A múlt hét közepén szinte a semmiből jelentette be három civil szervezet, hogy a gyöngyöspatai kártérítési ügy miatt demonstrálni fognak a Kúria előtt. Első körben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Idetartozunk Egyesület és a Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! voltak hivatalosan a szervezők. Azóta csatlakozott az Amnesty International Magyarország, az 1 Magyarország Kezdeményezés, az Autonómia Alapítvány, a SZOCSOMA és a Főnix Mozgalom. Ezeknek a szervezeteknek a többsége
szorosan kötődik Soros Györgyhöz,
ami erős politikai színezetet ad a tüntetésnek. Sajtóértesülések szerint az esemény fő szervezője Setét Jenő roma aktivista, aki az Idetartozunk Egyesülettel tevékenyen részt vesz a mozgósításban. Bár már többször is szerepelt, ennek ellenére kevésbé ismert szereplője a magyar nyilvánosságnak. Most bemutatjuk, kiről is van szó.
A szobafestőnek és mázolónak tanuló (most 48 éves) Setét, miután otthagyta a dolgozók gimnáziumát, a '90-es években lehetőséget kapott arra, hogy szociálismunkás-képzésre járjon Tündérhegyen. Ezután Józsefvárosban kapott munkát, ahol három roma intézmény is indult akkoriban.
Politikai karrierje gyorsan elindult: Horváth Aladár hívására szociális munkásként kapott állást a Roma Parlamentben (RP). Egy konfliktus azonban 1995 májusában arra késztette őket, hogy otthagyják az RP-t, és létrehozzák az egyik legismertebb roma jogvédő szervezetet, a Roma Polgárjogi Alapítványt, ahol egészen 2010 elejéig dolgoztak együtt. Horváth Aladár egyébként 1990-től a Soros-alapítvány támogatásával népművelőként tevékenykedett a békeszállói cigánytelepen, majd 1990-ben az SZDSZ színeiben lett országgyűlési képviselő. Ezt követően előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szociálpolitikai tanácsadója lett. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a gyöngyöspatai ügy miatt beperelte Orbán Viktor miniszterelnököt. Ennek kapcsán készítettünk róla egy részletes portrét, amiből kiderült az is, hogy fiát embercsempészés miatt letöltendő börtönre ítélte a bíróság.
Setét nem először került szembe a kormánypárttal, korábban többször is támadta a Fideszt.
Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az első Orbán-kormányra a "szegényektől elvonó" magatartás volt a jellemző, és sérelmezte, hogy az állam - megítélése szerint - a szegregáló közoktatást és a romák foglalkoztatását elutasító munkaadókat támogatja.
2015-ben az "Ide Tartozunk Egyesület" vezetőjeként hirdetett nyílt háborút Orbán Viktor ellen arra hivatkozva, hogy a miniszterelnök "tárgyként" beszélt a romákról, megbélyegezte őket kijelentésével, és nem a magyar kultúra részeként tekint rájuk.
2018-ben pedig Lázár János, az akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira reflektálva tett közzé egy videót, amelyben a teljes roma közösség nevében beszélve számon kérte kijelentéseit. Ezzel a lépésével ismét a kormánypárt ellen próbálta hangolni a teljes cigányságot.
Az elmúlt években több kormányellenes tüntetésen is felszólalt a romákat képviselve. Beszédeiben rendszerint azt sérelmezte, hogy a kormány miként bánik velük. 2015-ben konkrétan azt mondta, hogy a kormány a bevándorlást ellenző politikája mögé bújva kirekeszti őket a nemzetből. Ekkor egyébként a cigányság nevében szolidaritását fejezte ki a migránsoknak.
Két évvel később ellentmondásba keveredett saját magával, ugyanis elismerte, hogy a Fidesz-kormánynak köszönhetően a romák jobb helyzetben vannak a 2010 előtti időkhöz képest, hiszen már nem etnikumként szerepelnek, hanem nemzetiségi státuszban vannak.
Mint az ismert, a kormány döntését követően Setét szinte azonnal szervezkedésbe kezdett, online petíciót indított a gyöngyöspatai ügyben. Csakhogy kezdeményezése kudarcba fulladt, kevesen írták alá a felhívást, a helyiek 99,7 százaléka nem tette ezt meg, pedig ebben legfőképpen ők lennének érdekeltek - erre Horváth László, a térség fideszes képviselője hívta fel a figyelmet posztjában, hozzátéve, hogy azt csupán pár ex- és jelenlegi ellenzéki politikus támogatta.
A balul sikerült akció után a roma jogi aktivista kormányellenes tüntetés szervezésébe fogott, amelyhez a fenti szervezeteken túl a Horváth Aladár által vezetett Roma Parlament is csatlakozott.
Az elsők között állt ki a megmozdulás mellett Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, aki a cigány kisebbség vezetőinek jelenlétében arról beszélt, hogy pártja nem titkoltan szembe megy a kormánypárttal és Orbán Viktorral a gyöngyöspatai ügyben.
A Soros-kapcsolat
A petíciót indító, majd vasárnapra tüntetést szervező Setét a Háttér Társasággal és a Soros György által pénzelt Helsinki Bizottsággal közreműködő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) honlapján munkatársként, pontosabban terepmunkásként van feltüntetve. A NEKI támogatói között első helyen található a Magyar Soros Alapítvány.
De nem ez az egyetlen bizonyíték a kapcsolatra: az általa vezetett Idetartozunk Egyesület alaptőkéjét az amerikai milliárdos alapítványa, az OSF adta. A 2017 tavaszán bejegyzett roma jogvédő szervezet létrejöttét ráadásul Sorosék egyik pályázata biztosította. Az Idetartozunk Egyesület egyébként azon kevés hazai szervezet közé tartozik, amelyeket Judith Sargentini volt európai parlamenti képviselő jelentésének elkészítése során meghallgatott.
A Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberi döntésével kártérítésre kötelezte a gyöngyöspatai önkormányzatot és az illetékes tankerületet. Ennek értelmében a kistelepülésnek 100 millió forintot kell fizetnie azoknak a roma családoknak, akiknek a gyermekeit a bíróság véleménye szerint szegregáltan oktatták a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Ezzel a helyi önkormányzat szinte kilátástalan helyzetbe került, hiszen az összeg kifizetésével minden bizonnyal csődbe mennének. A kormány egy áthidaló megoldással próbálja meg rendezni a feszült helyzetet: azt szeretnék elérni, hogy a bíróság által megítélt kártérítés összegét természetbeni juttatással, többek között oktatással is ki lehessen egyenlíteni. (Egyébként magát a pereket is Soroshoz köthető szervezetek indították.)
Időközben kiderült, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kezdeményezett jogi eljárást az ügyben, amelynek a legfőbb támogatója a Soros Alapítvány és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet - Open Society Institute. A napokban pedig arról írtunk, hogy az elmúlt közel húsz évben több tízmillió forinttal segítette az amerikai milliárdos két szervezete a kártérítési pereket kezdeményező CFCF-et.