Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az NNK laboratóriumában vizsgálják a terjedő vírusvariációkat. Mennyire terjed itthon a koronavírus angol variációja? Okozhatja-e a magasabb új fertőzöttségi adatokat ez a mutáció?
A környező országokhoz hasonlóan itthon is egyre gyakrabban találunk angol variáns vírust a mintákban. Vélhetően emiatt emelkedik az új fertőzöttek száma. Várható volt, hogy az első és második hullám után heteken belül megjelenik egy új, domináns koronavírus-változat. Ami aggasztó, hogy Tirolban a dél-afrikai variáns jelent meg, és meglehetősen gyorsan terjed.
A dél-afrikai vírusvariáns miben különbözik az angoltól?
A vírus tüskefehérjéjének egy kritikus helyén egyel több mutáció jelent meg. A vakcinák azért erre is hatnak, vagyis, aki beoltatta magát, nem lesz súlyos beteg, ha elkapja, de a vizsgálatok szerint egy kicsit gyengébben véd a védőoltás ezzel a törzzsel szemben.
A dél-afrikai változat terjedésben más, mint az angol? Vagy másfajta megbetegedést okoz?
Egyelőre nem tudjuk, hogy gyorsabban terjed-e, mint az angol, de az valószínű, hogy súlyosabb megbetegedést nem okoz. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyorsabban terjedő vírusvariánsok – például az angol, a dél-afrikai vagy a brazil - több embert fertőznek meg, ezáltal több lesz a beteg, és a nagy számok törvénye alapján többen kerülhetnek kórházba is.
Amíg nem kapja meg mindenki a védőoltást, addig lehet-e hatékonyabban védekezni ezek ellen a variánsok ellen? Olvastam valahol, hogy akár két maszkot is lehet hordani: egy orvosit, és rá egy szövetmaszkot. Ez valóban jobban védhet?
Az orvosi FFP2-es maszk – ha helyesen viselik – védi a használóját. A szövetmaszkok pedig azt akadályozzák meg, hogy ha én beteg vagyok, ne szórjam szét a vírust. Megfogja a nyálcseppeket, így nem kerül a levegőbe beszéd, köhögés, tüsszentés után. Ha a szövetmaszkot szabályosan viselik az emberek, sokat tesznek azért, hogy ne terjedjen a vírus. Az új variánsokból ráadásul kevesebb vírusmennyiség is elég, hogy az ember megfertőződjön, mert erősebben kötődnek a receptorokhoz – így ezek kezdenek el jobban terjedni. Mint ahogy láttuk tavasszal is. Itthon már nem az a kínai vírusvariáns terjedt tavasszal és ősszel, ami Vuhanban járványt okozott. Hanem egy másik variáns. Most ez cserélődik le az angol változatra. Olyan ez, mint az influenza. Ott is mindig jön egy újabb és újabb variáns, és az terjed. Ezért kell minden évben oltatni magunkat influenza ellen, hogy az új változattól megvédjen.
Az adatok szerint a külföldi országokban, ahol ezek a mutációk terjednek, egyre több a fertőzött gyerek. Ez jelentheti azt, hogy a vírus új változata már a gyerekeknél is súlyosabb tüneteket okoz, vagy csak a gyorsabb terjedése miatt tűnik úgy, hogy több a beteg gyerek – szintén a nagy számok törvénye miatt?
Mind a kettő elképzelhető, de jelenleg még tartanak a vizsgálatok. Valószínűbb, hogy mivel jobban terjed új vírus, több gyerek fertőződhet meg például az iskolákban, közösségekben. Azt már tavasszal is tudtuk, hogy bizonyos esetekben a gyerekeknél is okozhat komolyabb betegséget a vírus, csak sokkal ritkábban, mint az idősebb korosztálynál.
Ön megkapta a védőoltást?
Igen, hivatalból megkaptam én is, és a kollégáim is a védőoltás mindkét adagját. Minden nap nagy dózisban dolgozunk a koronavírussal a laboratóriumban, és most már védettek vagyunk.
Milyen oltási reakciókat tapasztalt?
Az első oltást a bal karomba kaptam, nem éreztem semmilyen mellékhatást. A második oltás utáni napon kicsit rosszabb volt a közérzetem, nem éreztem magamban annyi vitalitást, de harmadnapra már ez is elmúlt. Illetve egy-két napig a szúrás helyét éreztem még, ám semmi egyéb oltási reakciót nem tapasztaltam. A legtöbben a kollégáim közül is így voltak ezzel. Volt, akinél enyhe hőemelkedés alakult ki és fejfájásra panaszkodott. Egy napig pihent, paracetamolt szedett, aztán ezek a tünetek is elmúltak.
