Páratlan természeti kincseket rejt hazánk egyik legszebb vidéke, az Őrség, amely a Dunántúli-dombság nyugati csücskében található. A kisebb településeken néhol még mindig „talpasházakban" laknak, azaz favázas, legtöbbször sövény-, patics-, vagy zsilipeléses falú épületekben, amelyek falazatában a függőleges tartóelemek az alapul szolgáló talpgerendákban állnak.
A néhány éve nemzeti parkká nyilvánított Őrségi Nemzeti Park hűvös, erdős lankái gazdagok természeti értékekben: számtalan ritka növény is honos itt.
A táj talán legnagyobb kincsei a tőzegmohalápok, melyek vizenyős talaján sokféle moha él. A környéken a történelmi, kulturális és néprajzi elemek gazdagsága is páratlan. A pár épületből álló „szerek", a régi házak, templomok a vidék igazi jellegzetességei.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkot a nevét adó folyók déli területein hozták létre, a környékén több helyen lápos, vizenyős területek alakultak ki, melyekből a leghíresebb talán a Gemenci-erdő, ami számtalan védett növény- és állatfaj otthona.
A Duna mentén többféle orchidea is virágzik, továbbá a Dráva közelében létrejött egy morotvató, amelynek madárvilága páratlan: több olyan, ritka madárfaj is látogatja, mint a nyári lúd, a vörös gém, vagy a különféle kócsagok.
Somogy és Baranya megyében terül el talán Magyarország egyik legvadregényesebb dombsága, a Zselic, melynek mintegy két fővárosnyi területét sűrű erdők, dombok és völgyek, különleges hangulatú kis falvak tagolják.
A szomszédságában található Kaposváron és Szigetváron érdemes felfedezni előbbi szecessziós emlékeit, utóbbi végvári múltját.
A térségben található, negyven éve működő szabadtéri néprajzi múzeum, a Szennai Skanzen a Zselic és Belső-Somogy népi kultúráját mutatja be egy élő falu közepén, de az Almamellék és Sasrét között közlekedő erdei vasútra is érdemes jegyet váltani: ez az ország máig legkeskenyebb nyomtávú vasútja, valamint a hat kilométeres pálya egy széles panorámájú völgyön halad végig, kiinduló állomásán erdészeti és kisvasúti kiállítást lehet megtekinteni.
Mecseknádasd a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán fekszik: a hegyek, erdők között kanyargó Öreg-patak, a Schlossberg Várhegy, illetve a Templom-hegy lábánál elterülő sváb település joggal viseli a „Keleti-Mecsek kapuja" nevet.
Geológiai adottságai miatt természetes növény- és állatvilága kifejezetten gazdag, a hegység szubmediterrán hatásokat tükröző élővilága, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgesztenyések és tölgyesek számos aktív kikapcsolódásra sarkalló lehetőséget rejtenek magukban.
Az egyedi élményeket keresők számára javasolt a Mecseki „cseppkörút" elnevezésű e-bike túra,
melyet a hegység nyugati látványosságai köré szerveznek a helyiek.
A könnyed kirándulás alkalmával bejárható a Vízfő Tanösvény, az Abaligeti-barlang, a kővágószőlősi és a cserkúti Árpád-kori templom, és a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag erdei.
A Nyugat-Mecsek „csúcsai" - jelvénygyűjtő túra előbbivel szemben a hagyományos kirándulást előnyben részesítők számára lehet inkább hívogató, mely során a Misina – Tubes – Sós-hegy kilátóit útba ejtve, a résztvevők az őszülő erdő szépségein, és a kilátópontok nyújtotta látványon túl bepillantást nyerhetnek a sisakvirágos-tetőerdő értékeibe, és néhány példán keresztül bepillanthatnak az erdei ökoszisztéma működésébe.
Baranya megye legnagyobb horgászparadicsoma egy Duna-holtág, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el, halfajokban gazdag, számos rekordméretű harcsát adott már, és az állandó halasításoknak köszönhetően gazdag a pontyállománya. Aki a megyeszékhelyre érkezik az aktív pihenés jegyében kikapcsolódni, Pécs nevezetességei – a Széchenyi tér, Gázi Kászim pasa dzsámija, a Szent István tér, a Székesegyház, a Victor Vasarely múzeum – után érdemes időt szánni a Mecsekre is.
