Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója elmondta a könyvbemutatón, hogy a napokban megjelent egy nagy port kavaró könyv, amelynek hasonló a témája, de teljesen ellentétes módon közelíti meg a kérdést.
Ezért
a "Genderőrület" akár egy ellenkönyvként is értelmezhető,
azzal az eltéréssel, hogy a „Meseország mindenkié" egy propagandakönyv, míg
az Alapjogokért Központ által kiadott könyv tudományos szemszögből közelíti meg a kérdést, tények és észérvek felsorakoztatásával.
Marguerite A. Peeters írónő videóüzenetben beszélt könyvéről, amelyben részletezte, hogy miért marxista gyökerű ideológia a genderelmélet. E neomarxista álláspont szerint az elnyomott osztály az LMBTQP+ személyek, a burzsoázia helyét pedig a cisznemű (a genderelmélet szerint a biológiai nemével megegyező nemi identitású személyek – a szerk.), heteroszexuális nők és férfiak veszik át.
Peeters azzal folytatta, hogy a társadalom a genderforradalom kezdetén naivan és passzívan állt a jelenséghez, ezért tudott az megerősödni, illetve továbbterjedni. Ekkor még
ő sem gondolta volna, hogy később ennyire agresszív politikai mozgalom fog válni a genderideológiából.
Kifejtette, hogy az idő előrehaladtával azonban egy teljes nemzetközi hálózatot építettek ki, amely a mai napig segíti a továbbterjeszkedésüket, és minden körülmények között erősen támogatja ezt a politikai érdeket. Peeters ezért írta a könyvet, hogy a tények ismertetésével mutassa be a genderforradalmat, és figyelmeztesse a társadalmat az ideológia veszélyeiről.
Ezért nagyon hálás vagyok Magyarországnak, a magyaroknak és az Alapjogokért Központnak, hogy a világban majdnem egyedüliként képviselik ezt az ügyet
– mondta Marguerite A. Peeters. Majd azzal zárta gondolatait, hogy a Lajtán túli jobboldaliak számára is Közép-Európa jelenti a fényt a sötétségben.
Kovács István elmondta, hogy
az emberi jogok gondolatát a kereszténység alakította ki. Hozzáfűzte, hogy a gender is egy emberi jognak vallja magát, miközben a keresztény értékek teljesen kivesztek belőle.
Ezzel magyarázható, hogy a nyugati civilizáción kívül szinte sehol sem beszélhetünk genderjogokról.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője azt mondta, hogy az általuk bemutatott könyv egy olyan eszköz, amely segít tisztán látni a genderkérdésben. Erre azért van szükség, mert
a gender egy olyan gumifogalom, amit a felhasználói mindig úgy hajlítanak, hogy az az ő érdeküket szolgálja.
Ilyen az is, mikor a nők védelmét akarják bevonni alá, holott ehhez valójában semmi köze a genderelméletnek. Az elemző szemléltette, hogy
az isztambuli egyezmény is pontosan így, a nők védelmének leple alatt akarja becsempészni az európai jogrendszerbe a gender fogalmát.