Ön a Pfizert kapta meg. Ha választhatott volna, melyikkel oltatta volna be magát? Maradt volna a Pfizernél, vagy inkább az AstraZenecát, a Modernát, a Szputnyikot vagy a kínai Sinopharmot választaná?
A szakirodalmi adatok alapján mindegyik védőoltás eléri a célját, vagyis azt, hogy ne alakuljon ki súlyos betegség, ha valaki elkapja a vírust.
A fontos az, hogy valamelyiket megkapja az ember.
Mindegy, hogy melyiket. A lényeg, hogy ne legyünk súlyos betegek, és emiatt ne kerüljünk kórházba. Nálam is ez különösen fontos volt. Hiszen mi itt a Nemzeti Népegészségügyi Központban a munkatársaimmal a frontvonalban küzdünk a járvány megfékezéséért. Ezért nekünk az oltás már megadta azt a biztonságot, hogy ne otthon legyünk betegen, hanem tovább tudjunk harcolni a koronavírus ellen a laboratóriumban. Ezt a célt pedig bármelyik felsorolt vakcina eléri.
Előfordult olyan több országban is – ahol már zajlanak az oltások -, hogy megkapta a páciens a vakcinát, mégis elkapta a vírust. Néhány napig tünetei is voltak. Ez hogyan történhetett meg?
Természetesen ez előfordulhat, ugyanúgy, mint az influenzánál. Egyetlen védőoltás sem száz százalékos. A biológiában nincs olyan, hogy száz százalék.
A védőoltás célja az, hogy az így termelt ellenanyag legyengítse a vírust, és ne alakuljanak ki olyan súlyos szövődmények, hogy a beteg kórházba kerüljön, netán intenzív ellátásra szoruljon.
Ha az ember megkapja a védőoltást, az nem azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nem fertőződhet meg. Elkaphatja a vírust, csakhogy nem lesz súlyos beteg, és ami a legfontosabb, nem hal meg. Ez az, amit a védőoltásnak tudnia kell. Az egyik ismerősöm is elkapta a vírust az oltás után. Idős, cukorbeteg, és magas a vérnyomása. Enyhe hőemelkedéssel néhány nap alatt túl lett rajta. Otthon gyógyult. Ha nem kapta volna meg a vakcinát, valószínűleg kórházba került volna.
Az oltások közül a kínai vakcina tartalmaz egyedül teljes, inaktivált vírust. Előfordulhat, hogy ez a védőoltás erősebb reakciókat vált ki?
Ez az egyéntől függ. Nincs két egyforma ember. Külföldi vizsgálatok alapján valakinél a Pfizer, valakinél a Moderna vagy az AstraZeneca vakcinája váltott ki erősebb reakciót, ugyanakkor, aki a kínai védőoltást kapta meg, annál nem jelentkeztek mellékhatások. És ez fordítva is igaz lehet. A kínai vakcina ugyanazon az elven készült, mint az influenzaoltás. Az influenza elleni oltások után is ritka, hogy valaki rosszul lesz. Ahogy a betegség is teljesen eltérő tünetekkel jelentkezik az egyik embernél, mint a másiknál, ugyanúgy az oltási reakciók is különbözők lehetnek. Egy dolog biztos:
a koronavírustól én személy szerint jobban féltem, mint az oltási reakcióktól –bármelyik vakcinát kaptam volna meg.
Jelenleg azt tapasztalom, sokan tartanak attól, hogy rosszul lesznek az oltástól, ezért nem szeretnék beadatni. Fontos azonban tudatosítani, hogy az oltás után az ember legfeljebb egy-két napig lehet kicsit kedvetlenebb, esetleg enyhe hőemelkedést tapasztalhat és fájhat a feje – de mondom, ez nem mindenkinél jelentkezik. Ellenben a koronavírusnak akár egy-két hétig is komoly tünetei lehetnek. Jó esetben a beteg otthon tud gyógyulni, és akkor még nem is beszéltünk a kórházban ápoltakról, vagy a vírusfertőzés késői szövődményeiről. Akik átesetek a fertőzésen, mind azt mondják: nagyon kellemetlen, ijesztő ez a betegség, és a gyógyulás után hetekig, hónapokig észlelnek még magukon tüneteket. Például fulladásos tüneteik vannak, és hamarabb elfáradnak. Ha az ember megkapja a védőoltást, védett lesz – nem alakulnak ki súlyos szövődmények, és ezt a ma Magyarországon beadható vakcinák közül mindegyik teljesíti.
