Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mikor kapta meg az első oltást, és milyen tapasztalatai voltak?
Január negyedikén kaptam meg az első oltást, a másodikat pedig január 25-én. Oltópontvezetőként nemcsak a saját tapasztalataimról tudok beszámolni, hanem azoknak a pácienseknek az észrevételeiről is, akik visszajeleztek.
A koronavírus elleni oltás reakciói nem sokban különböznek más védőoltások által okozott tünetektől.
Több beoltottnak kicsit fájt a karja, valakinél felduzzadt az oltás helye, és volt, akinek bepirosodott. Néhány páciensnél a hónalj alatti nyirokcsomók kicsit megduzzadtak, fájt a fejük és fáradtságérzetük volt. Ennél súlyosabb panasz az esetek zömében nem volt. Van olyan anamnézisű páciensünk, akinél csalánkiütés jelentkezett az oltást követően, és volt olyan is, aki eleve fél a tűszúrástól, nála az oltást követően enyhe, ájulásszerű rosszullét alakult ki. Éppen ezért kell egyébként az oltást követően tizenöt percig helyet foglalni, hogy az ilyen tüneteket azonnal kezelni tudjuk. A második oltásnál volt, aki belázasodott, ízületi fájdalmak alakultak ki néhány esetben, több páciens levert, fáradt volt. De minden panasz az oltást követő második napon elmúlt – vagyis az oltási reakciók az oltás napja után 48 órán belül enyhültek és teljesen elmúltak. Úgy gondolom, hogy ezeket érdemes átvészelni ahhoz képest, hogy egy súlyos Covid-fertőzést kellene elszenvedni.
Ezek ugyanolyan oltási reakciók, mint amikor egy kisbabát beoltunk – az oltási immunválasz tüneteit tapasztaljuk. Nem szövődmények vagy mellékhatások ezek, hanem az oltás velejárói, amelyek két nap múlva teljesen elmúlnak.
A második oltást követően mennyi idő múlva alakulhat ki a védettség?
Minimum hét nap alatt, de az immunológiai alapokat figyelembe véve inkább hét-tizennégy napot mondunk, ami alatt kialakul a védettség a koronavírus okozta súlyos megbetegedés ellen.
Az önök oltópontján eddig hány embert oltottak be?
A két oltópontot figyelembe véve eddig több mint hétezer ember kapta meg az oltást.
Hogyan zajlik az oltás?
Az oltópont-regisztrációs felületen kitöltenek először egy kérdőívet a páciensek. Célzott kérdésekre adnak választ. Erre azért van szükség, hogy mire az oltópontra érnek, eldönthessük, hogy megkaphatják-e a vakcinát, vagy sem.
Milyen kérdéseket tesznek fel?
Egészségügyi adatokra vonatkoznak a kérdések.
Többek között azt kérdezzük a pácienstől, hogy milyen alapbetegsége van, milyen gyógyszereket szed, allergiás-e bármire, volt-e oltásnál vagy vérvételnél rosszulléte, van-e ájulásra jellemző panasza, volt-e három hónapon belül PCR-teszttel igazolt Covid-fertőzése, tervez-e várandósságot, vagy éppen szoptató anya-e.
Ha ezekre a kérdésekre válaszolt, bekerül a kórházi adminisztrációs rendszerbe, és nem sokkal később már meg is kapja az oltást. Ezt követően tizenöt percig várakoznia kell. Akinek ismeretlen eredetű csalánkiütése van, vagy például többféle ételallergiája, harminc percig figyeljük. Aztán az orvostól megkapja az oltási bizonyítványt, amelyen rajta van a második oltás időpontja, és távozhat.
Mivel ma már több oltóanyag engedélyezett Magyarországon, előfordulhat-e az, hogy valaki megkapja az első oltást - mondjuk a Pfizer vakcináját -, és a második oltását egy más gyártású vakcinából kapja?
Nem, ilyen nem fordulhat elő – nem keverjük az oltóanyagokat. A két oltást minden esetben ugyanazzal a vakcinával kapja meg mindenki.
Ha most az emberek megkapják a következő hónapokban az oltást, ősszel, a járványosabb időszak elején dönthetnek arról, hogy újra be szeretnék oltatni magukat?
Egyelőre az biztos, hogy a koronavírus elleni vakcináknál még nem lehet úgy eljárni, mint az influenza elleni oltásoknál. A mostani oltási időszak után vizsgálatok következnek.
Azoknál a pácienseknél, akik először kapták meg a vakcinát, folyamatosan vizsgálják a szervezetükben az ellenanyagszintet.
Közben gyűlik a tapasztalat arról is, hogy az oltottak között – az oltás ellenére - hányan betegedtek meg. Ha ezek a tudományos tények összegyűlnek, központilag, szakmai alapokon határozzák meg, hogy mikor kell emlékeztető oltást kapni. A következő szezonban még biztos, hogy így lesz, ugyanis még nem tudjuk, hogy mikor és kinek érdemes újraoltatnia magát. Valószínűleg ez a vírus olyan lesz a jövőben, mint az influenza, vagyis folyamatosan jelen lesz és változik, ezért időről időre új oltást kell majd kapni, de hogy milyen időközönként, azt majd a tudományos adatok összegzése után tudják megmondani a szakemberek.
Az jelenthet gondot, ha az emlékeztető oltást – vagyis azt, amit ha kell, majd jövőre, vagy amikor meghatározzák a szakemberek, akkor kaphatunk meg - más típusú vakcinából kapja az ember?
Ez nem jelent gondot, de az nem emlékeztető oltásnak számít majd, hanem új oltásnak. Egy új oltóanyagra új immunválasz érkezik – ami természetesen ugyanolyan hatékony.
Hogyan látja, miként alakul az emberek oltási hajlandósága?
Nálunk folyamatosan naponta csaknem négyszázan jönnek első oltásra, és közel ugyanennyien másodikra. Folyamatosan dolgozunk, az oltásra jelentkezők száma nem csökken. Természetesen ez érthető, hiszen az ember mérlegel: a mérleg egyik serpenyőjében ott van a kiszámíthatatlan Covid-betegség, amely nagyon súlyos szövődményekkel járhat, akár halálos is lehet. A másik serpenyőben pedig ott van a ma elérhető biztonságos és hatékony védőoltás – annak az enyhe oltási reakcióival -, ami segít, hogy az ember elkerülje a súlyos Covid-fertőzést.
