A horvát földrengések közel ötszázmillió forintos kárt okoztak Magyarországon

Strasnik, 2021. január 4. Földrengésben összedőlt ház mellett egy mentő a Petrinja közelében fekvő Strasnik faluban 2021. január 4-én. A december 28-29-i horvátországi földrengésekben hét ember életét vesztette, több tucatnyian megsérültek, mintegy 3500 ház megrongálódott. MTI/EPA/Antonio Bat

A december végi horvátországi földrengések magyarországi károsultjai közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz. A kárösszeg így sokszorosan meghaladja a gyorsjelentésben feltételezettet, s a kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően, olvasható a Magyar Biztosítók Szövetsége közleményében.

A december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Ugyanakkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is kihangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.) Feltehetőleg az év vége és a hosszú hétvége miatt az új év első napjaira valóban megsokszorozódtak a tavalyi számok:

közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszázmillió forintot.

Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár többmilliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, az egy bejelentésre jutó kb. kétszázezer forint azonban viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy

a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

A földrengésben összedőlt ház mellett egy mentő a Petrinja közelében fekvő Strasnik faluban 2021. január 4-én Forrás: MTI/EPA/Antonio Bat

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárták az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a tulajdonosok csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása, stb.), és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonuk segítségével - hívják fel a figyelmet a közleményben.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján

a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették.

A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.