A súlyos depresszió napjainkban mintegy 40 millió embert érint Európa-szerte

A mentális betegségekkel – a probléma súlyához mérten – világszerte keveset foglalkoznak, holott a WHO kimutatása szerint a depresszió mintegy 300 millió embert érint, de a major depresszióban szenvedők száma Európában is eléri a 40 milliót. A releváns szakirodalom megidézése kapcsán dr. Máttyássy Adrienn pszichiáterrel beszélgettünk.

„A major depresszió nem egy egyszerű rosszkedv, lehangoltság, vagy kedvetlenség, orvosi értelemben akkor beszélünk betegségről, ha bizonyos tünetek legalább két héten keresztül tartósan fennállnak. A tüneteket öt fő csoportra oszthatjuk; az érzelmi életre, a motivációs állapotra, a viselkedési állapotra, valamint a gondolkodásunkra kiható változások mellett a testi tünetek is árulkodók."

A betegség kezelésének három fő célja van: a depressziós állapot tüneteinek teljes megszüntetése, az életminőség maradéktalan visszanyerése és a depressziós állapotba történő visszaesésnek a megelőzése.

– mutat rá dr. Máttyássy Adrienn pszichiáter.

Közismert, hogy a depresszióban szenvedő gyakran veszti el érdeklődését a külvilág iránt, egyre kevésbé érdekli munkája, családja, hobbija.

A major depresszió „nem múlik el magától", hanem súlyosságától függően kihatással van a beteg életminőségére, környezetére és munkájára is.

Mértékét jól jelzi, hogy míg 2010-ben a major depresszió a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének a harmadik leggyakoribb oka volt világviszonylatban, 2020-ban már a második helyen szerepel a betegség.

„Folyamatos lehangoltság, érzelmi tompultság, csökkent teljesítőképesség, a pesszimista gondolatok előtérbe kerülése, valamint a legsúlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok megjelenése jellemzi a major depressziót, ugyanakkor számos olyan testi tünet társulhat az állapothoz, mint az étvágytalanság, a fogyás, a székrekedés, a szexuális élet átmeneti megváltozása vagy zavara, esetleg alvászavar."

A súlyos depresszió napjainkban mintegy 40 millió embert érint Európa-szerte. Forrás: Shutterstock

A depresszióval együtt kialakulhat egyfajta fáradékonyság is, amely többek között munkaképesség csökkentést idézi elő, a beteg kialvatlan állapotban indul munkába, döntési nehézséget él meg, vagy a máskor rutinszerűen meglévő képességeket nehezen hívja elő magából.

A depresszióban szenvedő ember a környezetében élőkre is jelentős terheket ró, hiszen visszahúzódóvá válik, izolálódik, ráadásul, ha a depresszió valakit átmenetileg vagy tartósan munkaképtelenné, munkaképességében csökkentté tesz, azzal megrendülhet az egzisztenciális helyzete, társadalmi megbecsülése is."

A major depresszió kezelés nélkül tartós munkaképtelenséghez és korai rokkantsághoz vezethet.

– emeli ki dr. Máttyássy Adrienn. „A korai rokkantság, munkahely- vagy egzisztenciális státusz elvesztése gyakran súlyosbodik másodlagos alkohol vagy drogproblémákkal, esetleg túlzott öngyógyszereléssel. A komplex terápiás kezeléssel, gyógyszeres- és pszichoterápiával és a szélesebb körű szociális támogatásnak köszönhetően azonban akár maradéktalanul is gyógyítható, de

fontos az időben történő felismerés, a megfelelő kezelés, valamint a fókuszált figyelem,

hogy egy esetleges elkövetkező depressziós epizódot meg lehessen előzni" – teszi hozzá dr. Máttyássy Adrienn.

A depresszió stigmatizációja – mint bármely más mentális betegségnek – még ma is nagyon erőteljes, hiszen családon belül és társadalmilag sem elfogadott súlyos betegségként kezelni, ráadásul nem csupán a laikusok ismeretei szegényesek, hanem világszerte kimondható, hogy a társorvos szakmák ismeretei is rendkívül hiányosak.

Ily módon a beteg - azon túl, hogy meg kell küzdenie a társadalom megbélyegzésével - , nem feltétlen számíthat kellő időben a szakember segítségre sem. Ennek eredményeként a depressziós betegeknek pusztán negyede, a súlyos mentális zavarban szenvedőknek a fele kapja meg időben a megfelelő ellátást, s a betegek jelentős része hónapokat vár a vizsgálatra.

Pedig a betegség nagyon sokakat, csak Európában mintegy 40 millió embert érint.

„Az élethosszra vetített előfordulási gyakoriság azt mutatja, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott ember az élete során valamikor egy depressziós epizódon átesik. Ez 12-19% között mozog világszerte, ami tulajdonképpen megegyezik a közismert népbetegségek előfordulási gyakoriságával" – teszi hozzá dr. Máttyássy Adrienn.

Közismert, hogy a depresszióban szenvedő gyakran veszti el érdeklődését a külvilág iránt, egyre kevésbé érdekli munkája, családja, hobbija. Forrás: Shutterstock

A betegség ebbel a megvilágításban egyértelműen felelőssé tehető, hogy a major depresszió a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte – mutat rá a WHO. Minden tízedik beteg kiesik a munkából, és epizódonként átlagosan 36 napig nem tudja végezni munkáját.

Egy 2007-es vizsgálat alapján az Európai Gazdasági Térségben a depresszió okozta munkaidő – ily módon teljesítmény – csökkenésének értéke megközelítőleg 136,3 milliárd eurót jelent.

Előzetes becslések szerint a depresszió költségei exponenciálisan nőnek majd, és tíz éven belül évi 92 milliárd euro többletköltséget ígérnek az Európai Gazdasági Térségben.

A másik jelentős társadalmi hatás a major depresszió legsúlyosabb szövődménye, az öngyilkosság. Európában évente közel 125.000 öngyilkosságot követnek el, 60 százalékuk diagnosztizált depressziós és minden ötödik depresszióban szenvedő beteg vet véget önkezével az életének, 40 %-uk pedig megpróbál ártani magának. Ehhez képest, ha depressziós állapotában segítséget kap szakembertől, akkor ez 3-4 százalékra csökkenthető – hangsúlyozza az ismert pszichiáter.

A depressziós betegeknek pusztán negyede, a súlyos mentális zavarban szenvedőknek a fele kapja meg időben a megfelelő ellátást, s a betegek jelentős része hónapokat vár a vizsgálatra. Forrás: Shutterstock

Csak az Egyesült Államokban az évente a befejezett öngyilkosság a tízedik vezető halálok, ráadásul az esetek 90%-ban az ok valamilyen pszichiátriai betegség, elsődlegesen major depresszió, – emeli ki szakértőnk, majd hozzáteszi:

Fontosnak tartom, hogy hazánkban is át tudjunk lépni azon, hogy a depressziót tabuként kezeljük. Ezt segíti elő, ha ismert személyek állnak az ügy mellé.

Az Egyesült Királyságban Kate Middleton évek óta a szülés utáni depresszió tabuinak lebontásában vállal jelentős szerepet, de testvére James is nyilatkozott már depressziós állapotáról a nyilvánosság előtt. Ily módon téves a feltételezés, hogy csak a nehéz élethelyzetben élők betegsége a depresszió, hiszen kialakulásában számos ok játszhat szerepet, s mindenképpen küzdenünk kell a negatív megítélése ellen" – zárja a beszélgetést a szakember. A depressziós állapot esetén az elődleges ellátó a háziorvos, de a pszichiátriai szakrendelések beutaló nélkül is elérhetők és krízishelyzetben elérhetőek a lelki segélyvonalak is.

A cikk megjelenését támogatta a Janssen-Cilag Kft.