Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tárcavezető egyeztetett Nikola Selakovic szerb külügyminiszterrel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a két ország sorsa és jövője szorosan összefügg a történelmük, a vajdasági magyarok és a stratégiai partnerségből fakadó újabb projektek miatt, amelyek alapvetően meghatározzák a fejlődésüket.
Kifejtette, hogy
annyi ponton kötötték össze a két országot, hogy gazdaságuk együtt, közösen fog növekedni az elkövetkező években.
A legnagyobb magyar vállalatok - így az OTP és a Mol - a szerb gazdaságban is fontos szerepet játszanak - közölte. Hozzátette: a magyar cégek érdeklődése Szerbia irányába nem csökken, a Magyarországon kívüli beruházásokra kiírt pályázat keretében 24 magyar cég összesen 49 milliárd forintnyi szerbiai beruházást hajt végre a magyar kormány támogatásával.
Elmondta azt is, hogy a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal fejlesztését illetően megállapodtak, hogy 2022 tavaszára használható lesz, új összekötő kapcsot jelentve a két ország között.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy
a Budapest-Belgrád vasútvonal a Nyugat-Európába szánt, Görögországba behajózott kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonala lesz, és ezért a pozícióért nagy verseny van.
Arról is beszélt, hogy Magyarországnak és Közép-Európának a gázellátás mindig is kritikus kérdés volt.
Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül újabb vezetéket építenek, és 2021 októberére lesz kész az a szakasz, amely a magyar-szerb határt és a nemzeti gázvezetékrendszert összeköti, új útvonalat hozva létre a gázellátás biztosítására - mondta.
Szijjártó Péter ugyancsak fontosnak nevezte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 116 milliárd forintnyi beruházás valósult meg.
Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot és a legnagyobb megbecsülést a magyar nemzeti közösségnek, bevonták a VMSZ-t a kormányzati munkába és lehetővé tették, hogy a vajdasági tartományi parlament elnöke magyar legyen. Mindez mutatja azt a hozzáállást, amely elfogadhatatlanná és felháborítóvá teszi, hogy Brüsszelből ki akarják oktatni Szerbiát, hogy milyen jogokat adjon a kisebbségeknek - mondta.
Úgy vélte, ha Magyarország európai uniós szomszédai úgy bánnának a területükön élő magyarokkal, ahogyan Szerbia, akkor
a Kárpát-medence boldogabb és nyugodtabb hely lenne.
A tárcavezető közölte: Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsországa, európai uniós csatlakozása európai, szerb és magyar érdek, és a jövőben is mindent megtesznek e folyamat felgyorsításáért.
A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia az elmúlt időben a jószomszédi viszonyt erős és kiváló baráti viszonnyá fejlesztette, a mostani találkozón pedig az együttműködés további lehetőségeiről beszéltek.
Több fontos kérdést érintettek, így a gázellátást és az infrastrukturális fejlesztéseket - mondta. Közölte, hogy
országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarországtól kap az európai integrációs folyamatban,
és Magyarországnak köszönhetően az ő véleményük is jobban hallható Brüsszelben. Ugyancsak köszönetet mondott a járvány elleni védekezéshez adott segítségért.
A szerb tárcavezető kiemelte a kisebbségek fontosságát, hiszen ők - mondta - összekötő kapcsot jelentenek a két ország között. Szerbia célja, hogy a magyar kisebbség minden tagjának szavatolja a törvényben foglalt jogokat, és jó, hogy Magyarország erről minden európai fórumon szót emel - fogalmazott.
Nikola Selakovic arra is kitért, hogy aláírtak egy megállapodást, amely lehetővé teszi a szerb diplomácia számára, hogy jelen legyen ott, ahol Magyarországnak van képviselete, de Szerbiának nincs, és fordítva.
Ez a megállapodás is a bizalom jele
- vélekedett.
Kérdésre a szerb politikus elmondta: a következő magyar-szerb együttes kormányülés házigazdája Magyarország lesz, Szerbia bármikor készen áll rá, és amikor a járványhelyzet lehetővé teszi, valamint a magyar kormány is elérkezettnek látja rá az időt, sor kerül majd rá. Ugyanakkor eddig is nagyon intenzív volt az együttműködés a két ország között - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre közölte: Szerbia készen áll öt fejezet megnyitására az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és nem látni okot arra, hogy ez miért nem történt meg eddig. Remélhetőleg a következő, portugál elnökség aktívabb lesz,
mert Európa kezében ott a lehetőség a bővítésre a Nyugat-Balkán irányába
- vélte.
Megjegyezte, hogy a járvány elleni védekezésben példaszerű volt a két ország együttműködése.
Arról is beszélt, hogy az EU-ból azt az értesítést kapták, hogy a nemzeti engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóságok álljanak készen, mert az év vége előtt lehet jóváhagyó döntés a Pfizer/BioNTech vakcináról, és az első szállítási adagok megérkezhetnek a tagállamokba a két ünnep között.
Emellett folyamatosan vizsgálják a kínai partnerek által küldött dokumentációt, így ha az a vakcina biztonságos és használható, rövid időn belül onnan is érkezhet szállítmány - mondta. Ha rá kerül a sor, ő is beoltatja magát - tette hozzá a miniszter.
