Pert nyert a Magyar Nemzet Czeglédy Csabával szemben

A Magyar Nemzet jogelődjének, a Magyar Időknek adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla Czeglédy Csaba ellenében. Gyurcsány Ferenc ügyvédje egy olyan cikket kifogásolt, amelyben egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseket szöveghűen közölt a Magyar Idők. A kijelentések a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el, a választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek - írja a Magyar Nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi elsőfokú ítéletet és másodfokon, jogerősen a Magyar Idők – a Magyar Nemzet jogelődjének – javára ítélt Czeglédy Csabával szemben. A Demokratikus Koalíció jogásza, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba a Magyar Idők internetes oldalán megjelent „Czeglédy Csaba választásokat is pénzelhetett" című cikkben több állítást is kifogásolt keresetében.

A Magyar Idők cikkének címén kívül az írásban további, jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának sérelmét kifogásolta az alábbi állítások kapcsán:

• „Tanúk igazolhatják, hogy az MSZP és a DK által támogatott szombathelyi képviselő, e két párt titkos pénztárnoka, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba finanszírozta a veszprémi és a tapolcai időközi választást." (II. számú közlés)
• „Budai úgy tudja, a 2015-ös veszprémi időközi választáson Gőgös Zoltán és Czeglédy megállapodtak, hogy Czeglédy finanszírozza a választási kampányt." (III. számú közlés)
• „Ezt követően Kész Zoltán független jelölt mögé beállt az MSZP és a DK, a Czeglédyhez köthető Human Operator Zrt. által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérét." (IV. számú közlés)
• „A Czeglédynek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd)." (VI. számú közlés)
• „A Human Operator Zrt. által működtetett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért." (VII. számú közlés)

Czeglédy azt kérte a bíróságtól, hogy az állapítsa meg: a Magyar Idők megsértette jó hírnévhez való személyiségi jogát ezen állítások közreadásával, másrészt 700 ezer forintos sérelemdíjat kért.

A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla a perbeli jogvitát az Alaptörvényben is oltalmazott jóhírnév tiszteletbentartásához való jog és a sajtószabadság alapjogi összeütközéseként azonosította.

Az ítélőtábla az Alkotmánybíróság (AB) egyik korábbi határozatában (34/2017. (XII. 11)) hangsúlyozta, a „híresztelés" polgári jogi fogalmának (Ptk. 2:45.§ (2)) szokásos értelmezése nem veszi kellőképpen figyelembe a sajtó tevékenységének sajátos alkotmányos értékét, így nincs összhangban azokkal az alkotmányossági követelményekkel, amelyek a sajtószabadság jogából fakadnak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatára is hivatkozva az AB kiemelte, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése. A demokratikus vita többi résztvevőjének pedig joga van ehhez a tájékoztatáshoz.

Az AB hangsúlyozta, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról tudósító újságírók nem saját állításaikat vagy véleményüket tárják a nyilvánosság elé, nem saját gondolataikkal igyekeznek befolyásolni a szélesebb közvéleményt. Ezért a közéleti szereplők kijelentéseit közvetítő sajtónak a valótlan tényállításokért fennálló felelőssége más mérce szerint ítélendő meg ahhoz képest, amikor a szerkesztők és újságírók pusztán saját elképzeléseik és előzetes döntéseik mentén határozzák meg a médiatartalmat. A mások állításait közlő sajtó felelősségének korlátozottsága kiváltképp fennáll akkor, amikor a média a közéleti vita frontvonalában tevékenykedő politikusok kijelentéseit terjeszti. Mindezért az AB a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást is olyan kivételnek tekinti, amikor a sajtó mentesül a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól. Ez a mentesség sem tekinthető azonban feltétlennek, mert a sajtó felelősségére vonatkozó teszt lényegi eleme, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat hűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé. Az pedig a perben nem volt vitatott, hogy az alperesi jogelőd sérelmezett cikke Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatát saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve közvetítette a nyilvánosság felé.

Az ítélet szerint a lap arra az elsőfokú ítélet fellebbezésében helyesen hivatkozott, hogy Budai Gyula idézett nyilatkozatai a 2018 áprilisi országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el. A választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek.

A másodfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az AB határozatában írt alkotmányos követelmény figyelembevételével a Magyar Idők a közéleti szereplő kijelentéseit közvetítő sajtószervként mentesült a perbeli cikkben közzétettek valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól, mert a sérelmezett írásműben Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatait saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve tette közzé. Emiatt pedig nem teljesíthető Czeglédynek a Magyar Időkkel szemben előterjesztett keresete.

A jogásznak állnia kell saját másodfokú perköltségét, valamint köteles megtéríteni a Magyar Idők általános forgalmi adóval növelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét, valamint viseli a mindkét fellebbezésre figyelemmel le nem rótt fellebbezési illeték összegét.