Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pénteken kezdődő uniós csúcs óriási téttel bírt, hiszen az uniós állam- és kormányfőknek a következő hét év költségvetéséről, és az eurómilliárdokat jelentő, gigantikus koronavírus-hitelcsomagról kellett dönteniük. Éppen ezért az ideológiailag megosztott, és a különböző gazdasági erejű tagországok vezetőire nem várt könnyű feladat, amikor tárgyalóasztalhoz ültek. Nem csoda, hogy az eredetileg tervezett kétnapos ülésből végül négynapos lett, amelynek során minden eddiginél feszültebb volt a légkör.
Mivel a mostani tárgyalásokon sok minden más mellett az dőlt el, hogy Magyarország mennyi uniós forráshoz jut az elkövetkező időszakban, illetve ezeknek az összegeknek a lehívásához beiktatnak-e politikai feltételeket, a tanácskozást megelőzően célszerű volt meghatározni a magyar érdekeket. Mint ismert, a brüsszeli elit nagy vehemenciával erőltette a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételt, azonban
a magyar kormány csak szigorú feltételekkel tudta ezt támogatni.
Éppen ezért a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket ennek elfogadásához. A parlament által megszavazott határozat ugyan jogilag nem kötötte a magyar kormányt a tárgyalásokon, Orbán Viktor "kötelező mandátumként tekintett" rá. Az elfogadott javaslat egyébként rögzítette azokat a célokat, amiért a magyar delegáció Brüsszelbe utazott. A hitelfelvétel támogatási feltételei között szerepelt, hogy
A magyar kormány korábban ellenezte a hitelt, hiszen Magyarországnak a válság eredményes kezelése következtében nem lenne rá szüksége, azonban a déli tagállamok iránti szolidaritásból hajlandó volt mégis támogatni azt - a fenti feltételekkel. Az előzetes jelek ugyanis nem voltak kedvezőek ezeknek az országoknak: az Európai Bizottság egy olyan helyreállítási tervet dolgozott ki, amely a gazdagabb országokat előnyben részesítette volna a szegényebbekhez képest. A magyar kormány álláspontja ezért a következő lett az egyeztetések előtt: hogyha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.
A "történelmi jelentőségű" uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy komoly és férfias tárgyalások várnak Magyarországra, és egyúttal meghatározta a legfontosabb magyar érdeket.
A magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni
- fogalmazott. Már az ülést megelőzően látszott, hogy komoly viták várhatóak. Mark Rutte, Hollandia liberális kormányfője a csúcs előtti nyilatkozatában Orbán Viktornak üzenve kijelentette, hogy a költségvetési megállapodásnak tartalmaznia kell egy jogállamisági záradékot. "Ha Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyen ilyen, akkor az nagyon nagy probléma" - jelentette ki a brüsszeli csúcs előtt Rutte. Már ebből a megnyilvánulásból is látszott, hogy nem lesz könnyű dűlőre jutni a feleknek, pláne, hogy Hollandia is elfogadott egy parlamenti határozatot, ami egyébként szögesen ellentétes volt a magyar határozattal szemben.
Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi baloldali média Magyarország megbüntetését követelte: a német Der Spiegel az uniós csúcsra időzített vezércikkében a brüsszeli vezetőktől az uniós források elosztásánál az úgymond jogállami kritériumok (azaz teljesen szubjektív, politikai alapú feltételek) beiktatását követelte.
Mindezek után nem volt váratlan, hogy az európai állam- és kormányfők közötti tárgyalások akadoztak. Ez leginkább a "fukar négyeknek" nevezett tagállamoknak (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) volt köszönhető. Ezek az országok - lényegét tekintve - kisebb költségvetést szerettek volna kiharcolni, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a többi tagállam hogyan költi majd el az uniós pénzeket, ez pedig értelemszerűen sokak tetszését nem nyerte el. A nemzetközi sajtó híradásai szerint elsősorban Hollandiát terhelte a felelősség amiatt, hogy nem haladtak előre a tárgyalások. Egybehangzó vélekedések szerint látványosan blokkolták a megegyezést.
Az értekezlet első, pénteki napján a plenáris munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette. Diplomáciai források szerint a váratlan lépésnek az volt az oka, hogy a megbeszélések a legtöbb kérdés (a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, valamint a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés) kapcsán nem vezettek előre.
Így Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő, amelyet vasárnap egy újabb követett. A tervezet megtartotta a költségvetés eredeti, 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban mindkét esetében csökkentette. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 390 milliárd euróra, utóbbit 360 milliárd euróra módosította.
Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek délelőtt kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.
Végül 1800 milliárd eurós uniós költségvetésben állapodtak meg. Így a 2021-27-es időszakra vonatkozó hétéves költségvetés 1074 milliárd euró lesz, amihez társul egy 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is. Ebből 390 milliárd euró jut vissza nem térítendő támogatások formájában a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen még 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra.
Talán a csúcs harmadnapján kerültek mélypontra a tárgyalások: vasárnap Orbán Viktor kemény bírálatot fogalmazott meg Hollandia miniszterelnökével szemben. "Nem tudom, hogy mik szerepelnek Mark Rutte személyes okai között, hogy gyűlöli Magyarországot és személy szerint engem, de végtelenül durván támadja az országot" - fogalmazott a magyar miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján, hozzátéve, ha nem lesz megállapodás, az Hollandia hibája lesz. Orbán Viktor kijelentéséből arra lehetett következtetni, hogy nehéz tárgyalások lesznek.
Hétfő estére az európai vezetőknek sikerült végül megegyezniük.
Az uniós megállapodással Magyarország győzelmet aratott.
Orbán Viktornak és delegációjának ugyanis a parlamenti határozatban szereplő feltételek közül gyakorlatilag mindent sikerült keresztülvinnie a tárgyalásokon. Az Origo írta meg elsőként, hogy többek között sikerült elérni, hogy
Bár Magyarország nem szerette volna, hogy az NGO-k pénzt kapjanak az uniós költségvetésből, ez végül átment a csúcson. A magyar miniszterelnök az eredményesen zárult tanácskozás után leszögezte, hogy Magyarország nem adja fel a harcot, továbbra is küzd a politikailag motivált szervezetek támogatása ellen.
