Kásler Miklós: Olyan vakcina, amelyik nem hatásos és szövődményeket okoz, nem kerülhet forgalomba Magyarországon

Vágólapra másolva!

Az egészségügyi ellátórendszer el tudja látni a betegeket minden szempontból – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Van elég infektológiai, intenzív- és terápiás ágy, rendelkezésre állnak a szükséges gépek, műszerek, eszközök, és persze a személyzet is. Van elég orvos, nővér, ápoló a kórházakban – hangsúlyozta a miniszter. Azt is hozzátette, hogy többféle vakcina érkezik Magyarországra, amelyeket először megvizsgálnak. „Olyan vakcina, amelyik nem hatásos és szövődményeket okoz, nem kerülhet forgalomba Magyarországon" – emelte ki Kásler Miklós. Interjú az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

egészségügy Kásler Miklós járvány koronavírus

Azt nyilatkozta egy helyütt, hogy ha valami váratlan, durva változás nem történik, tartani tudja a frontot az egészségügyi rendszer. Ha mégis történne ilyen, akkor lehet még bővíteni az ágyszámot?

Nem várható, hogy bármilyen jelentős és kedvezőtlen változás történne, hiszen a kormány megfelelő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ne emelkedjék a betegszám, és ezzel csökkenjen az egészségügyi ellátórendszeren a terhelés. Természetesen a vírus viselkedése rendkívül szokatlan – számos tulajdonságban különbözik más vírustól -, vagyis egy feltételezett váratlan helyzetet nem lehet kizárni. De ebben a pillanatban, úgy látjuk, hogy a meghozott szigorú intézkedések hatására a napi fertőzés többnyire stagnál, vagy csökken az új betegek száma. Nem tartom valószínűnek, hogy bármilyen durva változás megtörténne.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Fotó: Csudai Sándor - Origo

Említette, hogy van elég orvos és ápoló. Úgy is elegendő a számuk, hogy az egészségügyi dolgozók közül is többen megbetegednek – így kiesnek a munkából?

A fertőzött egészségügyi dolgozók többsége szerencsére tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkezik, és két hét elteltével visszatérhet a munkába. Ekkor már a szervezetében jelen van az ellenanyag, vagyis védett. Ezzel – vagyis az esetleges megbetegedésekkel – együtt elegendő az orvos és az ápoló a kórházakban. Azt nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az orvosok, szakápolók és nővérek többsége nem a kórházban kapja el a vírust a legtöbb esetben, hanem máshol fertőződik meg.

Néhány napja olvastam egy meglehetősen sajátos járványvészhelyzeti protokollt, amelyet a Magyar Orvosi Kamara fogalmazott meg, és küldött el a minisztériumba. Ebben egyebek mellett az is szerepel, hogy ha kapacitáshiány miatt választani kell, melyik covidos beteget lássák el - ha egyenlő a betegek esélye -, akkor sorshúzás dönthet arról, ki jut ellátáshoz. Mi a véleménye erről a vészhelyzeti protokollról?

Tekintettel arra, hogy ez a nyilatkozat önmagáért beszél, és ezzel kapcsolatban megtettem már az észrevételeimet, nem részletezem a véleményem. Azt azonban elmondom, hogy

semmiféle jel nem utal Magyarországon arra, hogy bármikor előforduljon ilyen helyzet egy esetleges szűk kapacitás miatt.

Rendkívüli történéseknek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar egészségügy kollabáljon, de úgy gondolom, hogy még abban az esetben is vannak tartalékaink. Ez a protokoll egyébként háborúkra vonatkozott, de nem is az elmúlt évszázad, hanem az azt megelőző időszak háborúira.

Térjünk rá a vakcinákra. Azt láthattuk, hogy néhány ampulla orosz vakcina már megérkezett Magyarországra. Azoknak mi lett – mi lesz – a sorsuk? Valakiket beoltanak, vagy vizsgálatra küldik az oltóanyagokat?

Egyelőre vizsgálják ezeket a vakcinákat. A legtöbb oltóanyagról nem tudunk sok konkrétumot. Megjelentek persze különböző adatok egyes médiumokban, de ezeket még nem tudtuk kontrollálni. Ha megtörténik az oltóanyagok amerikai és európai törzskönyvezése, utána kerülhet Magyarországra a vakcinákból. Ezután tudjuk majd bizonyítani vagy kizárni, hogy valóban hatásosak-e az oltóanyagok, és nincsenek szövődményei. Ezt akkor tudjuk tehát megtenni, ha a rendelkezésünkre állnak a vakcinák, és a leírt kísérleti eredmények. Annyi változás történt, hogy úgy tűnik, ez a közeli hetekben megtörténhet.

Akkor azokat a vakcinákat, amelyek Magyarországra érkeznek, még magyar szakemberek is megvizsgálják, függetlenül a külföldi eredményektől?

Ez természetes és nagyon fontos is.

Olyan vakcina, amelyik nem hatásos és szövődményeket okoz, nem kerülhet forgalomba Magyarországon.

Ezért a magyar szakembereknek is meg kell vizsgálniuk a beérkezett oltóanyagokat. Szerencsére itthon rendkívül komoly tapasztalatai vannak a védőoltásoknak, és nemzetközi szinten is kiemelkedő munkatársaink dolgoznak ezen a területen. Jelenleg 13 kötelező oltás van Magyarországon. A lakosság átoltottsága csaknem 100 százalékos. Vannak választható, ajánlott oltások is – ilyen például a HPV elleni oltás, ahol a kislányok átoltottsága legalább 80 százalék. Mindezeket vizsgálva azt tudjuk mondani, hogy alig-alig fordult elő olyan eset, hogy a kötelező vagy ajánlott oltások után valakinél akár enyhe szövődmény is kialakult volna.

