Mikor lehet vége a koronavírus-járványnak, hol tartanak a kutatások?

Close up male scientist with test tube studying coronavirus vaccine.

Nyolc hónapja tört ki a világjárvány, amely máig 1 millió 50 ezer ember halálát követelte, és 36 millió fertőzöttet tartanak nyilván a világon. Az új típusú koronavírus, a Covid-19 terjedését egy oltóanyag akadályozná meg, amíg ez nincs, a megelőzés lehet az egyetlen megoldás. Addig maszkot kell viselnünk a köztereken, távolságot kell tartanunk, vigyáznunk kell egymásra. De vajon mikor lehet ennek vége? Többek között erre keresték a választ az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 7-i adásában Gulyás István vezetésével.

A közmédia kulturális csatornáján hétköznaponként 20 órától parázs vitákat láthatnak a nézők: az Ez itt a kérdésben olyan aktuális kultúrpolitikai, tudománypolitikai és társadalmi témák kerülnek terítékre,

amelyek nagy vihart kavarnak a közéletben.

A szerdai adásban Müller Cecília országos tisztifőorvos, Müller Veronika pulmonológus, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója, Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa és Buda László pszichiáter vállalkozott arra, hogy

megpróbálja összegezni a járvány elleni küzdelem eredményeit, felvázolni, hogyan alakulhat az életünk, és segíteni azoknak, akik a betegség tüneteivel küzdenek.

Március 4-én jelent meg a világjárvány Magyarországon, ekkor jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az első regisztrált magyar esetet. Ezután bezárt az ország. Az országos tisztifőorvos felidézte, hogy erre a pszichésen megterhelő időszakra azért volt szükség,

mert akkor még a kórokozót sem ismertük, és egyáltalán nem tudta kezelni az új pandémiát a magyar egészségügy.

Azt szoktam mondani, hogy kezelünk, nem feltétlenül gyógyítunk, hiszen a vírusokat nagyon nehéz véglegesen kiirtani a szervezetből. Vannak fegyvereink ebben a harcban. Ma már jól meghatározott tablettás kezelés, intravénás készítmények vannak, valóban a vírus szaporodását próbálják meg lassítani, de ezek nem véglegesen elfogadott gyógyszerek, ezek kísérleti gyógyszerek"

– tette hozzá Szlávik János infektológus főorvos, majd arról beszélt, hogy már létezik az az immunterápia, amely a gyógyult betegek véréből kivont antitestekre épül, de vannak más megoldások is. Ezek jelentős előrelépést jelentenek a tavaszi helyzethez képest. Felidézte,

hogy nem mindenkinél jelentkeznek a tünetek, annak ellenére, hogy a vírus jelen van a szervezetben,

de az idős, krónikus betegek, vagy a már eleve súlyos betegséggel küzdő fiatalabbak akár bele is halhatnak a világjárványba. Kitért arra, hogy a szervezetnek magának kell leküzdenie a vírust, de az orvosok tudnak neki segíteni.

A legsúlyosabb esetekben lélegeztetőgépre kerül a beteg, mert ennél a vírusnál a beteg tüdejének van szüksége segítségre.

Ezután Buda László pszichiáter arról beszélt, hogy az egyik legrosszabb, ami egy emberrel történhet, hogy olyan fenyegető helyzetbe kerül,

aminél nincs tisztában a fenyegetés mértékével, forrásával és az idejével sem.

Ez könnyen depresszió felé vezetheti a pszichét, amit nehezíthet az a helyzet, ha be van zárva az intézkedések miatt, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen pszichés állapotban fogadja a vírust a szervezete. Emlékeztette beszélgetőpartnereit arra, mennyi kutatás igazolja, hogy egy jó lelki állapotban lévő embernek az immunrendszere is erősebb, mint annak, aki nincs jól, így könnyebben kivédheti az ilyen támadásokat. Úgy látja, annak ellenére, hogy az állatvilággal szemben az ember képes átlátni, értékelni, megoldani a helyzetet,

kialakulhat a szorongás a magyar társadalomban, amely akár egy egész generációt érinthet.

Különösen akkor, ha még sokáig nem találják meg az ellenszert.

Müller Cecília Forrás: MTVA

Müller Cecília is egyetértett abban, hogy még az ismert rossz is jobb, mint az ismeretlen, vagyis az, ha nem tudjuk, mivel állunk szemben, ezért a céljuk a hiteles tájékoztatás. Szóba került, hogy a magyar adatok nem kiugróak, miközben Magyarországot fokozottan veszélyes helynek minősítették. Ennek az az oka, hogy nem minden országnak egyforma az adatszolgálata. Magyarországon minden olyan embert, aki koronavírus-fertőzött lett és meghalt, a koronavírus-járvány áldozatának tartanak, annak ellenére, hogy az esetek nagy részében volt valamilyen krónikus betegsége.

Az Európai Unió szakemberei azon dolgoznak, hogy egységes legyen az adatszolgáltatás azért, hogy össze lehessen hasonlítani ezeket az adatokat.

Miután Szlávik János elmondta, hogy több mint 150 oltóanyagon dolgoznak, szóba került, hogy az Európai Unióban is kifejlesztettek egy oltóanyagot, de komoly mellékhatást okozott valakinek, ezért leálltak a fejlesztésével. Az infektológus főorvos erre úgy reagált, hogy minden vakcinánál előfordulhat, hogy kialakul mellékhatás egy-egy embernél, de a Covid-19 ellenes védőoltás esetében sem a kivételeket, hanem a többséget kell figyelembe venni. Ezt pedig vizsgálatokkal fogják alátámasztani. Arról is beszélt, hogy

a kutatóknak egy ilyen oltóanyag kifejlesztése több évig vagy akár évtizedekig is eltarthat.

A vírus olyan az emberi pszichének, mint a félelem élménye, nem tudjuk, mi ez, félünk tőle, és nem látjuk, nem tudunk vele igazán harcolni és alattomos. Ennek a gyógyszere, az oltás, a gyógyszer maga lelki értelemben nem lesz más, mint a bizalom, ez van a félelemnek a másik oldalán"

– mondta a pszichiáter, majd hozzátette, hogy az emberek, magát is beleértve, egyáltalán nem tudnak hatni arra, hogy mi történik a világban, így a vírus terjedésére sem, miközben benne vannak ebben a nehéz helyzetben. Azt mondta, a célunk nem lehet más, mint hogy a legerősebb immunrendszerrel, fizikai állapottal és lelkiállapottal legyünk jelen, és igazodjunk ahhoz, amit ez a korszak az életünkbe hozott.

Csak egészséges lélekkel vészelhetjük át, csak így sikerülhet túlélni a pandémiát.