A járvány következtében az egész világon készlethiány alakult ki egészségügyi eszközökből és védőfelszerelésekből. Magyarország sikeresen szerezte be ezeket az eszközöket külföldről, és elkezdte a hazai gyártást is.
A magyar kormány által meghirdetett Nemzeti Konzultáció negyedik kérdése éppen ezzel kapcsolatos. A kérdés így hangzik:
Ön egyetért-e azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről: „Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak. Mivel a kínai Vuhan városán kívül nem észleltek új megbetegedéseket, a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog" – áll az ECDC első jelentésében.
Az ECDC még január végén is bagatellizálta a vírus elterjedésének kockázatát, amikor az európai államokban megjelentek az első regisztrált koronavírusos esetek. A január 26-án, majd 31-én kiadott, újabb koronavírus-jelentésben az uniós szervezet úgy fogalmazott, hogy „a többi (Hupejen kívüli) kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt", míg az Európai Unió területén „az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony", ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.
Január végére már Nyugat-Európa legtöbb államában megjelent a fertőzés és az első halálesetek is bekövetkeztek.
Még február közepén sem fogta fel Brüsszel, hogy baj van, egy február 14-i ECDC-jelentésben ugyanis az jelent meg, hogy „alacsony a kockázata a fertőzésnek, de az is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság egészségügyi ellátórendszerét nem fogja megterhelni ez az új fertőzés". Ekkor csak Franciaországban 11 fertőzött volt már, és meghalt egy beteg Párizsban.
Stella Kyriakides, az Európai Bizottság ciprusi származású egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztosa január 24-én azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy
a kínai intézkedések megfékezték (!) a koronavírus-járvány terjedését, ezért Európában egyelőre nincs szükség semmilyen különleges intézkedés meghozatalára.
Kyriakides éppen egy hónap múlva, február 24-én is interjút adott a Euronewsnak. Akkor azt mondta, hogy
egyelőre nincs szükség korlátozások bevezetésére, sem az utazásra, sem a kereskedelemre vonatkozóan.
A WHO szerint ekkor a koronavírussal fertőzöttek száma a Föld 30 államában 80 ezer körül volt, Olaszországban 50 ezer embert pedig előtte egy nappal vesztegzár alá helyeztek.
Az Itáliai-félszigeten nagyjából 350 fertőzöttet és 10 halottat tartottak számon
a vírus okozta megbetegedés következtében, de nyilvánvaló volt már ekkor is, hogy a fertőzöttek száma ennek sokszorosa.
Kyriakides csupán március 10-én ismerte be, hogy baj van.
Április 7-én a sajtónak arra a kérdésére, hogy
Brüsszel mit tesz az éjjel-nappal dolgozó orvosokért és ápolókért, semmilyen konkrét választ nem tudott adni,
helyette a szolidaritásról és az irányelvekről értekezett. Egyetlen konkrét intézkedésként azt tudta felhozni, hogy „Az Európai Bizottság több mint 140 millió eurót adott a vakcinával kapcsolatos európai kutatások támogatására", persze hitel formájában.
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen csak március 2-án jelentette be, hogy az EU tudományos szakértőkből álló csoportot hoz létre az új típusú koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések összehangolása érdekében.
A már amúgy is megkésett szóbeli reakciót azonban még később követték tettek.
A szakértői csoport végül csak március 17-én alakult meg, aminek elnöke von der Leyen lett, a helyettese pedig Stella Kyriakides. Magyarországon ekkor már hat napja kihirdette az Orbán-kormány a veszélyhelyzetet.
Március 11-én aztán Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszt minden beutazást az Európai Unióból a járvány terjedésének megállításáért.
Másnap von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy nem értenek egyet Trump döntésével.
A bizottság elnöke még március 13-án is (két nappal a magyarországi veszélyhelyzet bevezetése után!) nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy egyes tagállamok lezárják a határaikat, illetve visszaállítják a határellenőrzést.
Március 16-án a korábbi kommunikációjával szöges ellentétben, már maga a bizottság elnöke szólította fel 30 napos beutazási korlátozás elrendelésére a tagállami kormányokat...
Március 18-ig kellett várni rá, hogy von der Leyen elismerje, „a határlezárások kérdésében korábban hibázott, nem vette elég komolyan a járvány terjedése jelentette veszélyeket, de már tiszteletben tartja a tagállamok azon döntését, hogy lezárták a határaikat".
A bizottság elnöke a teljes körű felelősségét csak április 5-én ismerte be. Akkor sajtókérdésre reagálva azt mondta:
Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni.
