Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lehet erőltetni a megújulós fejlesztéseket és az atomerőművek bezárását, de ott ahol ezt teszik, mint például Németországban, már most is nagyon súlyos következményekkel kénytelenek szembenézni. Bár ezek megint csak nyilvánvaló tények,mégis vannak olyanok, mint Kocsis-Cake és társai, akik úgy tesznek, mintha nem hallanák meg és egyszerűen elkezdenek mellébeszélni. Talán, mert pontosan tudják, hogy a tényekkel nem lehet vitatkozni, ezért egyszerűbb az unalomig ismételt hazug zöld frázisaikat puffogtatni.
Mérnökként és független szakértőként is csak a tényekre alapozott szakmai véleményemet mondom az atomenergetika használatának szükségességéről, ha úgy tetszik megkerülhetetlenségéről, amely történetesen egybevág Magyarország energiastratégiájával és nemzeti érdekeivel. Nyugodtan hívhatnak, az orosz és a magyar mellett, akár a francia, a kínai, a finn, a cseh, az amerikai, a lengyel, a román, vagy éppen az angol kormány és/vagy atomipar lobbistájának is, hiszen ezen országok energiapolitikájáról is rendszeresen írok. Legfőképpen azért, mert az atomenergia nemcsak ma, de a jövőben is az energiamix meghatározóan fontos része marad szerte a világon.
Az Egyesült Államokban is épülnek új atomerőművi blokkok:
Következzenek sokadjára azok a szigorú tények, amelyekkel frakcióvezető-helyettes úr és a hozzá hasonlók egyszerűen nem tudnak mit kezdeni.
Ezt olvashatjuk a Párbeszéd képviselőjétől: „Atomerőművet is lehet építeni, csak nem éri meg, és aki a saját pénzével bizniszel, az nem fektet az atomenergiába. Akik pedig mégis befektetnek (főként a diktatúrák állampolgárai, akiknek nincs választási lehetőségük), azok rendszerint ráfaragnak…”
Az "atomszakértő" Kocis-Cake Olivio figyelmét nyilván elkerülték a nagy nemzetközi szakmai szervezetek tanulmányai. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2020 című kiadványa is feketén-fehéren kimondja, hogy atomenergetika nélkül a globális klímavédelmi célok megvalósítása nem lehetséges. A kiadvány Nettó Nulla Kibocsátás 2050-ig terjedő forgatókönyve például nagyon ambiciózus: 2030-ig 180 GW új nukleáris kapacitás megépítését vetíti előre.
Ezt a globális jövőképet támasztják alá az aktuális és a jövőbeli építési adatok is. Jelenleg 53 új blokk létesítése van folyamatban, és csaknem 450 új egység megépítésére vannak már konkrét tervek, illetőleg előzetes elképzelések világszerte. Jelenleg például az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Törökországban és Kínában is épülnek új blokkok, de ezek az országok további egységeket is terveznek.
Hogyan működik egy modern atomerőmű?
Kocsis-Cake Olivio, a jelek szerint, az európai történéseket sem figyeli, hiszen a legújabb sajtóhírek szerint Lengyelország és Románia az amerikai atomtechnológia mellett kötelezi el magát. Bulgária az új nukleáris kapacitásai megvalósítását, a hírek szerint, szintén az amerikaiakra bízhatja. Sőt a brit kormány nemrég azt is bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat újabb atomerőmű építéséről! A képviselő úr olvasatában ezen országok is nyilván diktatúrák, hiszen új atomerőművekbe fektetnek pénzt… Világos, nem…?
Érthető a logika, hogy a német energiaforradalom bukását meg kell próbálni elbagatellizálni, ha szakmailag alultájékozott politikusként, tények nélkül, esetleg félelemkeltésre alapozva akarja valaki elhitetni a választópolgárokkal hogy a zöldenergia nagyon jó üzlet...
„Igazán megható, amikor Hárfás úr a német szél- és napenergiaipar miatt aggódik, de az a helyzet, hogy az Európában az elmúlt tíz évben az energetikába áramló tőke 80 százaléka a szél- és napenergiába ment, az atom részesedése pedig kimutathatatlanul alacsony.”
Kocsis-Cake Olivio csak azt felejti el megemlíteni, hogy a megújuló energiaforrásokba azért áramlik irdatlan mennyiségű pénz, mert agyontámogatják azokat. Kiváló példa erre Németország, hiszen a zöld energiafordulatot alaposan megvizsgálva azt látjuk, hogy az „olcsó és gazdaságos" megújulók csak a mesében léteznek. Kőkemény tény ezzel szemben, hogy a német kormányzatnak a megújulók miatt folyamatosan emelkedő áramárak „jegelése” miatt a következő két évben 11 milliárd eurót kell az EEG-kasszába befizetnie, mert enélkül jövőre az áramárak 10 százalékkal növekednének. Európában, a berlini háztartások már most is a legtöbbet fizetik az áramért, közel 115 forintot kilowattóránként, miközben Budapesten csak 38 forintba kerül 1 kWh áram. Ez a versenyképes zöld alternatíva. Köszönjük képviselő úr, ezt nem kérjük!
Mit is látunk? A német állam segítsége elkerülhetetlen, hiszen ha megnézzük az idei évet, akkor jól körvonalazódik, hogy az EEG-kasszából januártól október végéig csaknem 26,7 milliárd eurót fizettek ki a megújulók támogatására, ami igencsak erőteljes ugrás az előző év hasonló időszakához képest, amikor „csak" 23,8 milliárd euró volt ez az érték. Ennek megfelelően a kassza hiánya már októberben 4,3 milliárd euróra rúgott. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy a német megújulók támogatásával feneketlen kútba öntik a pénzt és a megújuló ágazatban érdekelt vállalatok extraprofitját végső soron a fogyasztók fizetik meg.
