Kipihente magát a rendhagyó koncert után?
Tíz hónap után először állhattam újra színpadon. Katartikus élmény volt, így csöppet sem vagyok
fáradt. Viszont
nagyon hiányzott a közönség és az Aréna-koncertekre jellemző, semmihez nem hasonlítható energia. Ezúttal a fantáziánkat kellett használnunk a színpadon.
Én például sokszor becsuktam a szemem, miközben játszottam, és elképzeltem mindazokat, akik otthonról élőben követték a koncertet.
Meséljen arról, hogyan jött létre ez az esemény!
Ennek a koncertnek a létrejöttét csak folyamatában lehet értelmezni, ezért egy kicsit korábbról kell kezdenem. Idén februárban egy amerikai sajtókörúton népszerűsítettem a márciusban esedékes első
amerikai arénakoncertünket. A jegyek jól fogytak, és elképesztő érzés volt a produkciónk óriásplakátjait látni Miamiban, az autópálya mellett, ugyanúgy, mint itthon.
Negyven nemzetközi koncertet terveztünk a 2020-as évre, és februárban úgy éreztem, hogy az idén sokéves munkánk gyümölcse érik majd be. Egy hónappal később minden megváltozott, és a koncertek dátumai egymásután törlődtek a naptárunkból.
De nem is foglalkoztunk ezzel, hiszen a gondolatainkat az ismeretlentől való félelem és a szeretteinkért való aggódás uralta. Később azonban szembe kellett néznünk azzal, hogy amit az elmúlt években létrehoztunk, az egyik pillanatról a másikra veszélybe került. És őszintén szólva, fogalmam sem volt, hogy mi lehet a kiút.
Mi jelentette a fordulópontot?
Büszke vagyok arra, hogy tíz éve olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik tele vannak kiváló ötletekkel, és emellett nagyon tudnak küzdeni is. Leültünk, és elkezdtünk beszélgetni arról, hogyan tovább. Az elmúlt évekből felidéztünk pár olyan kilátástalan helyzetet, amikből végül nyertesként kerültünk ki. Szép lassan rájöttünk, hogy nem a képességeinket, csak az eddigi lehetőségeinket vesztettük el.
Mivel az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az alkalmazkodóképessége, ahelyett, hogy arra fókuszáltunk volna, amit nem tehetünk meg, azt vettük sorra, hogy a megváltozott körülmények között milyen lehetőségeink vannak.
A vírus nemcsak a testet, de a szellemi-lelki állapotunkat is befolyásolja, ezért egy közös célra volt szükségünk, amelyért lelkesedni tudunk, és amelyért hónapokon keresztül együtt dolgozhatunk ugyanazzal az elszántsággal, amivel tíz évvel ezelőtt a legelső Budapest Aréna-koncertre készültünk. Így született meg egy nagyszabású online világkoncert ötlete. Hat hónap állt rendelkezésünkre a szervezéshez. Az interneten közvetített koncert még a nemzetközi zeneiparban is aránylag újdonságnak számít. Az idén sokan jelentkeztek be otthonról, stúdióból vagy kisebb koncerttermekből, de sportarénából még a nemzetközi sztárok közül is kevesen adtak virtuális koncertet. Ennek részben az is lehetett az oka, hogy míg a koncertre járás évszázados hagyomány, az online koncert fogalmával és szabályaival valójában még csak ismerkedünk. Az is nehezíti a dolgot, hogy a világhálón rengeteg az ingyenes zenei tartalom, ebben az esetben azonban fizetni kell, virtuális jegyet kell váltani, ami sokak számára szintén szokatlan. Mivel ezzel kapcsolatban hat hónappal ezelőtt senkinek nem volt komoly tapasztalata, sok mindent magunknak kellett kitalálnunk és fejlesztenünk. De ennek köszönhetően újfent bebizonyosodott, hogy kreativitással, szorgalommal, jó csapattal és stratégiával Magyarországról is egy pillanat alatt a világ élvonalába lehet kerülni.