Németország és Franciaország – tehát a két legerősebbnek tartott uniós tagállam – áruhiányra hivatkozva
megtagadta a járvány első szakaszában a szolidaritás legminimálisabb gyakorlását is, hiszen Berlin és Párizs megtiltotta az orvosi védőfelszerelések exportját a többi tagállamba,
mit sem törődve azzal, hogy a már megrendelt felszerelések jelentős részét előre kifizették.
Olaszország még március közepén maszkokat, gumikesztyűket és műanyag szemüvegeket kért Európától, hogy csak a legelemibb feltételei legyenek meg a koronavírus elleni harcnak.
Az olaszok nemhogy védőfelszereléseket, de még választ sem kaptak „Európától".
A német exporttilalom miatt egyébként egy jelentős maszkszállítmány ragadt Hamburg kikötőjében, amit Magyarország vásárolt, és amihez amúgy a németeknek semmi köze nem volt azon kívül, hogy Hamburgban hajózták be a szállítmányt.
Megkésve bár, de május folyamán az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatósága FFP2 maszkokat vásárolt és szállíttatott ki a tagállamoknak. Magyarországra az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz május 12-én 54 ezer maszk érkezett meg a hazánknak szánt 250 ezer darab maszkból.
Másnap a brüsszeli Bizottság arról értesítette a magyar hatóságokat, hogy az addig 18 országban szétosztott maszkokkal kapcsolatban komoly minőségi aggály merült fel, és amíg ez nem tisztázódik, azokat ne osszák szét.
Majd pár napja hivatalos tájékoztatás is érkezett, amelyben arra kérik a tagállamokat – köztünk hazánkat –, hogy a maszkokat még a kiszállítás helyén semmisítsék meg.
Erről a témáról az Origo elsőként számolt be a magyar sajtóban, és Müller Cecília országos tisztifőorvos május 29-én megerősítette lapunk ezzel kapcsolatos értesülését.
Mivel Brüsszeltől nem kaptunk érdemi segítséget, ezért Magyarország Kínától kezdett vásárolni koronavírusteszteket, szájmaszkokat, majd pedig lélegeztetőgépeket, illetve egyéb fontos védőfelszereléseket.
Április eleje folyamán
a magyar kormány komplett szájmaszkgyártósort is vett Kínától, hogy így biztosítva legyen a hazai előállítás.
Ezzel párhuzamosan a büntetés-végrehajtási intézetekben és különböző varrodákban is megindult a maszkok gyártása.
Noha a járványnak az első hulláma lassan lecseng, még idejében fel kell készülni egy október-november folyamán várható második hullámra, ennek érdekében
létfontosságú, hogy ne legyünk külföldi államoknak kiszolgáltatva, és a legtöbb, de lehetőség szerint valamennyi védőeszköz előállítása elérhető legyen Magyarországon.
Ennek érdekében hazánk elkezdte a lélegeztetőgépek gyártását is.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára június 10-én jelentette be a közösségi oldalán, hogy
Vácon egy Celitron nevű cég már megkezdte a világ egyik legjobb lélegeztetőgépének, a Panther 5-nek a gyártását, rövid időn belül ezer ilyen gépet használhatnak majd a magyar kórházak.
Dabóczi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának az egyik tanszékvezetője pedig június 22-én közölte, hogy
hamarosan elkezdődik a BME által a BM Heros Zrt. nevű magyar állami vállalattal közösen kifejlesztett lélegeztetőgép prototípusának a klinikai tesztelése.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy teljes egészében hazai fejlesztés, ami májusban indult meg.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere június 25-én hívta fel rá a figyelmet, hogy
elkészült az első hazai fejlesztésű koronavírusteszt.
Elmondása szerint, ez a fejlesztési eredmény azt is jelenti, hogy egy olyan módszer áll rendelkezésre, amely alapja lehet egy szintén hazai oltóanyag kifejlesztésének.
A magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a járványügyi szempontból létfontosságú védőfelszerelések és egészségügyi eszközök hazai gyártásának a további folytatásához, illetve egy közelgő második hullám esetén a kapacitások jelentős bővítéséhez
szükség van a magyar emberek széleskörű támogatására, hiszen ilyen költséges és nagy horderejű döntések esetén nélkülözhetetlen a minél teljesebb nemzeti konszenzus.
A kilencedik Nemzeti Konzultáció negyedik kérdése ezért irányul arra, hogy megkérdezzék a magyar embereket, egyetértenek-e a védőfelszerelések hazánkban történő előállításával, a külföldi kiszolgáltatottság csökkentése érdekében?