Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett béremelést tartalmazó javaslatot, amely eddig soha nem látott mértékben emeli meg az orvosok fizetését, ezzel egyidejűleg pedig a hálapénz is eltűnik.
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt 165 igen szavazattal fogadta el kedden a parlament.
A jogszabály alapján az orvosok három lépcsőben – először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban – kapnak béremelést.
Egy kezdő orvos bére 2023-ra a jelenlegi 255 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedik, a negyven év szakmai tapasztalattal rendelkező orvosé pedig a jelenlegi 525 ezer forint helyett 2,4 millió forint lesz.
A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával.
A módosítás szerint, aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el. A kezelés után az egészségügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát – ez jelenleg nyolcezer forint.
A mostani törvénnyel véglegesen lezárható az a korszak, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat, kórházi napidíjat fizettettek – mondta Kásler Miklós.
Mindezek mellett a kormány az elmúlt hat évben olyan jelentős lépéseket tett az egészségügyi szakdolgozók anyagi megbecsüléséért, amire azt megelőzően még nem volt példa.
A 2018-ban indított béremelési programnak köszönhetően négy lépcsőben, összességében 72 százalékkal emelkedik 2022-ig az egészségügyi szakdolgozók fizetése. A kormány 2019-ben 8 százalékos előrehozott szakdolgozói béremelést hajtott végre, amelybe már a védőnők is bekerültek.
Az idén januári, további 14 százalékos fizetésemelésben már megközelítőleg 81 ezer szakdolgozó és körülbelül négyezer védőnő részesült. Idén novemberben további 20 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetése, 2022 januárjától pedig újabb, 30 százalékos béremelésben részesülnek, így 2022-re egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett.
Mindezzel szemben a második Gyurcsány-kormány idején, egész pontosan 2008 decemberében elvették a 13. havi béreket, ami érintette az egészségügyi dolgozókat is. A "13. havi illetmény kifizetési rendjének változásairól" szóló törvényjavaslatot eredetileg júliusban nyújtotta be a baloldali kabinet, amit szeptember végén-október elején tárgyaltak a képviselők. Ekkor még nem volt szó a 13. havi bér elvételéről, csupán arról, hogy az összeget ne évközben, havi részletekben, hanem decemberben egyszerre fizessék ki.
Csakhogy a zárószavazás előtt a Gyurcsány-kormány váratlanul egy módosító indítványt nyújtott be, amelyben már szerepelt a 13. havi bér elvétele.
"A módosítás lényege, hogy meghatározott ideig nem kerül sor 13. havi illetmény fizetésére" - olvasható a dokumentumban. Ezt azzal indokolták, hogy a pénzügyi válság miatt kialakult pénzpiaci helyzetben határozott kormányzati lépésekre van szükség. Gyurcsány Ferencék lépése nem meglepő módon nagy felháborodást okozott a nyilvánosságban, ami miatt a Fidesz név szerinti szavazást kezdeményezett a javaslat parlamenti szavazására.
EZ SEM AKADÁLYOZTA MEG AZONBAN AZ MSZP ÉS AZ SZDSZ KÉPVISELŐIT ABBAN, HOGY TÁMOGASSÁK AZ ORVOSOKAT ÉS ÁPOLÓKAT (IS) MEGSARCOLÓ INDÍTVÁNYT.