Nyomkövetőt kell viselnie az adócsalással vádolt húsipari vállalkozónak és fiának

Az ügyészségi indítványnak megfelelően a Szegedi Ítélőtábla elrendelte a nyomkövetőt egy húsipari cég költségvetési csalással vádolt tulajdonosának és fiának. Erről tájékoztatta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője kedden a médiát. 

Nagyné Günther Ágnes közölte, a Kecskeméti Törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytat eljárást

110 vádlottal szemben, akik a vádirat szerint 6,1 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.

Az ügyész emlékeztetett, a törvényszék a tárgyalás előkészítése során fenntartotta a cég tulajdonosának bűnügyi felügyeletét, de megszüntette a nyomkövető alkalmazását. Megszüntette a tulajdonos fiának letartóztatását, bűnügyi felügyeletet rendelt el, az ő esetében is nyomkövető használata nélkül. A döntésekkel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, indítványozva a nyomkövető technikai eszközök alkalmazásának elrendelését, aminek a táblabíróság helyt adott.

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés miatt tavaly októberben emeltek vádat száztíz ember ellen.

Az ügy "központi része" egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért az adóhivatal és a főügyészség nemzetközi szervezetek - így az Europol és az Eurojust - bevonásával, külföldi hatóságokkal együtt göngyölítette fel az ügyet.

A vádirat szerint a Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt.

Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat "produkáljanak".

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe,

akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.

Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul "adómentes" utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.

A vádlottak a 6,1 milliárd forintos kárösszeget a vádemelés előtt önként visszafizették az adóhatóságnak.

Az eljárás során negyvenhét - köztük egy külföldi - vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.