Mutatjuk a baloldal egyik legbefolyásosabb vörös báróját

Leisztinger Tamás, az Arago Holding és a DFC Kft. többségi tulajdonosa

A Horn-Medgyessy-Gyurcsány és Bajnai-kormányok alatt gazdagodott meg Leisztinger Tamás, a baloldal egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb oligarchája. A nagyvállalkozó - nyugodtan írható: klasszikus vörös báró - vagyona 2002-2010 között 50 milliárd forinttal nőtt, miközben már a 2002-es kormányváltás idején is már több mint 30 milliárdja volt. Leisztinger a '90-es évek zavaros privatizációjából szerezte vagyonának jelentős részét. Az elmúlt években a földbizniszben volt érdekelt, valamint vásárolt magának egy újságot és egy focicsapatot is. Leisztinger egy 2017-es interjúban magát továbbra is baloldaliként határozta meg. 

Leisztinger Tamás 2020-ban Magyarország 14. leggazdagabb és 24. legbefolyásosabb személye volt. Vagyona a becslések szerint 93,5 milliárd forint. Vajon hogyan tudott Leisztinger ekkora befolyásra és pénzre szert tenni?

Mára indexessé vált társa is volt

Az 1968-ban született, mára milliárdossá váló nagyvállalkozó az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának elméleti fizika szakán diplomázott. Az egyetem mellett taxizásból tartotta fenn magát, de emellett kocsikat hozott be külföldről és lakóingatlanokat közvetített a fővárosban, számítógép-alkatrészekkel kereskedett.

Első irodája korabeli sajtóértesülések szerint állítólag a Pixel-Graphics Számítástechnikai Kft. (Pixel-G) Balassi Bálint utcai központjában volt.

A céget végző műegyetemista tankörtársak alapították a rendszerváltás elején. Állítólag a Pixel-G tagja volt Gerényi Gábor is, aki napjainkban az Index körüli baloldali belháborúban játszik központi szerepet. A társaság multimédiás szoftvereket, hang- és képi megoldásokat kínált, továbbá televíziós stúdiókat szerelt fel a Sony Broadcast hazai képviselőjeként, illetve az Egyesült Államokból szállított be irodai és üzleti szoftvereket.

1994-ben félmilliárdos árbevételt értek el, ez volt számukra a csúcs. Akkor.

Leisztinger 1993 novemberében lett társ a cégben. A számítógépes multinacionális cégek Magyarországra való betörését követően a cég bevétele meredeken csökkent, ezért új üzlet után kellett néznie Leisztingernek: ekkor kezdődött a kárpótlási biznisz.

Leisztinger Tamás a rablóprivatizáció során szerezte vagyona jelentős részét Forrás: MTI/Németh György

Felemelkedés a Horn-kormány idején

Leisztinger kárpótlási jegy hasznosító céget alapított, amelyet egy francia matematikus-fizikusról nevezett el.

Az Arago élén privatizációra és cégfelvásárlásra specializálódott.

A korábbi tőkéjéből kárpótlási jegyeket vásárolt, majd ebből kedvezményesen vett állami vagyont. Ezt követte ingatlanbirodalmának felépítése. Leisztinger ezen években alkalmazott taktikája az volt, hogy előbb hitelt vett fel, majd felvásárolt alulértékelt tőzsdei és tőzsdén kívüli cégeket. Ezekből kiszervezte egyéb helyre az értékes részeket, majd átszervezéseket hajtott végre a kiürített cégeiben, és később extraprofittal eladta ezeket.

Ne felejtsük el: ekkor volt hatalmon a Horn-kormány. Leisztinger tevékenysége ellen pedig semmilyen módon nem léptek fel.

Leisztinger már a Horn-kormány idején informális kapcsolatokat tartott az MSZP köreivel, és „ahol tudott, segített” – ám igazán aktívan csak a kétezres évek elején kezdett a pártban és körülötte tevékenykedni. Neve a vidéki (hajdú-bihari, vasi) tisztújítások idején bukkant fel, amikor embereit választották a vezető megyei pártpozíciókba.

A tisztújítást helyi botrányok kísérték, mivel feltűnően megszaporodtak a szocialista alapszervezetek és kiugró mértékben emelkedett a taglétszám, ami visszaélésekre adhatott alkalmat. Az MSZP akkori vezetése is vizsgálta ezeket az ügyeket, egy részüket teljesen eltussolták.

