Két feljelentés érkezett, amelyek kapcsán az ügyészség nyomozást rendelt el, annak teljesítésével pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg – közölte a Magyar Nemzet kérdésére Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője az üggyel kapcsolatban.
Korábban az Origo számolt be arról elsőként, hogy a domain neve alapján montenegrói oldal, a blikkruzs.me olyan cikkeket közöl,
amelyek olyan mondatokat adnak többek közt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint más vezető fideszes politikusok szájába, amelyek teljességgel képtelenségnek számítanak és megtévesztőek.
Az is erősen felháborító, hogy a jobboldali publicisták bejegyzéseit mindig nagyon aprólékosan vizsgáló, őket rendszeresen 30 napra elhallgattató Facebook-revizorok valahogy mégsem tettek az egyértelműen álhíreket terjesztő oldalak ellen semmit.
Gulyás Gergely még egy novemberi Facebook-bejegyzésében számolt be arról, hogy feljelentette az álhíroldalakat. A miniszter akkor kifejtette, hogy hogyan is szolgálják ezek az oldalak az ellenzék politikai érdekeit:
Mivel a kormány intézkedéseit érdemben nem tudják vitatni, ezért inkább kormánypárti politikusoktól származó idézetként feltüntetve olyan hazugságokat terjesztenek, amelyek soha nem hangzottak el! Ezeket a Facebookon széles körben terjesztik."
- mondta el a miniszter.
Kifejtette azt is, hogy semmi alapja nincs az álhíroldalak által terjesztett hazugságoknak.
Számunkra az idősek megbecsülése és tisztelete kiemelten fontos. Nemcsak a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését garantáljuk, hanem a novemberi nyugdíjjal és a nyugdíjprémiummal együtt egyszeri nyugdíj-kiegészítésben is részesülnek az idősek - mondta tavaly.
A Magyar Nemzet arról is beszámolt mostani cikkében, hogy egy másik álhírgyár tovább is görgette a teljesen hazug sztorit, hiszen már arról írtak, hogy ezúttal Deutsch Tamás „állt ki" Gulyás nem létező ötlete mellett.
Ha nem is kerül eltörlésre a nyugdíj, akkor biztosan megadóztatjuk azt – adta az Index-hírek.me Deutsch szájába a kitalált mondatot, a cikket pedig egy lopott kép részletével illusztrálták. Ilyen és ehhez hasonló írásokból több száz jelenik meg hetente ezeken az oldalakon.
Az álhíroldalak közös jellemzője, hogy hatásvadász címeket adnak, részben vagy teljes egészében kitalált híreket, sztorikat jelentetnek meg, és Google AdSense hirdetések találhatók rajtuk, amelyek jellemzően parazitákra, körömgombára és minden létező nyavalyára kínálnak megoldást, valójában a legtöbb ilyen hirdetés szintén átverés, azonban a kattintások után bevételhez juthatnak ezek az oldalak. Írja a cikk.
A Social Development Institute és a Political Capital közelmúltban végzett kutatása szerint a 16–24 év közötti fiatalok nem tudják elég hatékonyan kiszűrni az álhíreket, holott annak terjedését ők is komoly problémának tartják.
A fókuszcsoportos kutatások során a fiatalok jó arányban szűrték ki a hírekbe kevert álhíreket, ám sokan voltak azok is, akik a kutatásban használt álhíreket inkább igaznak tartották. A felmérés során a tanárok túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a diákok nem tudják jól beazonosítani az álhíreket.
A megkérdezett tanárok és diákok egyetértettek abban, hogy érdemes lenne fejleszteni az álhírek felismerésével kapcsolatos készségeket és erősíteni a tudatosságot. A tanárok szerint ebben a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak is szerepet kellene vállalniuk, írja a Magyar Nemzet.