Szili Katalin közölte, a bizottság az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint
nincs jogszabályalkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében,
noha az ügy Európa lakosságának több mint 10 százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.
A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző, gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, amelyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni - rögzítette.
Szili Katalin szerint jól láthatóan
a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát.
Határozatával bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli, és nem a valós problémák megoldása - összegzett.
A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy "demokratikus mutatványos bódé", ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegítik, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között - fogalmazott.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság pénteken közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.