A tipikus baloldali oligarcha: Varga Zoltán

Varga Zoltán nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel - írja a Magyar Nemzet a baloldali nagyvállalkozóról készített portréjában. 

A lap szerint a baloldal oligarchái az egész magyar közéletet behálózzák: gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra.

A nagy dobás

Az egyik ilyen szereplő Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa-vezérigazgatója. Az üzletember egy szegény bonyhádi bányászcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot 1967-ben. Miután a pécsi "közgázon" lediplomázott, egyből az üzleti szférában helyezkedett el, ahonnan hosszú utat bejárva Magyarország 61. leggazdagabb embere lett a Forbes 2020-as listája szerint.

A Central Médiacsoport 2014 óta van Varga Zoltán tulajdonában. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central Fund volt - emlékeztet a Magyar Nemzet. "Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk "- nyilatkozta Varga a balliberális értékrendű 24.hu portálról a Médiapiac.com-nak 2016-ban.

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa, vezérigazgatója Forrás: Central Médiacsoport

Az üzletember terve kezdetben az volt, hogy feldarabolja a Sanomát, és részenként eladja. Aztán teljesen váratlan dolog történt: beleszeretett a termékeibe. A befektető egyik ismerőse arról számolt be a 888-nak, hogy Varga leginkább abba a képbe szeretett bele,

"amit a termékek által kezdett elhinni magáról. Azt gondolja, ő a magyar Rupert Murdoch".

Az informátor kiemelte, Varga Zoltánt idegesíti, ha a Story vagy a Best magazinokkal azonosítják portfólióját, szíve csücske a Nők lapja és a baloldali 24.hu. "A pletykagyáros kifejezés szégyenletes számára, pedig több szempontból is találó, megállja a helyét" - tette hozzá.

Függetlenséget hazudik

Varga rendszeresen azt hangoztatja, hogy apolitikus: médiaportfoliójában mindössze egy politikai felület, a 24.hu van, ami szerinte független, tulajdonosként nem befolyásolja a lap irányvonalát.

A képet némileg árnyalja, hogy az utóbbi években kikkel töltötték fel a szerkesztőséget:

egykori népszabadságos újságírók, Simicska-árvák és más balliberális médiumok korábbi újságírói alkotják a 24.hu derékhadát.

A Magyar Nemzet szerint az olvasó alig találkozhat olyan cikkel, amely a nyilvánvaló gazdasági eredmények ellenére legalább méltányos lenne a kormánnyal vagy a jobboldali szereplőkkel. Erre példa, hogy 2016 márciusában a 24.hu videósa, Katz Dávid a miniszterelnök lányának várandósságából próbált ízléstelen viccet faragni - írják. "Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk" - reagált a történtekre Varga Zoltán, igaz, Katz a mai napig az online portál munkatársa.

Az offshore-botrány egyik főszereplője volt

Ahogyan az Origo elsőként számolt be róla, Varga Zoltán neve felmerült a Panama-iratok botrányában is, a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég.

A milliárdos vállalkozó két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, az Adaimmo Ingatlanforgalmazó Kft.-ben, valamint a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar hazájában adót fizetni. Varga Zoltán ezzel természetesen törvénysértést nem követett el, az efféle módszerek inkább erkölcsi problémákat vetnek fel.

Az üzlet az első

Korábbi HírTV-s interjúját úgy zárta a milliárdos, hogy reméli, Magyarország ötven év múlva „tisztességes, becsületes, értékalapú és szerethető" lesz, ám ezzel a jövőképpel szembemegy az általa vezetett korábbi offshore birodalom és a legutóbbi üzleti döntése.

Ahogy arról az Origo is írt, Varga Zoltán az alkalmazottai iránti felelősséget hangsúlyozta egy korábbi interjúban, majd vélhetően magának és társainak 1,5 milliárdos osztalékot fizetett ki, miközben a járványra hivatkozva csökkentette az alkalmazottai bérét.

Nyilatkozatai egyikében kiemelte, hogy nem kapnak állami hirdetést. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az üzletember 2016 végén nemet mondott arra, hogy a kvótaellenes népszavazás kapcsán a magyar állam hirdessen a Central Médiacsoportnál.