A lengyel közvéleményt mélyen érintette, hogy az elnökjelölt Tusk családjából valaki a német hadseregben szolgált a világháború alatt, ezért magyarázkodni kényszerült.
Azzal védekezett akkor, hogy erről ő is csak most szerzett tudomást. Úgy fogalmazott azonban: "Nincs mit sajnálnom, ez a családom története. Történészként és emberként pedig inkább ismerem a fájdalmas igazságot, mint a kellemes hazugságot."
A 2005-ös lengyel elnökválasztási kampányban több fotót is közölt a sajtó, melyen, mint írják, Donald Tusk nagyapja, Józef Tusk látható. A napvilágot látott képek közül néhány eredetét ugyan vitatták.
Mindezek fényében meglepő, hogy Tusk a héten maga is nácizásba kezdett egy interjúban.
Egyébként nem ő volt az első uniós tisztségviselő, akiről kiderül, hogy az apja vagy nagyapja náci szolgálatban állt. Befolyását latba vetve még a róla szóló Wikipédia-szócikkből is kivetette a II. világháború után háborús bűnösként életfogytiglani börtönre ítélt nagyapjáról szóló részeket Martin Selmayr, az EB volt főtitkára. Másik nagyapja is vezérkari főnök volt Hitler hadseregében.
Donald Tusk szavaira reagálva Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Twitteren ezt írta:
Az egyre inkább „el-anne-applebaumosodó" Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője náci párhuzamot vont a magyar miniszterelnökkel és a koronavírus elleni intézkedésekkel kapcsolatosan, majd „blitzkrieg"-re szólít fel a gazdaságot illetően. Lehet, hogy még nem heverte ki a 2005-ös csúnya vádaskodást, ahol az alábbi fotót is felhasználták ellene?
A Pesti Srácok idézi Petri Lukács Ádámot, aki azt írta:
Tusk mondata azért végtelenül fájdalmas, mert megalázza, semmisé teszi mindazoknak a halálát, szenvedését, akik a holokauszt, a SOÁ áldozatai voltak.
A kisebbik baj ezzel, hogy a valósággal köszönő viszonyban sincs, Orbánnak – az ember már unja leírni századszor – soha semminemű afféle megnyilvánulása nem volt, ami ilyen állítást megalapozottá tehetne, ellenben sokszor jelezte, hogy zéró toleranciát tanúsít minden antiszemita megnyilvánulással szemben, a magyarországi zsidó élet a reneszánszát éli, és ezt hozzám hasonlóan sok büszke magyar zsidó tanúsíthatja
– írta Petri Lukács Ádám, aki hozzáteszi:
Azért élhetek, mert csodálatos módon a nagymamám azon kevesek közé tartozott, aki hazajött Auschwitzból, mert apám már megfogant, mielőtt apai nagyapámat megölték volna. A kisfiam egy nagyszerű világi zsidó iskolába jár, a magyar állam pedig ezerféleképpen támogatja az önszerveződő zsidó kulturális életet is, miként amúgy is az elmúlt tíz évben annyi forrást bizosítottak kultúrára, amennyit a millenium óta soha.