Hamarosan beindul Paks II. második referenciablokkja is

Ma már szinte közhelyszámba megy, hogy amennyiben komolyan vesszük a globális klímavédelmi célok teljesülését, akkor az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára van szükség. Ezen az úton egy újabb sikertörténet, hogy 2020. július 19-én a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második egységének VVER-1200 típusú reaktorába berakták az első friss üzemanyag-kazettát, amivel kezdetét vette a reaktor fizikai indítása. Ez már a második, a Paks II. Atomerőmű közvetlen referenciájának számító orosz blokk, amely hamarosan termelni kezd.

Hárfás Zsolt Forrás: Roszatom

Az üzemanyag-feltöltés és az összes többi, a blokkindításhoz szükséges munkafolyamat elvégzése után minimális ellenőrzött, egyszázalékos teljesítményszintre emelik a reaktor teljesítményét, majd ezt növelve, folyamatosan ellenőrzik és igazolják a terveknek megfelelő működést. Ezt követően az egységet rákapcsolják a villamosenergia-hálózatra, és üzemi körülmények között tesztelik a blokk összes primer- és szekunder köri rendszerét. A szükséges engedélyek megszerzését követően a blokk 2021-ben kezdheti meg a kereskedelmi üzemét. Fontos kiemelni, hogy ez az új leningrádi blokk is – a két új paksi blokkhoz hasonlóan – szintén a kapacitás fenntartását hívatott biztosítani, hiszen ez fogja kiváltani a Leningrádi Atomerőmű első kiépítésének második RBMK-1000 típusú blokkját.

Helyére került az első friss üzemanyag-kazetta Forrás: Roszatom

A világ élvonalában

Az orosz VVER-1200 típusú atomerőművi blokkok már nemcsak a tervasztalon léteznek, jelenleg három ilyen blokk is kereskedelmi üzemben működik. A világ első ilyen típusú, 3+ generációs blokkja, a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés első egysége 2017 februárja óta termel kereskedelmi üzemben. Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. E kiépítés második blokkja 2019. november elsején kezdte meg a kereskedelmi célú áramtermelést. A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítése szolgál a Paks II. Atomerőmű referenciájaként. Ennek első blokkja 2018 októbere óta termel kereskedelmi üzemben áramot. Ilyen VVER-1200 típusú blokkok mellett tette le a voksát Magyarország mellett Finnország, Fehéroroszország, Banglades, Törökország, Egyiptom és Kína is. Hamarosan újabb európai és Európán kívüli országok is döntést hozhatnak e VVER-1200 típusú blokk építéséről.

Hogyan készül egy orosz atomerőművi gőzfejlesztő?

A biztonság a legfontosabb

A VVER-1200 típusú atomerőművi blokk legfőbb jellemzője, hogy a biztonság maximalizálása érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek például villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Az új blokktípus a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú, hermetikus konténment védi meg a külső hatásoktól. Az ilyen típusú blokkokon alkalmazzák például a zónaolvadék-csapdát is. Ez egy olyan műszaki megoldás, amely egy hipotetikus, rendkívül kis valószínűségű, súlyos baleseti helyzetben is képes felfogni a zónaolvadékot. A típus garantált üzemideje legalább 60 év.

Paks a jövőben is garantálja az ellátás biztonságát

A Paks II. projekt az elmúlt években több száz engedélyt szerzett meg, köztük a jogerős környezetvédelmi és telephelyengedélyt is. Nagyon fontos mérföldkőként a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatal számára az eddigi legfontosabb – 283 ezer oldal terjedelmű – engedélykérelmét is, amely a létesítési engedély megszerzését célozza.

Paks Magyarország energiaszíve

Magyarországon a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása mindig is stratégiai kérdés volt a kizárólag szakmai és nemzeti érdekeket képviselő szakemberek és politikusok körében. Éppen ezért történelmi jelentőségű döntés született 2014. január 14-én, amikor Magyarország és Oroszország megállapodott a két új, orosz, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokk építéséről. Az orosz fél hitelkonstrukciójának köszönhetően érvényesülni tudott az a nemzeti érdek, hogy a megépítendő Paks II. Atomerőmű kizárólagos, 100 százalékos állami tulajdonban maradjon, garantálva a hazai ellátásbiztonságot, az olcsó villamosenergia-árat és a klímavédelmi célok elérését.

Uniós zöld lámpák

A Paks II. projekt az elmúlt években számos uniós jóváhagyást kapott. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a két új, VVER-1200 típusú blokk hazánkban, valamint uniós szinten is javítja az ellátásbiztonságot, elősegíti az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítését, továbbá megfizethető energiaárakat biztosít a fogyasztóknak. Emellett a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásoknak is megfelel. A projekt megtérülését az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is alátámasztotta, hiszen a két új blokk a befektetett tőke visszatermelése mellett profitot is fog termelni. Az Európai Unió azt is elismerte, hogy Magyarországnak jogában állt közvetlenül szerződést kötni az orosz féllel a két új blokk szállításáról. 2020 májusában pedig az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával módosította a kormány azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően már az OAH létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – külön engedély birtokában – megkezdődhessenek a földmunkák a Paks II. Atomerőmű építési területén.

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének felejthetetlen pillanatai

Magyarország a klímabajnokok között

Nem kétséges, hogy a globális és a hazai klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergia és a megújuló energiaforrások fokozódó alkalmazására egyaránt szükség van. Éppen ezért a magyar kormány 2020 januárjában elfogadott felelős, szuverén energia- és klímapolitikai stratégiájában a Paks II. Atomerőmű mellett kiemelt jelentőséggel bírnak a naperőművi fejlesztések is. A nukleáris és fotovoltaikus erőműveknek köszönhetően 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, miközben Németországban ez az arány tíz múlva a legjobb esetben is csak 65 százalékos lehet.

Jelenleg szerte a világban 54 új atomerőművi blokk épül, amelyek közül az elkövetkező 5 évben, azaz 2020 és 2025 között 47 egység kezdheti meg az üzemelést. Magyarország követendő példa lehet más országok számára is, hiszen hazánk a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok együttes teljesülése érdekében hosszú távon az atomenergiára, a megújuló energiaforrások közül pedig különösen a naperőművekre kíván támaszkodni.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője