnak mindig meg kell újulnia. L. Simon László pedig úgy reagált, hogy az asztalnál senki sem antiszemita, és az érthetetlen számára,

hogy a baloldal miért akarja mindig ráerőltetni az antiszemitizmust a jobboldalra, rákényszerítve arra, hogy védekezzen.

Ezután arra terelődött a beszélgetés, hogy mi és hogyan hat ránk és főleg a fiatalokra: mi az, ami a különböző, videómegosztó csatornákon elérhető, és hogyan befolyásolja az életünket. A műsor végére a beszélgetés résztvevői visszakanyarodtak a homoszexuálisokhoz és a pride kultúrájához,

ami György Péter szerint egyenértékű a heteroszexuálisokéval.

L. Simon László ezzel azért nem értett egyet, mert az ilyen kapcsolatokból nem születhet gyerek, nem produktívak. A homoszexualitás tehát ezért nem jelentheti a társadalomnak azt, amit a heteroszexualitás, ezért nem lehet normává tenni a devianciát. Ugyanakkor ehhez azt is hozzátette, hogy egy ember produktumának, munkájának, eredményeinek megítélésben nem játszhat szerepet az, hogy milyen a nemi identitása.