Minden bizonnyal ezt szeretné Kocsis-Cake és a többi zöldlobbista is itthon. Szerintem a választók többsége ebből nem kér, ahogy eddig sem kért. Kocsis-Cake és társai arról is mélyen hallgatnak, hogy a klímavédelmi célkitűzéseiket a németek elbukták. A megújulók miatti ellátásbiztonsági kockázatok növekedését pedig új szén- és gázerőművekkel ellensúlyozzák…
Az elmúlt években már több alkalommal beszámoltam arról is, hogy a német atomerőművek bezárásáról hozott politikai döntés és az erőltetett ütemű megújuló energiaforrások fejlesztése közvetett következményeként Németországban településeket, sőt templomokat is lerombolnak a szénerőművek kedvéért.
Szavak nélkül…
Nos, ez a következménye annak, amit a Párbeszéd és társai hirdetnek. Nein, Danke!
Kocsis-Cake szerint „…szél éjszaka is fúj…”. Nos, ki kell, hogy ábrándítsam képviselő urat, a szél éjszaka csakúgy, mint nappal, vagy fúj vagy nem fúj. Ez az aktuális időjárástól és napszaktól függ. Egyetlen dolog biztos ezekkel áramtermelési módokkal kapcsolatban: teljesítményük állandóan és hektikusan változik. Van úgy, hogy egyáltalán nincs szél. Korábbi cikkemből kiderül, hogy Németországban elég gyakran előfordul, hogy például a szélcsendesebb időjárás miatt éjszaka alig termelnek a szélerőművek, miközben a naperőművek teljesítménye is nulla. Ezért ekkor a villamosenergia-termelés 85-90 százalékát továbbra is, a képviselő úr által nem kedvelt, atomerőművek biztosítják a – szén- és gázerőművekkel együtt. Ezek nélkül a rendszer egyszerűen összeomlana.
Az a fránya éjszakai szélcsend itthon is kifog képviselő úr álmain! Nemrég, például november 9-én (0-24 óra között) a hazai szélerőművek egész nap csak átlagosan 0,029 MW teljesítménnyel (nem) álltak rendelkezésre! Miközben a hazai szélerőművek névleges teljesítménye 327,5 MW! Erre csak az Energiaklub alapozhatja az ellátást, felelős szakember és politikus nem!
Képviselő úr! Ezek után talán végre elhiszi, hogy a szél nem mindig fúj éjszaka, ezért a kormányzati politika nem véletlenül nem számol a szélenergetika fejlesztésével… De, ez nem politikai, hanem szakmai kérdés, amit "atomszakértőként" is jobb lenne inkább olyan nagy tudású szakemberekre bízni, akik értenek is az energetikához!
A fenti ábra a hazai naperőművek termelését is mutatja. Napfelkelte előtt és után nulla megawatt a teljesítményük. A naperőművek ugyanezen a napon a csúcson 12 óra 15 perc körül is csak 480 megawatt teljesítményt tudtak produkálni, miközben a beépített teljesítményük 1279 megawatt és arról sem feledkezhetünk meg, hogy mindezek mellett van még a rendszeradatok között nem megjelenő 642 megawattnyi háztartási méretű naperőmű is. Tehát összességében a hazai nap- és szélerőművi kapacitás már mintegy 2250 megawatt, ami több mint a jelenlegi négy paksi blokk közel 2000 megawatt névleges teljesítménye.
Az alábbi ábra is kiválóan mutatja, az időjárásfüggő megújulók esetében nem a beépített kapacitás számít, hanem hogy valójában mennyit tudnak megtermelni. Ezen a napon a rendszerterhelési csúcs napnyugta után, 17 óra 15 perc körül 6599 megawatt volt, azonban ekkor a nap- és szélerőművek teljesítménye 0 megawatt volt, ezért a csúcs idején semmit sem tudtak termelni. E negyedórás időszak alatt a hazai termelés 95 százalékát a Paksi Atomerőmű, a gázerőművek és a barnakőszén-lignit erőművek együttesen biztosították. Miközben a csúcs idején szükség volt közel 2057 megawatt import villamos energiára is!
Képviselő úr! Ez a példa is kiválóan mutatja, hogy – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – csak nap- és szélerőművekre nem lehet alapozni hazánk villamosenergia-ellátását, hiszen a hazai fogyasztók akkor is szeretnek villamos energiát használni, amikor mondjuk a nap- és szélerőművek nem termelnek semmit sem! Ezért van szükség olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek nagy mennyiségben villamos energiát termelni, ezzel szavatolva a hazai ellátásbiztonságot. A Paks II. Atomerőmű is ezt a célt fogja szolgálni.
Ezért is írom Önnek és mindazoknak, akik gondolkodás nélkül ismétlik a mindenható megújuló energiaforrásokról szóló üres szólamokat: köszönjük, nem kérünk a megújuló energiaforrások nyakló nélküli beépítését szorgalmazó lobbisták által támogatott elképzelésekből! Magyarországon, a világ számos más országához hasonlóan, a nemzeti energiapolitika a realitásokból indul ki és szakmai nem pedig pártpolitikai kérdés! Ezért kívánja alkalmazni Magyarország a jövőben is az atomenergiát és a megújuló energiaforrások közül a naperőműveket.
Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