Kásler Miklós 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Fotó: Csudai Sándor - Origo

Hány fajta vakcina érkezik Magyarországra?

Többfélét rendeltünk meg, amelyek különböző módszerekkel készülnek. Éppen azért rendeltük több fajtát, mert nem tudjuk, hogy az ellenanyag-termelése milyen fokú lesz, mely fehérjékre vonatkozik, milyen időtartamra óv meg a fertőzéstől, hányfélét kell alkalmazni a védelemhez, és hány oltást kell beadni. Ezeket folyamatosan vizsgálják majd a magyar szakemberek.

Meglátása szerint mikor kezdődhet meg a tömeges oltás?

A következő év első negyedévében megindulhat a védőoltások tömeges beadása. Ingyenes lesz, és erősen ajánlott.

Az oltási terv szerint kezdjük majd meg a vakcinák beadását – természetesen először az egészségügyi dolgozók, krónikus betegek, idősek kaphatják meg.

Eddig többen rendre azt nyilatkozták – különösen az ellenzék soraiból -, hogy minél többet kell tesztelni. Most, hogy elkezdték a tömeges teszteléseket, azt lehet hallani, hogy ez gondot okozhat, ugyanis ha pozitív a teszt eredménye, táppénzre kell menni. Hogyan lehetne úgy megoldani ezeket a kérdéseket, hogy mindenkinek jó legyen?

Olyan helyzet nem állhat elő, mert a véleménynyilvánítóknak meg kellene állapodniuk egy erkölcsileg elfogadható minimumban. Én folyamatosan ezt várom.

Előfordulhat-e még az idén, hogy szükséges lesz az általános iskolák és az óvodák bezárása is?

Úgy gondolom, hogy az óvodák és az alsó tagozatok esetében rendkívül csekély a valószínűsége, hogy be kelljen zárni. Valamivel nagyobb esély van arra, hogy a felső tagozatosoknál be kell vezetni az online oktatást –, de erről később születhet döntés.

Van, aki szerint el kell felejteni az idei karácsonyt. Mások – köztük az Országos Mentőszolgálat szóvivője – azt mondják, talán még soha nem volt ekkora értéke és tartalma az előttünk álló ünnepnek. De most ne a bevásárlás, a drága ajándék legyen a cél, hanem a lelki örömszerzés. Tervezzük meg, hogyan lehetünk együtt a családdal – akár fizikai kontaktus nélkül is. Ön mit tanácsol, hogyan ünnepeljünk?

Számomra a karácsony soha nem a vásárlásról szólt, de még a nagy társaságok összejövetelét sem jelentette. Nekem sokkal inkább a családot, az elmélyülést, a visszanézést, a számvetést jelenti ez az ünnep. Amikor van idő és lehetőség arra, hogy számot vessünk, hogyan gazdálkodunk az értékekkel. Véleményem szerint a karácsony szentsége ebben áll. Én azt mondom, mindenki nézze meg a GPS-t, hogy merre tart a saját életében, és ha úgy gondolja, állítsa be újra.

Meglátogathatjuk a nagyszülőket, és ha igen, milyen feltételekkel?

Továbbra is kerülni kell a csoportosulásokat - ezt a járvány első napjától kezdve ellenzem, és folyamatosan mondtam is, hogy rendkívül fontos elkerülni akár a kisebb tömeget is.

A családoknak mérlegelniük kell, hogy hányan vannak, kik élnek külön, ezáltal mennyi irányból érkezhet a fertőzöttség. Hangsúlyozottan arra kérném az embereket, hogy vigyázzanak a nagyszülőkre, hiszen ők pótolhatatlanok, és ebben a járványban nagy veszélyben vannak.

Inkább próbálják megoldani másként a kapcsolattartást – főleg, ha nagyobb a család, és sok gyerekkel látogatnák a nagymamát.

Néhány hete azt mondta nekünk, hogy körülbelül három hétre látnak előre. Most is ugyanennyi időre látják előre a járványhelyzetet? Év végére már nagyjából meg lehet becsülni, hogy mi várható járványügyi szempontból?

Amikor a járvány a közösségi terjedés szakaszába lépett, az epidemiológiai számítások lényegesen bizonytalanabbá váltak, és két hétre rövidültek. A becsléseink most megalapozottan hosszabb időre vonatkoznak.

Nagy biztonsággal meg tudjuk mondani a morbiditási paramétereket három hétre előre, és éppen ma becsültük meg a várható eseményeket az elkövetkezendő hetven napra.

Ez persze nem száz százalékig pontos természetesen, hiszen a járvány folyamatosan változik, de ha a tendencia ilyen marad, és nem történik semmi rendkívüli, akkor nagyjából helyesek lesznek a becsült adatok, amelyek bizakodásra adnak okot.

Az interjú végére egy teljesen más téma – egy jó hír: jövőre emelik a háziorvosok bérét. Mekkora összeget különítettek el a költségvetésben erre?

Az egészségügy teljes átalakításának az alapellátás az alappillére – talán az egyik legfontosabb része. Az alapellátás megerősítésére és az ügyeleti gondok kiküszöbölésére a kormány 71,5 milliárd forintot biztosít. Ez megfelelő összeg ahhoz, hogy az alapellátásban dolgozók fizetése körülbelül azonos legyen a többi orvoséval.