Leisztinger Tamás (baloldalt) az MSZP belső viszonyait is megpróbálta átformálni Forrás: MTI/Beliczay László

Részvénytársaságként tekintett az MSZP-re?

Akkoriban több baloldali lap is arról írt, hogy a milliárdosnak többféle motivációja lehetett: egyrészt kizártnak tartották, hogy politikusi szerepre készülne,

másrészt úgy vélték, egyfajta befektetési társaságként tekintett az MSZP-re.

Az utóbbit úgy írták, hogy Leisztinger második-harmadik vonalban lévő fiatalokat karolt fel. Ha pedig egy-két embere később átveszi a párt megyei szervezetében az irányítást, szerencsés esetben pedig országosan, akkor a milliárdos máris kapun belül van, és döntő módon tudja alakítani az akkori kormánypárt politikáját – írta róla a Magyar Narancs.

A szocialisták 2002-es győzelme után tovább erősödött

Ezzel párhuzamosan az MSZP 2002-es győzelme után tovább épült a birodalma.

Megszerezte a volt szakszervezeti ingatlanvagyont, övé lett az értéktőzsde és az árutőzsde is, amit továbbadott osztrák befektetőknek.

Az egyik legnagyobb szabású üzlete az volt, hogy néhány milliárdért megszerezte a Molnár Gyula (MSZP) vezette újbudai önkormányzattól a Kopaszi-gát értékes Duna-parti telkeit. Ez utóbbi ügyben rendőrségi nyomozás is volt. Ezt követően érdekes módon bejelentette, hogy visszavonul az üzleti és politikai élettől, de később kiderült, hogy ez csupán egy taktikai húzás volt a milliárdos részéről.

2006 után tovább folytatta politikai térfoglalását. Többen úgy vélték, hogy nagy szerepe volt a később jogerősen elítélt Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes felbukkanásában és térnyerésében. Leisztinger további erősödésének a Fidesz 2010-es választási győzelme vetett véget, de ez nem jelentette azt, hogy a baloldali nagyvállalkozó végletesen meggyengült volna – írta róla az Átlátszó.

Bekő Balázs, a DVTK vezetőedzője (b) és Leisztinger Tamás, a labdarúgócsapat többségi tulajdonosa beszélget a Diósgyőri VTK utánpótlás labdarúgó-edzőközpontja alapkövének letételén Miskolcon, a Diósgyőri Stadionnál 2015. július 29-én Forrás: MTI/Vajda János

2010 után a földek felé fordult

A baloldali oligarcha 2010 után nagyrészt a földbizniszben volt érdekelt. Jól mutatja ezt, hogy a vállalkozó ugyanis 2015-ben minden korábbinál több, 4,8 milliárd forintot keresett földbirtokai után területalapú támogatásként.

A labdarúgásba is beszállt 2010-ben. Akkor az Arago Zrt. vállalkozásán keresztül többségi tulajdont szerzett a Diósgyőri VTK-t működtető korlátolt felelősségű társaságban.

Leisztinger egy 2017-es interjúban arról beszélt, hogy az utóbbi években visszább lépett, ennek oka, hogy „gyakorlatilag elfogytak” az olyan típusú cégek, melyek felvásárlásával foglalkoznak. „Egy befektetési cég élete mindig ciklikus, tavaly kiszálltunk üzletekből, most növekedési szakasznak kell jönnie.” Az interjúban magát is baloldaliként jellemezte.

Nemrégiben a média piacára is belépett, mivel Leisztinger egyik cége, a Proton Trade Zrt. vette meg 2019-ben a Népszava kiadóját.

A politikához annyiban is kapcsolódik, hogy hosszabb ideig élettársa volt Tüttő Katának, aki most éppen Karácsony Gergely MSZP-s helyettese Budapesten.

Összességében Leisztinger vagyona 2002-ben még csak 30 milliárd forint volt, míg 2010-re 80 milliárdra nőtt. 2010 óta 93,5 milliárdra sikerült erősödnie.

Persze, a baloldali nagyvállalkozó számára természetesen a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok ideje számított az aranykornak.