A város részét képező Tettye a püspöki nyári palota romjaival, az itt lévő Mésztufa-barlang, a Mecsek-kapu, az alatta lévő Szent Imre-templom, a Mecseken helyet foglaló Pécsi Állatkert valamint az attól nem messze lévő Flóra-pihenő és a Misina tetején lévő TV-torony is a térség felfedezésre kifejezetten érdemes látnivalói.
Akik hosszabb túrázásra vágynak, azoknak ajánlott felkeresniük a hegység legmagasabb pontját, a Zengőt, melynek csúcsa 682 méteres tengerszint feletti magasságban található.
A térség egyik érdekessége, hogy a baranyai megyeszékhely ókeresztény sírkamrái 2000 óta az UNESCO védettségét élvezik.
A gyáralapító Zsolnay Vilmos neve összeforrt a várossal, melyről nemcsak a neves porcelángyáros belvárosi szobra árulkodik, hanem az az elképesztő mennyiségű pécsi épület és műalkotás is, melynek egyes díszítőelemei porcelángyárából kerültek ki.
Manapság a név nemcsak a kerámiákkal, a Zsolnay Vilmos által kidolgozott eozinnal függ össze, hanem a nevét viselő kulturális negyed miatt Pécs egyik legjelentősebb turisztikai attrakciójával is.
A Dél-Dunántúl borvidékei a különleges borok hazájának számítanak, hiszen Szekszárd környékén és a Villányi-hegység déli lejtőin terem az a szőlő, melyből a világ legjobb borai közé sorolhatókat készítik: például a villányi cabernet franct vagy a szekszárdi kadarkát.
A Szekszárdi borvidéket Tolna megye déli részén, Baranya megyéig húzódóan két nagy tájegység, a Dunántúli-dombság és az Alföld határán jegyzik. Ez a termőhely hazánk egyik legrégibb és legkiválóbb vörösborlelőhelye, amely különösen kadarka boráról vált híressé.
Az ország egyik legjellegzetesebb borvidéke, a Villányi, rangját évszázadok óta elsősorban a környékén termelt kitűnő vörösborok adják, annak ellenére, hogy a borvidék középső és nyugati részén Nagyharsánytól Hegyszentmártonig kiváló fehérborokat is készítenek.
A közel 800 hektáros Pécsi borvidék, mely jelenleg 33 települést számlál, a Mecsek-hegység északi szelektől védett területein, a Szederkény és Mohács környéki dombok oldalain, a Zselic délkeleti lankáin alakult ki. A borvidéken a cirfandli, furmint és olaszrizling fajtákból készített kitűnő minőségű fehérborok kóstolhatóak.
Sokak szerint a térség ékköve Orfű, mely a megyeszékhelytől mintegy 15 kilométerre fekszik, és ismertségét a hatvanas években felduzzasztott tavainak, valamint a kétezres években fellendülő fesztiválturizmusnak köszönheti.
A somogyi megyeszékhely, Kaposvár egyidős a magyar állam létrejöttével, a hét dombra épült város a Zselic lankái és a Kapos folyó ölelésében várja látogatóit.
Az aktív kikapcsolódást keresők számára északi irányban a város határában fekszik a Deseda-tó, partján a Fekete István Látogatóközponttal.
A térség a művészetek kedvelőit is kiszolgálja, számukra igazi különlegesség lehet az 1992-ben, Kaposfüreden alapított magángaléria, melynek szabadtéri szoborparkjában a névadó Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható, a galériában pedig hazai és külföldi kortárs képzőművészek kapnak bemutatkozási lehetőséget.
A megyeszékhely országszerte híres élményfürdője a Virágfürdő, mely a maga mintegy 3500 négyzetméteres egybefüggő vízfelületével a Dunántúl legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.
A megye egyik legkisebb települése Patca. Itt működik a Katica Tanya Élményközpont, mely Kaposvártól mindössze 11 km-re található. A nyugodt, különleges, ökotudatos terület igazi élményparadicsom, és ahogy ez az egész térségre igaz, az év minden szakában remek szórakozási, tanulási, aktív pihenési lehetőséget nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.