„Az idősek megkönnyítik a fiatalabbak életét, és jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Éppen azért készítettük el a tanulmányt, hogy ezt a tényt alátámasszuk, megerősítsük" - mondta az Origónak Rózsa Péter egészségügyi közgazdász, a Nézőpont Intézet munkatársa.
Négy tényezőt vizsgáltak: a nyugdíj melletti munkavállalást, az önkéntességet, az informális gondozást és a gyermekfelügyeletet.
Ezek alapján 2018-ban az idősek 1348,3 milliárd forint értékben járultak hozzá a nemzetgazdasághoz.
„A nyugdíjas korosztály munkavállalásból eredő becsült hozzáadott értéke a gazdasághoz 469,4 milliárd Ft-tot tett ki 2018-ban, míg az informális gondozás csaknem 93 milliárd forint hozzáadott értéket jelent. Ez utóbbi alatt azt értjük, amikor az idős rokon ápolja, gondozza a családtagját. Ennek gazdasági értéke a vonatkozó statisztikák szerint mintegy 93 milliárd Ft" - mondta Rózsa Péter.
Minden egyes vizsgált tényezőnél hazai és nemzetközi statisztikákat vettek alapul.
Az informális gondozásnál például azt nézték, hogy milyen díjtétellel lehetne számolni az ápolás esetén, ha nem az idős hozzátartozó gondozná a családtagot, hanem például egy fizetett ápoló.
„A másik jelentős tétel a gyerekfelügyelet - nagyon sok nagyszülő vigyáz az unokákra rendszeresen. Ha ennek gazdasági értékét számszerűsítjük, ez adja a legnagyobb tételt: 642 milliárd forintot. A statisztikai adatok szerint 407 ezer gyerekre vigyáznak a nagyszülők rendszeresen Magyarországon"
- hangsúlyozta Rózsa Péter.
A vizsgálat negyedik eleme az önkéntes munka volt - ez lehet szociális munka vagy közösségi szervezés és egyéb önkéntes tevékenység. Az idősek ilyen jellegű munkával 144 milliárd forint értéket állítanak elő.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy biztosítottra átlagosan évente 203 020 forint egészségügyi kiadás jut, míg az idősekre szakirodalmi becslések szerint háromszor ennyi.
Megállapítható tehát, hogy az idősek az egészségügyi ellátásuk kiadásainál többel járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Egyebek mellett ezért is nagyon fontos, hogy vigyázzunk az idős emberekre
- mondta az egészségügyi közgazdász. Kiemelte, hogy a tanulmány második része éppen erről szól: a társadalom idősekről alkotott képéről, az idősek egészségi állapotáról, egészségtudatosságukról. A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett idősek döntő többsége - 70-80%-a - próbál vigyázni magára, figyel saját egészségére. Igyekeznek egészségesen táplálkozni, rendszeresen mozognak, betartják az orvosi útmutatásokat, figyelnek arra, hogy megfelelően szedjék a gyógyszereiket.
Egyedül a védőoltásokkal kapcsolatos hozzáállás volt meglepő: a megkérdezettek mindössze 43,8%-a mondta azt, hogy beadatja azokat a védőoltásokat, amelyeket a háziorvos ajánl - például az influenzaoltást és a pneumococcus elleni vakcinát.
„Ezen a területen érdemes lehet az oltások ösztönzése, elkerülve számos megbetegedést és halálesetet. Éppen ezért a tanulmány foglalkozik azzal is, hogy milyen szakpolitikai intézkedésekre lehetne szükség ahhoz, hogy az oltástudatosság erősödjön" - mondta Rózsa Péter.
„Ilyen intézkedés lehet – többek között – a különböző megbetegedések megelőzésére szolgáló vakcinákra történő figyelemfelhívás is, valamint azok minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele.
Jelenleg a legnagyobb kihívást a koronavírus jelenti, s ha sikerül megtalálni az oltóanyagot, a WHO ajánlásai szerint az egészségügyben dolgozók mellett a legveszélyeztetettebb időseknek kellene először megkapniuk azt.
Fontos, hogy az idős emberek megértsék: ők a legveszélyeztetettebbek, és az oltás az ő egészségüket védi. Jó lenne, hogy mire meglesz a vakcina, már nem azon folyna a vita, hogy kell-e oltani vagy sem, hanem azt szerveznék, hogy kik és mikor kapják meg az oltást.