Ön hogyan vette ki a részét a munkából?
Két fontos feladatom volt. Először is stúdióba vonultam és elkészítettem az új tételeket, melyek a
műsor gerincét képezték. Fontosnak tartottam, hogy újdonságokat mutassunk be a közönségnek, az
új zenei tételek pedig rezonáljanak arra, ami körülöttünk zajlik. A művészetnek kötelessége és
küldetése, hogy a nehéz helyzetekben reményt és erőt adjon a közönségnek. Ezek az új tételek egytől
egyig azt az üzenetet fogalmazzák meg, mintegy a koncert mottójaként, hogy ki kell tartanunk.
Összefogással és odafigyeléssel kell megvédeni egymást.
Amikor a zenék elkészültek, személyesen kerestem meg azokat a cégvezetőket, akikkel az elmúlt tíz évben együtt dolgoztunk. Elmeséltem nekik az online koncert koncepcióját, és a segítségüket kértem a megvalósításban. Köszönettel tartozom nekik, nélkülük ugyanis nem jöhetett volna létre ilyen nagyszabású esemény.
Hogyan valósult meg a koncert a gyakorlatban? Például hogyan próbált a kollégákkal?
Bejelentkezni egy üres Arénából közel 80 országba óriási technikai kihívást jelent, és büszke vagyok
rá, hogy mindezt teljes egészében egy magyar céggel, a Visual Europe Productionnel valósítottuk
meg, akik világszínvonalú munkát végeztek. Ez a feladat szakmailag egy európai sportesemény vagy
az Eurovíziós Dalfesztivál közvetítéséhez mérhető.
Az Arénát szinte teljes hosszában színpaddá alakítottuk, és mivel ezúttal nem volt közönség, olyan kamerákat is használhattunk, amilyeneket egy hagyományos koncerten technikailag nem lehetséges felszerelni, hiszen zavarnák a szórakozni vágyókat.
A 30 kamerából volt olyan, amely a levegőben drótkötélen húzva-eresztve a repülés élményét adta a hatalmas térben, de volt olyan is, hogy az operatőrök alig néhány centire dolgoztak a kezeimtől és az arcomtól. Ilyen koncertközvetítésre még soha nem volt lehetőségünk, és könnyen lehet, hogy egyhamar nem is lesz. A megvalósításnál nagyon vigyáztunk egymásra: a színpadon kívül mindenki folyamatosan maszkot viselt, és a művészekkel 90%-ban otthonról, online próbáltunk. Hálás vagyok minden zenészbarátomnak, aki részt vett a produkcióban, mert fantasztikus teljesítményt nyújtottak a színpadon.
Milyen visszajelzések jöttek a koncert után?
Olyan döbbenetes mennyiségű komment érkezett, hogy eddig csak a töredékét tudtuk feldolgozni.
Közel 80 országból 20 különböző nyelven jöttek a hozzászólások. Európa mellett rengeteg néző jelentkezett be Amerikából, Ausztráliából és Ázsiából is.
Az adatok értékelése még folyik, de az már így is látszik, hogy kiemelkedően sok helyről követtek minket egyszerre. A következő napokban a gyerekekkel azt fogjuk játszani otthon, hogy a térképen együtt nézzük meg azokat a kisebb helyeket is (pl. Belize, Mauritius vagy Izland), ahonnan regisztráltak a koncertre.
Szokatlan volt számomra, hogy bár Budapesten voltunk, de a nemzetközi nézők miatt angolul kellett beszélnem, ugyanakkor a koncert elején nagyon fontosnak tartottam hogy mondjak pár személyes gondolatot magyarul is.
Megható volt látnom, ahogyan az esemény egyesítette a külhoni magyarságot is, hiszen a közvetítésnek köszönhetően szinte minden országból voltak magyar nézőink, akik kommentjeikben magyar nyelven fogalmazták meg az érzéseiket. Biztos vagyok benne, hogy amikor Pál István Szalonnával és zenekarával a Hazatérés című számot játszottuk, sok magyar ember szíve dobbant meg egyszerre a világ minden pontján.
