Európában mindenhol megtartják az érettségit, Magyarország sem kivétel

Budapest, 2019. május 8. Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban 2019. május 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Az elmúlt napokban nagyon sok érettségizőt, szülőt és pedagógust, de valójában a teljes társadalmat izgalomban tartotta, hogy mi lesz az érettségivel. A felfokozott érdeklődésből látható, hogy az érettségi egy kiemelt társadalmi kérdés – tanulót, szülőt, nagyszülőt, pedagógust egyaránt érint. Érvek jelentek meg a megtartás és a nem megtartás dimenziójában, sokféle ötlet merült fel, úgymint az elhalasztás vagy a megajánlott jegy vonatkozásában. Voltak, akik szinte rutinból (és persze érvek nélkül) elutasították a kormányzati döntést az érettségi megtartásáról, mások érveket vagy javaslatokat is adtak. Érdemes ezért megnézni, hogy mi az érettségi funkciója általában, mi a helyzet az európai országokban, milyen szempontok merülhettek fel a döntésnél, és milyen megoldás született Magyarországon.

A középiskolai érettségi lényegében két funkciót tölthet be

itthon és az európai országokban:

1. Egyrészt lezárja a középiskolai tanulmányokat – ez minden országban így van.

2. Másrészt betölti a felsőoktatási felvételi funkcióját – ez nem mindenhol van így, de nálunk igen.

Emellett van egy lényeges pedagógiai funkciója is. A középiskolai érettségi egy sztenderdizált feladatsor alapján születő, minősítő és szelektáló értékelés, ahol ugyan szintén jegyet kapnak a diákok, mint a tanulmányaik során, de van egy jelentős különbség: azt kell meghatározni, hogy

megfeleltek-e a középiskolai érettségnek (azaz felkészültek-e a felnőtt létre) vagy sem, illetve hogy alkalmasak-e az egyetemi továbbtanulásra.

Amikor azt nézzük, hogy melyik ország milyen megoldást választ a mostani járványhelyzetben, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy mindenhol más és más az érettségi funkciója. Hiszen egyes országokban továbbra is létezik a felsőoktatási felvételi vizsga, azaz nemcsak érettségit, hanem még egy egyetemi felvételit is meg kell tartaniuk valamilyen formában.

Egyes országokban (így Magyarországon) pedig azért kell(ene) megtartani az érettségit, mert nemcsak minősít és lezárja a középiskolát, hanem a felsőoktatásba való bejutást is ez nyitja ki.

Nézzük tehát, egyes európai országok milyen megoldást választottak az érettségi esetében:

Ausztriában csak írásbelit tartanak idén tavasszal, szóbelire most nem lesz lehetőség (ősszel szóbelizhet, aki akar). A diákok maszkban mennek írásbelizni, de a vizsga közben levehetik azt. Májusban, de a szokásosnál később lesz az érettségi időpontja, hogy könnyítsék a felkészülést. Fontos információ, hogy Ausztria újranyitja az iskoláit a tanévben, májusban először az érettségiző évfolyam térhet vissza az oktatásba.

Csehország az érettségi megtartását tervezi, legkésőbb június végéig, ha ezt lehetővé teszi a járványügyi helyzet. Ha erre nem lenne mód, akkor megajánlott jegyet kapnak majd a diákok. A felsőoktatási felvételit ez nem érinti, mert Csehországban külön felvételiztetnek az egyes egyetemek.

Dánia az elsők között döntött arról, hogy újranyitja az iskolákat az idei tanévben, így az intézményekben április 20-tól indulhat az oktatás. Életkortól függően különböző időpontban térnek vissza a diákok a padokba, először a kisebbek, majd májusban a középiskolások is. Az iskolákban kérik a diákok közötti kétméteres távolság megtartását. Az érettségiket mindenképpen megtartják májusban, de egyes részletkérdések még tisztázásra várnak.

Lengyelországban megtartják az érettségit, de egyelőre az időpont halasztása mellett döntöttek, várhatóan júniusban kerül sor a vizsgákra.

Németországban a szövetségi szerkezet miatt tartományonként jelentős különbségek vannak, de számos tartomány már meghatározta, hogy mikor indul újra az oktatás az iskolákban (tipikusan április végén vagy május első felében), az érettségit megtartják a tervek szerint. Bajorországban már döntöttek az iskolák fokozatos újranyitásáról. Április végétől elsőként a középiskolás végzős diákok számára indul az oktatás, hogy fel tudjanak készülni az érettségire. A tanórákat 10-15 tanulóval tartják, ezzel is biztosítva a diákok közötti 1,5 méteres távolságot.

Szlovákiában csak szóbeli érettségit tartanak majd, az írásbeli elmarad. Ennek elsősorban az az oka, hogy ott nagyon korán, már márciusban megtartották volna az írásbeliket, így ezek pótlására már nincs lehetőség. A szóbeli érettségikre az iskolákban kerül sor. Az egyetemek külön felvételit is tartanak, mivel Szlovákiában az érettségi automatikusan nem jogosít fel a felsőoktatásban való részvételre.

Mint látható, minden ország az érettségik megtartását tervezi, sokszor rövidített vagy szűkített formában. Van, ahol az oktatást is beindítják, és a tanulók az érettségik előtt visszatérnek az iskolákba.

Milyen megoldások merültek fel Magyarországon?

