Novák Katalin azt mondta, hogy a családpolitika sikerességét a demográfiai mutatókon, a gyermeket nevelő családok jólétén lehet lemérni, és azon, hogy egy közösség mennyire családbarát.
A demográfiai adatok kedvező, biztató eredményt mutatnak:
40 éve nem volt ennyi házasságkötés, 60 éve nem volt ilyen alacsony a válások száma, és több évtizede nem volt annyira magas a gyermekvállalási kedv, mint jelenleg.
Utóbbi több mint húsz százalékkal emelkedett az elmúlt években,
Európában a legnagyobb növekedés ebben a tekintetben Magyarországon volt
- emelte ki. Hozzáfűzte:
a népességfogyás lassul, a születések száma pedig nő.
A szegénységi mutatók kedvező irányba változtak az utóbbi tíz évben, a gyermeket nevelő családoknál jelentős jövedelem- és vagyonnövekedés tapasztalható, a családosok, nagycsaládosok megítélése pedig szintén kedvezően változott - ismertette.
Novák Katalin emlékeztetett: jövőre elkezdődik a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése, januártól "Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját" vezetik be, jövő nyáron pedig emelkedik a csecsemőgondozási díj összege.
A lombikeljárások támogatásával kapcsolatban arról beszélt, hogy
Magyarországon minden ötödik-hetedik pár meddőségi problémával küzd.
Véleménye szerint ez azzal függ össze, hogy az elmúlt évtizedekben kitolódott a gyermekvállalás időpontja.
A családtámogatások ezért abban segítenek a fiataloknak, hogy akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének.
A miniszter kiemelte, hogy ugyanakkor azokat a párokat is támogatni kell, amelyeknek a lombikeljárás jelenti a megoldást, ezért növelték az állami felelősségvállalást a lombikcentrumok átvételével, és 100 százalékosra emelték a szükséges gyógyszerek és vizsgálatok állami támogatását.
A lombikprogram kiemelt támogatása - az évi 90 ezer körüli születésszámmal kalkulálva - néhány ezerrel több születést eredményezhet
- ismertette.
Novák Katalin azt mondta:
egyetlen olyan európai ország sincs ma, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy a népességüket a jelenlegi szinten megtarthassák.
Erre a kihívásra nem lehet és nem is kell globális választ adni, minden nemzetnek meg kell hagyni a szabadságot, hogy saját sorsáról döntsön - tette hozzá.
A miniszter az alaptörvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy
Magyarországon eddig sem fogadhattak törvényesen örökbe gyermekeket homoszexuális párok.
A baloldali kormány által 2009-ben meghozott jogszabály ugyan biztosította az azonos nemű pároknak a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét, de az örökbefogadást nem tette nekik lehetővé. Ezen a polgári kormány azóta nem változtatott - mondta.
Az alaptörvény családvédelemre vonatkozó módosításáról azt mondta: az a cél, hogy a jelen kor kihívásaira reagálva hosszú távon garantálják a gyermekek biztonságos fejlődését.
Semmilyen szexuális propagandának nincs helye az óvodában és az iskolában
- hangsúlyozta, hozzátéve:
a gyerekeket meg kell védeni attól, hogy propagandaeszközként használják őket, a szülők is ezt várják a kormánytól.
Novák Katalin az interjúban az Európai Bizottság 2020-tól 2025-ig szóló LMBTQ-stratégiájáról szólva úgy fogalmazott, hogy
Brüsszel ideológiai börtönbe zárná a tagállamokat, a dokumentumokban "búvópatakként bukkannak fel olyan genderideológiai megközelítések, amelyeket a tagállamokra akarnak kényszeríteni.
Magyarországon ezek nem is igazán értelmezhetők: ha valakitől megkérdezik, mi a neme, arra tud válaszolni, de ha azt kérdezik, mi a gendere, nem igazán tud mit mondani.
Kiemelte:
a kisebbségeket a magyar jogszabályok - az alaptörvény is - egyértelműen védik, a szexuális identitását bárki szabadon megélheti.
A lengyelországi abortusztörvénnyel kapcsolatban arról beszélt: az emberi életet védeni kell, de az abortusz elleni küzdelemben nem a jogszabályok megváltoztatása a legmegfelelőbb eszköz.
Bízik abban - mondta -, hogy egyre szélesebb körben lesz magától értetődő: a méhen belüli élet teljes értékű emberi élet.
Novák Katalin jelentős eredménynek nevezte, hogy
az elmúlt 10 évben több mint 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma.
Ehhez az is hozzájárult, hogy a családtámogatások döntő többségénél - a családi adókedvezménynél, a nagycsaládosok autóvásárlásnál, a babaváró vagy az otthonteremtő támogatásnál - éppen úgy számít már egy 3 hónapos magzat is, mint egy megszületett gyermek.