Mi jön ezután? Azokat, amit most tanultak, kamatoztatják a jövőben?
Jó kérdés, hogy az idén sikerült-e olyasmit tanulni, amit magunkkal tudunk vinni a következő évekre.
Meggyőződésem, hogy igen. Ha csupán technikailag nézem, azzal, hogy képesek voltunk egy Aréna-
koncertet az egész világra közvetíteni, megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a jövőben
bármelyik koncertembe bárki be tudjon kapcsolódni az interneten keresztül.
Ha New Yorkban játszom egy felhőkarcoló tetején, az talán az európai közönségnek izgalmasabb, de ha például egy magyar történelmi várból jelentkezünk be, akkor biztos vagyok benne, hogy az amerikai és az ázsiai közönség figyelmére is számíthatunk majd.
A lehetőségek szinte korlátlanok. Számomra azonban a legfontosabb tapasztalás az, hogy képesek voltunk a legnehezebb körülmények között is igazi csapatként küzdeni és értéket teremteni. Én ezt szeretném magammal vinni a következő tíz évre.
Ha már élő koncert, hogy áll a 2021-es naptára?
Az idei koncertek egy részét át tudtuk tenni a következő évre. 2021 egyik nagy eseménye az első
arénakoncertünk lesz az Egyesült Államokban, október 23-án a floridai Hard Rock Live arénában,
Amerika egyik legjobban felszerelt koncerttermében fogunk fellépni. Európai produkció még nem
játszott ott, és
számomra nagy megtiszteltetés, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 65.évfordulóját ilyen nagyszabású koncerttel tudjuk megünnepelni.
Emellett a Blue együttessel hamarosan elkezdünk próbálni a 2021-es Budapest Aréna-koncertre, amelynek az új időpontja december 18-a. Azt hiszem, nehéz lesz meghatódottság nélkül újra felmennem az Aréna színpadára úgy, hogy ezúttal újra tele lesz a terem. Hálás vagyok a magyar közönségnek, amiért ilyen türelmesen fogadták a dátumváltozásokat, és ezzel tulajdonképpen életben tartották a produkciót.
Végül egy személyes kérdés: Önnek hogyan telt a karantén? Többet gyakorolt, mint máskor, vagy inkább a családnak jutott Önből több?
Az első karantén Amerikában ért minket, ott voltunk egészen június elejéig. Gyerekkorom óta, ha
valamilyen negatív hatás ért, azt általában zeneszerzéssel dolgoztam fel, így ezúttal elég sokat
komponáltam.
Ezek a témák viszont mintha mind szembe akartak volna szállni a helyzettel, és kivétel nélkül pozitív volt a hangvételük.
Ezzel párhuzamosan elkezdtem egy otthon rögzített, zenés videósorozatot is, hogy jobb kedvre derítsem a közönséget. Ezekben farmerben, pólóban, mindenfajta körítés nélkül zongoráztam a nappalimban, és érdekes volt tapasztalnom, hogy a felvételek nézettsége és népszerűsége hamarosan vetekedni kezdett a nagy költségvetésű, látványos videókéval.
Ez fontos visszajelzés arra, hogy a show ugyan fontos, de a legfontosabb a zene és az abban rejlő üzenet, amelynek a legegyszerűbb körülmények között is célba kell érnie.
A családdal nagyon sok minőségi és bensőséges időt tudtunk együtt tölteni. A gyerekek gondoskodtak róla, hogy változatos legyen az otthon töltött idő. Egyik nap diszkót rendeztek, és én voltam a DJ, a másik nap étteremmé alakult a nappalink, és ők voltak a pincérek. Sokat bohóckodtunk, ha most visszagondolok. A bezártság alatt – ahogyan sokan másokban – bennünk is megerősödött a felismerés, hogy a boldogság ott van előttünk, és apró dolgokban rejlik; csak a megfelelő helyen kell keresni.