A magyar érettségi és felsőoktatási felvételi rendszer hagyományosan központosított (központi az érettségi szervezése és központi felsőoktatási felvételi eljárás működik). A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi egyik fontos célja volt, hogy a diákoknak ne kelljen érettségizniük és felvételizniük is, hanem

az érettségi vizsga automatikusan jogosítson a felsőoktatási részvételre

(magyarán váltsa ki a felvételit). Ez fokozatosan megvalósult, a kétszintű érettségi eredménye a felsőoktatási felvételi pontok alapvető részét képezi, többféle módon is. A felsőoktatási felvételin nagy jelentősége van annak, hogy valaki középszinten vagy emelt szinten érettségizett – ez dönt sokszor egy képzésre való bejutásról.

Az érettségi adja ma a felvételi pontszám legalább felét,

magyarán lényeges a közoktatás és felsőoktatás szempontjából is. A magyarországi érettséginél

alapvető előírás, hogy sztenderdizált legyen a teljesítményelvárás, összehasonlítható az eredmény, minősítő az értékelés, egyúttal biztosítsa a felsőoktatási rangsorolást is. Az érettségi fontos funkciója továbbá a tanulói esélyegyenlőség biztosítása.

Illusztráció Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nézzük meg, milyen ötletek merültek fel eddig az érettségi kiváltására, és mit érdemes róluk tudni:

a) megajánlott jegy

Teljesen elmaradna az érettségi. Ez lényegében meghiúsítaná a felsőoktatási felvételit, hiszen ez a megoldás nem képes kiváltani a kétszintű érettségit. Eltűnne az érettségi minősítő funkciója, az értékelés nem lenne alkalmas a rangsorképzésre.

Emiatt felsőoktatási felvételit kellene tartani.

Mivel felvételi általános formában csak a mesterképzésben létezik a magyar felsőoktatásban, megoldhatatlan feladat elé állítaná az erre nem készülő középiskolásokat és a magyar oktatási rendszert is.

b) otthoni írásbeli érettségi

Ellenőrizhetetlen lenne az érettségizők esetében, hogy ténylegesen ki teljesíti a vizsgát.

Lényegében nem lehetne igazolni, hogy valóban a tanuló teljesítményét értékelik-e. Ráadásul a rengeteg technikai kérdés mellett abszolút egyenlőtlen helyzetet teremtene, hiszen az otthoni körülményeket (technikai feltételek, segítség, de akár egy háborítatlan zárható helyiség a lakásban) nem lehet egységesíteni az egyes tanulóknál.

c) csak szóbeli érettségi

Az írásbeli (különösen emelt szintű) érettségi értékelése és lebonyolítása egységes módon történik, sztenderdizált. A szóbeli esetében a sztenderdizált értékelés sokkal nehezebben valósítható meg. Ráadásul a tételhúzás ad lehetőségét a szerencsének is.

Ezek az eredmények nem lettek volna igazából összehasonlíthatók.

d) vegyes megoldás – megajánlott jegy és érettségi együttes alkalmazása

Az elképzelés szerint, akik idén érettségiznek, megajánlott jegyet kapnának, a többiek érettségiznének. Semmi nem garantálja azonban, hogy egy idei érettségiző jövőre vagy két év múlva nem felvételizik-e. Nem világos, hogy ilyenkor mi történne – ismét érettségizik majd?

Ez a megoldás alapvetően nem biztosítaná az eredmények összehasonlíthatóságát,

magyarán más-más teljesítményre kapnák a tanulók ugyanazt az értékelést.

Nagy Zoltán, Századvég Forrás: Copyright by Bolega Niki/Bolega Niki

A Kormány azonban az érettségi részleges megtartásáról döntött, csak írásbelikre kerül sor az iskolák épületében

– a tanulók közötti szükséges távolság megtartásával és a járványügyi szempontok figyelembe vételével. Felmerül a kérdés, hogy miért történt ez?

Úgy tűnik, azért, mert ha az érettségivel kapcsolatos sokféle elvárást figyelembe vesszük – ez kezeli legjobban az igényeket, és ami a leglényegesebb, ez jár a tanulók legkisebb érdeksérelmével.

A tanulók az érettségire készülnek, a megadott vizsgaformátumra. Méltánytalan lenne, ha más módon kellene igazolniuk a tudásukat (pl. újfajta felvételivel). A most felsőoktatásba felvételizők szeretnék megkezdeni a tanévet az egyetemeken ősszel, szeretnének bejutni az áhított képzésre. Fontos, hogy a következő tanév számukra megkezdődhessen időben. Magától értetődően mindezt az egészségügyi (járványügyi) szempontok szigorú betartásával, a diákok és pedagógusok egészségének megőrzésével.

Összességében úgy látom, hogy ebben a nehéz helyzetben a döntéshozóknak nagyon sokféle álláspont alapján kellett dönteniük, ahol járványügyi, pedagógiai, jogi és igazgatási szempontok mellett a tanulókkal szembeni méltányosság is lényeges elem volt. Ezek alapján született egy rugalmas, egyszerűsített érettségi, mint megoldás. Természetesen lehet ezt vitatni, de előtte érdemes végiggondolni, hogy vajon a sokféle szempontból hogyan jöhet ki egy működőképes megoldás. Úgy tűnik, ez még a mostani járványhelyzetben is az érettségi, nem véletlen, hogy

szinte minden európai ország az érettségi megtartása mellett döntött.

Nagy Zoltán, a Századvég oktatásszakértője