Az állampárti hálózat emelte fel Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát

Részletesen beszámol a Pesti Srácok Varga Zoltán, a baloldali 24-et is tulajdonoló nagyvállalkozó rendszerváltás előtti múltjáról, és eddig kevésbé ismert éveiről. Karrierjének felívelésében kulcsszerepe volt a magyar „tőzsdekirálynőnek", Hardy Ilonának, aki nyugati lehetőségekhez segítette a laptulajdonost. 

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa Magyarország 61. leggazdagabb embere a Forbes összesítése szerint. A milliárdos üzletemberé a Central-csoport és ezzel együtt a 24.hu, a Nők lapja, a Story és a Best magazin). Bár előszeretettel hangoztatja függetlenségét, ez korábban már többször is megdőlt.

Állításával ellentétben Varga is annak a hálózatnak a része, amely átvette vagy inkább megőrizte a politikai, gazdasági hatalmat a rendszerváltás során.

- írja a Pesti Srácok cikkében, kiemelve, hogy "ebben az alig-alig kutatott, de az ország sorsára nézve mégis kulcsfontosságú történetben hihetetlen fontos szerepet játszottak a különböző, az egykori állampárthoz tartozó figurák. Mindegyik Varga-portréban elhangzott, hogy a mára milliárdos üzletemberré váló laptulajdonos egyszerű bonyhádi bányászgyerekként kezdte, és a kilencvenes években Ungár András vitte be az „elit társaságba". Csakhogy ezekből az írásokból kimaradtak a legfontosabb évek.

"Édesapja bányászként, édesanyja betanított munkásként dolgozott Bonyhádon. Bár, mint visszaemlékszik, nem volt kiugróan tehetséges, a helyi gimnáziumban osztályfőnöke, Katz Sándor – az azóta Rátz Tanár Úr díjjal is jutalmazott matematikatanár – mindent kihozott belőle. Ezért állandóan matekversenyekre járt, majd tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karán folytatta" – olvasható a Figyelő 2010-es portréjában.

A rossz családi hátteret azért hangsúlyoztak, hogy erősítsék a semmiből felemelkedő "legkisebb fiú", a "self-made man" narratíváját. Ennél is érdekesebb a folytatás: "Nyaranta Varga Zoltán a Balaton környékén dolgozott, majd két társával külföldi újságok értékesítésére százfős hálózatot szervezett. Vonzó volt a hirtelen jött jólét, de amikor az AIESEC nemzetközi diákszervezet révén külföldi ösztöndíjat kapott, társaira hagyta a vállalkozást. A Stuttgart melletti Pforzheimben a negyedik legnagyobb német népbank, a Volksbank Pforzheim értékpapír-osztályán gyakornokoskodott."

A PS ezen a pontos kiemelte, hogy a szocializmusban nem lehetett csak úgy külföldi újságokat terjeszteni, és százfős hálózatot szervezni. Főleg úgy, hogy ezt a területet szoros felügyelet alatt tartotta az állambiztonság (azon belül is a hírszerzés és az elhárítás) és a katonai hírszerzés (MNVK-2.). Az nem derült ki a portréból, hogy ki volt Varga két társa.

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője Forrás: Central Médiacsoport

A Forbes Vargáról készített írásában a következőket írták: "Esélytelen, protekció kell, csak a párttitkárok gyerekei kerülnek be. Erről világosították fel a mindent tudók Varga Zoltánt, amikor egyetemistaként nyári melóra jelentkezett. Biciklis újságárusnak lenni a Balatonon nemcsak azért volt menő a nyolcvanas években, mert a keletnémet turisták borravalóiból tisztes összegek jöttek össze, hanem közben sok érdekes emberrel lehetett csacsogni, kávézni. Varga nem keseredett el, beadta a jelentkezést, és miután a csókos gyerekek közül többen visszamondták a lehetőséget, ölébe pottyant a nyári állás. Nyílt egy ajtó, amin már csak be kellett lépni. [...] Az egyetemista Varga annak idején annyira belejött a balatoni újságbizniszbe, hogy pár év után saját hálózatot szervezett, '88-ban már közel 100 bringás árus dolgozott neki és két társának."

