Gyurcsányné és társai magyarellenes ultimátumot fogalmaztak meg

Strasbourg, 2019. július 16. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Miközben Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben egyezkedik a hazánknak az EU-s költségvetésből és mentőalapból juttatandó pénzekről, a magyarországi baloldal európai parlamenti képviselői Gyurcsányné vezetésével épp azon munkálkodnak, hogy minél kevesebb forrás jusson a magyaroknak, és minél több a jelentős részben külföldi, migrációt támogató álcivileknek.

A DK-s Gyurcsányné, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Rónai Sándor, illetve az MSZP egyetlen és vélhetően utolsó EP-képviselője, Ujhelyi István nemrég közös közleményben tudatták: kizárólag akkor szavazzák meg a hétéves költségvetést és az újjáépítési csomagot az Európai Parlamentben, ha abban a jogállamisági feltétel megkerülhetetlen marad.

Mármint a jogállamiság Brüsszel által értelmezett kritériumai alapján.

Gyurcsányné az Európai Parlamentben. A kép illusztráció. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A baloldali politikusok ugyanerről a témáról az Európai Parlament szintén baloldali elnökéhez, az európai szocialista pártcsalád biztosaihoz és miniszterelnökeihez, illetve az Európai Szocialisták Pártjának elnökéhez is levelet írtak – hívja rá fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Miután az országvezetőket tömörítő Európai Tanács megegyezik a csaknem kétezer milliárd eurós csomagról, annak végleges elfogadásához az EP hozzájárulása is kell majd. A jogállamiság márpedig a brüsszeli tárgyalások egyik legégetőbb kérdése:

a hazai kormány álláspontja szerint az átpolitizált fogalomnak nem kellene, hogy köze legyen az Európa újjáindításához használandó pénzekhez.

Orbán Viktort a héten az Országgyűlés épp egy olyan mandátummal ruházta fel, amely megtiltja a miniszterelnöknek, hogy a jogállamisági feltételeket bebetonozó uniós csomagra bólintson rá.

A baloldali EP-képviselőket látszólag nem érdekli a magyar törvényhozás véleménye.

Nemrég szintén a jogállamiság brüsszeli értelmezése mellett foglalt állást az EU-csúcson felszólaló David Sassoli, az EP szocialista elnöke. Csütörtökön Věra Jourová liberális bizottsági alelnök, illetve Donald Tusk, az Európai Néppárt egyre liberálisabbá váló elnöke fogalmazott meg ugyanilyen véleményt.

Fontos leszögezni, hogy Magyarország márpedig nincs egyedül a kritikusok között:

António Costa portugál kormányfő a héten, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig pénteken a V4-ek nevében utasította el, hogy a pénzkérdést összemossák a politikai meggyőződéssel.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig azt mondta, hogy a GDP alakulásának kell a „legnagyobb kritériumnak" lennie az uniós pénzalapok elosztásában.

Gyurcsányné bevándorlást támogató álcivil szervezeteknek adná a magyaroknak járó pénzeket

Az Országgyűlés által kedden elfogadott határozati javaslat azt fogalmazza meg, hogy Brüsszel zárja le a folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásokat, politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket" uniós forrásból ne támogassanak, továbbá „elfogadhatatlan a források – jogállamiság címszó alatt – politikai és ideológiai feltételekhez kötése".

Ahogy arról az Origo beszámolt, Gyurcsányné a témával kapcsolatosan kifejtette a Klubrádiónak, hogy

ebbe nem mehet bele az Európai Unió.

Gyurcsányné tehát a bevándorlást támogató, többnyire külföldi, vagy külföldiek által pénzelt álcivilek pártjára állt a saját hazájával szemben, akik

a nekünk járó, részben a mi adónkból álló uniós források egy részét egyszerűen odaadnák a migránspárti álcivileknek.