A Ridikül.hu azt írja, hogy a teszten a vásárlók megítélése szerint a legmagasabb kategóriába sorolt juhbeles virslik vettek részt. A virslinek tehát mindenképpen juhbélben kellett lennie, és végül, de nem utolsósorban olyannak, amelyet önkiszolgálópultból lehetett megvásárolni, vagyis előre csomagolt. Ezzel persze kizártak néhány valódi minőséget - írják.
A teszten 10 hazai szakember vett részt, köztük Michelin csillagos séfek is, mint Széll Tamás, a Stand 25 séfje, Sárközi Ákos, a Borkonyha és a Textúra séfje. Az ítészek közt volt még Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, Rosenstein Róbert, a Rosenstein Étterem, Barna Ádám, a Bisztró 42 és Lutz Lajos, a Párisi Udvar Hotel séfje is.
A szakemberek vakon kóstoltak, nem tudták, hogy melyik tálalás melyik virslit rejti. Így nem befolyásoltak korábbi tapasztaltok senkit.
1. Aldi Bécsi virsli (76% sertéshús, 8% marhahús)
2. Kaiser prémium juhbeles virsli 200g (75% sertéshús, 2% marhahús)
3. Karát Bécsi Juhbeles virsli 2x200g (76% sertéshús, 8% marhahús)
4. Lidl Dulano bécsi juhbélben (85% sertéshús)
5. Pikok Bécsi roppanós virsli 500g (80% sertéshús)
6. Priváthús Bécsi Roppanós virsli 200g (60% sertéshús, 10% marhahús)
7. Sága ROYAL virsli 2x200g (85% sertéshús)
8. Spar Regnum Juhbeles virsli 2x200g (75% sertéshús)
9. Tesco Finest sertés bécsi hosszú virsli 230 g (72% sertéshús, 10% marhahús)
10. Wiesbauer Prémium Bécsi virsli 2x200g (80% sertéshús, 4% marhahús)
11. Wiesbauer Prémium Sacher virsli 320g (75% sertéshús, 3% marhahús)
A Ridikül azt írja, hogy a szakmai zsűri 5 szempontot vett figyelembe, az egyik ezek közül a roppanósság volt. További szempontok:
Hamvas Zoltán elmondta, az is fontos volt a tesztelésnél, hogy minden mintát új vízben főztek meg, és oly módon, ahogy azt a termék gyártója a leírásban a legideálisabbnak tartott. Vagyis volt olyan, amely hosszabb és akadt, amely rövidebb főzést, melegítést igényelt.
Hamvas Zoltán elárulta azt is, hogy a magyar gyártók miért vannak hátrányban a hasonló terméket előállító osztrák vagy német cégekkel szemben. A helyzet az, hogy jelenleg nincs egységes szabályozás az unióban, hogy mit nevezhetünk húsnak.
Vagyis egyes tagállamok közt eltérő a hústartalom számítása.
Jelen pillanatban a Magyar Élelmiszerkönyv szigorúbb paramétereket határoz meg, mint a szomszédos országok előírásai, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a magyar termékeken feltüntetett színhús mennyiségét. Ez persze a magyar fogyasztónak jó, hiszen a hazai készítésű termékek azonos hústartalom-mutatók mellett jobbak lehetnek, mint a külföldi versenytársaik - olvasható a Ridikül.hu oldalon.