Varga ezek után kapta meg az AIESEC ösztöndíját. Ez volt az a nemzetközi közgazdász-szervezet, amelynek magyarországi megfelelője mögött a KISZ állt, és amelyet előbb "Kiri" titkos munkatárs, majd Sarlós Gábor társadalmi kapcsolatként vezetett.

Két nap alatt eljátszotta a pénzét

A ma is működő szervezet a nyolcvanas évektől egyre többet szerepelt a sajtóban, hiszen a Nyugat felé nyitás egyik fontos szerve volt. A rendszerváltásban, a privatizációban és a hatalomátmentésben is kiemelkedően fontos szerepet játszottak a külkeresek és közgazdászok, a velük összedolgozó jogászokkal, újságírókkal és másokkal együtt. Ma már az is egyértelmű, hogy nagyon sok fiatal külkeres, jogász és közgazdász mögött komoly káderszülők, sokszor egykori ÁVH-sok, katpolosok álltak. Mások meg kívülről érkezve bekapcsolódtak ehhez a hálózathoz.

Az AIESEC-hez tartozó fiatalokra mindenesetre különleges lehetőségek vártak. Varga így került ki Nyugat-Németországba gyakorlatra, ahol éppen az egyik német bank értékpapírosztályán kötött ki. A Forbes-ban megjelent történet szerint a "bankárjelölt bevásárolt olcsó részvényekből, ami jó húzásnak bizonyult. Az árak visszapattantak, a nyereség nagy volt." Csakhogy a történet nem folytatódott jól, Varga legatyásodva érkezett vissza. "A pénz nem tartott sokáig, két este elég volt ahhoz, hogy Varga az összes addig szerzett pénzét elbukja a wiesbadeni kaszinóban. Negyvenezer márka iszonyatos összeg volt akkoriban" - olvasható az említett írásban, ami szerint végül stoppal jött haza.

Felbukkant Hardy Ilona

A csúfos kudarc után Varga nem tört össze. Ahogyan a Forbes-ban írták: "Nincs Forbes-sztori e nélkül a fordulat nélkül, de ő maga is többször mondja, hogy jókor volt jó helyen a rendszerváltás idején. Persze kellett ahhoz önbizalom és magabiztosság, hogy ismeretlenül is lazán felhívja az Értékpapír-forgalmi Titkárságon Hardy Ilonát azzal, hogy ott szeretne dolgozni. Összejött." A Figyelő portréjában ugyanezt írták. "Hazatérve – még pécsi egyetemistaként – eljárt a fővárosba a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megalapításán dolgozó Hardy Ilonának segíteni; tolmácsolt, fordított.”

Varga tehát így került kapcsolatba Hardy Ilonával, aki ma is ismert és elismert, az egyik legsikeresebb magyar nőnek tartják. Ha Varga "self-made man", akkor ő "self-made woman". Ügyvéd és jogász, munkahelyeit, pozícióit hosszan lehetne sorolni. Hivatalos életrajzából, a sajtóban megjelent előtörténeteiből persze sok minden kimaradt, így például, hogy fiatalkorától a KISZ-ben sürgölődött.

Bokros Lajos volt szocialista pénzügyminiszter kezet csókol Hardy Ilonának Forrás: MTI

Varga "mentora" fiatalkorábban a dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium "csúcstitkára" volt. Egy korabeli írásban azt írták róla: "Hardy Ilonának, a Dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium KlSZ-csúcstitkárának utolsó három éve nehezen választható el az iskolai KISZ-élettől. Úgy beszél erről az időről, mint a nagy fejlődés korszakáról és szinte beleszédül, ha a csúcsról, a KISZ KB Vörös vándorzászlója harmadszori elnyerésének évében tekint vissza a kezdetre.

