Nem lesz több kamupárt: szigorították a választási indulás feltételeit

Budapest, 2020. november 10. Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2020. november 10-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök. A képviselők egyhangúlag - 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést. MTI/Balogh Zoltán

Sokkal szigorúbb lesz az országos listaállítás feltétele, mint a korábbi országgyűlési választáson. Elfogadták kedden a parlamenti képviselők a kamupártok elleni törvénymódosítást.

A pártoknak a megyék kétharmadában, 14 megyében és az országgyűlési egyéni választókerületek kétharmadában, 71 választókerületben kelljen jelöltet állítaniuk az országos listához - többek között erről döntött kedden az Országgyűlés.

Szigorúbb lesz az országos listaállítás feltétele 2022-ben Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A 2018-as országgyűlési képviselő-választás törpepártjainak eredményeit szemügyre véve az látható, hogy a kamupártok elleni új törvénymódosításban szereplő kitétel valóban csak az érdemi támogatottsággal nem rendelkező alakulatokat szűrné ki.

A legutóbbi parlamenti választáson ugyanis átlagosan 28 egyéni jelöltet tudtak állítani azok a törpepártok, amelyek országos listát is bejelentettek, de kivétel nélkül a küszöb alatt maradtak, vagy a megfelelő számú aláírást sem tudták összegyűjteni.

A 35 érintett párt közül 17-nek a listáját eleve visszautasították. A maradék formációk átlagban csak 44 jelöltet állítottak, sőt ha nem számítjuk a Momentumot, akkor mindössze 41-et.

A 35 pártból egyébként az említett Momentumon kívül csak a MIÉP, a Munkáspárt, valamint az Összefogás Párt állított ötvennél több evk-ban jelöltet: 87-ben, 57-57-ben, illetve 66-ban.

Összesen 18 alakulat esetében volt meg az országos listához szükséges 27 egyéni választókerületi jelölt, vagyis a 35 párt több mint felénél, ami azt mutatja, hogy a szabályozás nem volt igazán hatékony a korábbi formájában. Ugyanakkor a valós politikai tevékenységet nem végző formációk négyévente jelentős veszteséget okoztak az államnak, sokszor százmilliós nagyságrendben.