A másik – szerencsére már régóta létező - oltás az influenza elleni vakcina. Ez már évek óta díjmentesen elérhető az időseknek, az idei szezonban pedig a teljes társadalomnak. Ebben az esetben is fontos lenne, hogy a veszélyeztetettek minél szélesebb körben beoltassák magukat."
A pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás ellen azonban még nincs államilag finanszírozott védőoltás, holott az influenzával fertőzött betegek, akiknél a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás is kialakul, még rosszabb életkilátásokkal és hosszabb ápolással néznek szembe.
A szakirodalmi adatok alapján a széles körben elérhető védőoltással akár évi kétszáz halálesetet és csaknem ezer megbetegedést lehetne elkerülni.
„A vakcina támogatásának pontos költségvetési hatását akkor lehet számszerűsíteni, ha először az oltandók körét meghatározzák. A tanulmány eredményei alapján a társadalmi és gazdasági haszon várhatóan meghaladná a pneumococcus elleni oltás költségeit"
- hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász.
„Az influenza önmagában is veszélyes járvány, de szerencsére van ellene védőoltás. Az idősek kevesebb mint fele oltatja magát ez ellen a vírus ellen. Jó lenne, ha többen beadatnák ezt a védőoltást, mert az influenzafertőzés esetén az egész test beteg lesz, és nagyon legyengíti az immunrendszert a vírus. Többnyire egy hét alatt meggyógyul ugyan az ember, de különösen az időseknél olykor bakteriális szövődmények alakulhatnak ki" - mondta Ócsai Lajos járványügyi szakember, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője.
„Az influenza tönkreteszi a nyálkahártyát - károsítja annak hámrétegét. Amennyiben a környezetünkben jelen van a pneumococcus, akkor ez sokkal könnyebben bejuthat a szervezetbe. Mivel a csillóhámok nem működnek megfelelően a korábban lezajlott influenza miatt, a baktériumok mélyen a tüdőbe jutnak és gyulladást okoznak" - hangsúlyozta a járványügyi szakember.
Azt is hozzátette, hogy
mivel van az influenza és a pneumococcus baktérium ellen is védőoltás, érdemes mind a kettőt beadatni, így nagyon sok megbetegedés és haláleset megelőzhető.
A jelenlegi koronavírus-járvány idején ez még hangsúlyosabb - emelte ki Ócsai Lajos.
„Óriási a veszélye annak, hogy valaki elkapja az influenzát, aztán kialakul nála a pneumococcus okozta tüdőgyulladás, majd 1-2 hét múlva koronavírussal fertőződik meg - ennek következtében pedig nagyon súlyos, életveszélyes állapotba kerülhet a beteg.
"De az is megtörténhet, hogy a koronavíruson éppen átesik valaki, aztán fertőződik meg influenzával, és ekkor szinte biztos, hogy kialakul egy bakteriális tüdőgyulladás, hiszen ekkorra a szervezet védekező rendszere teljesen legyengül - nem tud megbirkózni ezzel a három kórokozóval. A szövődmény pedig szintén nagyon súlyos lehet. Azt már különböző kutatások kimutatták, hogy egy influenzafertőzés után százszor nagyobb a veszélye a pneumococcus-fertőzésnek, ha nem oltatja be magát az ember.
Ha megkapja a páciens az influenza elleni védőoltást, nagy valószínűséggel nem is kapja el a vírust, így nem alakul ki bakteriális tüdőbetegség sem. Ha pedig mind a kettő ellen megkapja a védőoltást, szinte biztos, hogy elkerüli mind a két betegséget."
- mondta Ócsai Lajos.
A pneumococcus elleni védőoltás az egyik leghatékonyabb vakcina. A szakember szerint azért lehet erről a védőoltásról kevesebbet tudni, mert általában fiatalabb korban szinte mindenki átesik legalább egyszer tüdőgyulladáson - ekkor antibiotikumot szed, és egy-két héten belül elmúlik a betegség. De az idősebb, legyengült szervezet már nem tud megküzdeni ilyen könnyen a fertőzéssel. Sok esetben halálos a betegség.
„A pneumococcus-oltás jelen pillanatban is hozzáférhető, megvásárolható, az ellátás folyamatos. Nagyon fontos lenne, hogy az idős emberekhez eljusson az információ, hogy mennyire fontos ez a védőoltás, és hogy adassák be maguknak.