Másodikos korában választották KlSZ-csúcstitkárává, és ez két gondot okozott neki. […] Hardy Ilona szerint a KISZ-munka nem úgy követel sok időt az embertől, hogy gyűlésekre, rendezvényekre kell járni, hanem úgy, hogy gondolatai majdnem mindig e körül forognak.

Mehet hazafelé, segíthet otthon, a KISZ ott zsong a fejében. […] Hardy Ilona most negyedik osztályos gimnazista. Érettségi után jogi egyetemre készül. De kerüljön bárhová, tudja, a KISZ-munkát nem hagyja abba, mert a KISZ szeretete nem helyhez, hanem emberhez kötött. A KISZ KB Vörös vándorzászlója ott marad, ahol harmadszor is kiérdemelték. De a tagok, akik megszerezték, százfelé mennek és magukkal visznek valamit a zászlószerzés lelkes szelleméből."

Ezzel a háttérrel nem meglepő, hogy rögtön felvették az állampárt felügyelete alatt álló ELTE-re, ahol KISZ-es maradt. Az ELTE lapja szerint 1975-ben Draskovits Tibor [Medgyessy Péter szt-tiszt-miniszterelnök, majd Gyurcsány Ferenc minisztere] és néhány társa mellett (elsősként) ő is bekerült a KISZ-vezetőségbe. A titkár az a Szegvári Péter lett, aki a Horn-kormány alatt főtanácsadó lett.

Forrás: Arcanum

Hardy 1980-ban végzett, ami után rögtön az Állami Fejlesztési Bankhoz került, ahol jogtanácsosként kezdett. Itt kilenc hónapig a bank nagyhatalmú vezérigazgatója, Havas Péter személyi titkára lett. Hardy közben vendéghallgatóként látogatta a Közgazdasági Egyetem pénz- és hitelügyi szakát, és osztályvezető (más megfogalmazás szerint csoportvezető) lett a banknál.

Meglökte Varga karrierjét

A Figyelő cikkéből kiderült, hogy a hűséges KISZ-esből a szabadpiac és a tőzsde híve lett. Amikor 1988 áprilisában a bankok létrehozták az Értékpapír Kereskedelmi Titkárságot, és a vezetésére pályázatot írtak ki, azt ő nyerte meg. Ekkor már a Budapest Bankban dolgozott.

Hardy Ilonára így kulcsszerep várt: 1987 és 1988-ban ő vezette a bank Értékpapír Irodáját. Innen került a pályázat megnyerésével 1988 tavaszán az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság élére. Ahogyan a Figyelőnek fogalmazott: "Fejest ugrottam a sötétbe, csak a titkárnőmet és egy pályakezdő munkatársamat vittem magammal."

Tehát a korábban KISZ-hez, így Moszkvához hű Hardy ekkorra már Amerika felé nyitott, nem sokkal a tőzsde megalakulása után az Egyesült Államokba utazott, ahol egyéves ösztöndíjat kapott.

A Pesti Srácok cikke szerint nyilvánvaló, hogy ő emelte fel Vargát, mert "ez a lényege a hálózatnak". A 24 tulajdonosa közben újabb ösztöndíjat kapott, és kint is Hardy segítette: „Közben újabb ösztöndíjat kapott Németországba, és immár Hardy közbenjárására a Dresdner Banknál és a Frankfurti Értéktőzsdén dolgozhatott. Onnan Londonba vezetett az útja. Előbb nyelvet tanult, majd Járai Zsigmond segítségével, aki akkor a James Capel & Co londoni befektetési házat képviselte Budapesten, kéthónapos szakmai ösztöndíjat nyert a cég londoni központjába.”

Aztán ismét Hardy jelentkezett: "Mielőtt megkezdte volna a gyakorlatot, Hardy Ilona telefonált: »itthon elindul a BÉT, én leszek az ügyvezető, s lenne egy állásajánlatom«. Varga egy nap gondolkodási idő után hazautazott."

A Pesti Srácok a történet folytatását ígérte.