A 2020 márciusától január 1-jéig tartó gazdaságvédelmi akciótervet lezártuk, sportnyelven a gazdaságvédelmi akcióterv a védekezés, az újraindítási pedig a támadás, amely 2021. január 1-jétől indult – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, kiemelve
a gazdaságvédelmi akció során hitelmoratóriummal 50 ezer kkv-nak adtunk segítséget, és 1 millió fölötti háztartásnak adtunk gazdasági segítséget, így 3000 milliárd forint maradt a zsebükben. Bértámogatást nyújtottunk, és elengedtük a szociális hozzájárulási adót, valamint megfeleztük az iparűzési adót, amit nehéz szívvel el kellett fogadniuk az önkormányzatoknak is
– fűzte hozzá.
Beruházási támogatással 280 ezer munkahely megtartásához járultunk hozzá és tízezreket hoztunk létre, olcsó hitelekkel is bombáztuk a piacot, hatalmas források áramlottak a magyar gazdaságba, ennek több mint fele a mikro- és kkv-vállalkozásokat segítette – mondta a kormányfő, hozzátéve:
ha munka van, minden van, és mivel 2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtti év decemberében, kijelenthető, hogy a védekezés elérte a célját.
A miniszterelnök kijelentette: nem térhetünk vissza a segélyalapú gazdasághoz, a válság ellenére sem, maradtunk és maradunk a munkaalapú gazdaság ösvényén. A következő időszak a gazdaság újraindításáról szól – hangsúlyozta.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára február 1-én jelentette be, hogy
a kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében.
A gazdaság-újraindítási akcióterv eddig elfogadott lépései:
Január 1-től a kormány
27 százalékról 5 százalékra csökkentette a lakásépítés és a lakásértékesítés áfáját bizonyos esetekben.
Az első és legfontosabb feltétel, hogy a kedvezményes 5 százalékos adómértékkel áfás számla, csak nem áfa-adóalany magánszemély vásárló, illetve megrendelő részére állítható ki.
A második fontos feltétel, hogy abban az esetben terheli 5 százalékos áfa az ügyletet, ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el két év.
AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK VÁSÁRLÁSÁNÁL AZ 5 SZÁZALÉKOS ÁFA IS VISSZAIGÉNYELHETŐ MÁR, EMELLETT A VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉKET - MIND HASZNÁLT, MIND ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK VÁSÁRLÁSÁNÁL – IS ELENGEDIK. ENNEK FELTÉTELE, HOGY A VEVŐ CSOKTÁMOGATÁST IGÉNYELJEN A VÁSÁRLÁSHOZ.
Elindult a lakásfelújítási program, amelyben a gyerekes vagy gyereket váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot utólag vissza nem térítendő támogatásként kapják az államtól.
Az érintettek pedig 2021. február 1-től a korszerűsítéshez államilag támogatott, maximum 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek.
A kormány február elsejétől lehetővé tette, hogy
AZ UTÓLAGOS FINANSZÍROZÁS HELYETT ELŐRE MEGKAPJÁK AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁST AZ EZT IGÉNYLŐ VÁLLALKOZÁSOK, MÁR AZ AKTUÁLIS HÓNAP ELEJÉN MEGÉRKEZIK A CÉGEKHEZ A MUNKAVÁLLALÓK BÉRTÁMOGATÁSA.
Ez a lépés a vendéglátóhelyeken kívül a szállodák és a fitnesztermek üzemeltetőit is érinti.
A kormányzat a kifizetések felgyorsítása, egyszerűsítése, illetve a rendeletmódosítás értelmében, az utólagos kifizetés helyett a vállalkozásoknál támogatási előlegként jelentkező pénzügyi segítségről döntött.
A bérek kifizetését, illetve a dolgozó megtartását az érintett hónapot követően ellenőrzik.
EZZEL BIZTOSÍTJA A KORMÁNY, HOGY A MUNKAHELYEK VÉDELME NE JELENTSEN INDOKOLATLAN MEGTERHELÉST A HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS MELLETT IS JELENTŐS MÉRTÉKŰ VESZTESÉGEKET ELKÖNYVELŐ VÁLLALKOZÁSOKNAK.
Ezenkívül van ágazati bértámogatás, amelyet már több mint 100 ezren igényeltek, és mivel a koronavírus-járvány miatt a korlátozásokat fenn kell tartani, ezért a kormány meghosszabbította a programot március 10-éig.
A támogatás lehetőségével a szállásadók, az utazásszervezők, valamint azok a buszos szolgáltatók is élhetnek, akik a turizmus területén tevékenykednek.
AZ ÁGAZATI BÉRTÁMOGATÁS IGÉNYELHETŐ MAXIMÁLIS MÉRTÉKE A MINIMÁLBÉR MÁSFÉLSZERESE, SZEMÉLYENKÉNT HAVI BRUTTÓ 241 500 FORINT.
A program lényege, hogy
a kifizetett bérek 50 százalékát az állam, 50 százalékát pedig a munkaadók állják, akiknek a program időtartama alatt járulékot sem kell fizetniük, így a munkabérköltségek közel kétharmadát az állam biztosítja.
Közben pedig a felére csökken a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adója.
Ezek mind munkahelyvédelmi programok, amelyeknek segítségével nagyjából 280 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.
Január elsején életbe lépett minden idők legnagyobb mértékű orvosi béremelése. Az átfogó béremelési programnak köszönhetően két év múlva átlagosan két és félszeresére emelkedik az orvosok bére.
Így egy kezdő rezidens orvos eddigi 255 ezer forintos keresete 481 ezerre emelkedett, 2023-ban pedig már 687 ezer forintra nő. Egy 26 éves jogviszonnyal rendelkező orvos a tavalyi 529 ezer forint helyett ezentúl 1 millió 256 ezer forintot kap, 2023-ban pedig már 1 millió 794 ezer forint lesz a fizetése.
Az idősebb orvosok még ennél is többet kereshetnek.
Az első emelt béreket februárban folyósítják, vagyis ezekben a napokban. A béremelés érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, illetve a kormányrendeletben meghatározott munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat is.
A kormány tavalyi év végi döntése értelmében 2021. június 30-ig továbbra is mindenki (magánszemély, háztartás, cég, egyéni vállalkozó) jogosult lesz az eredeti feltételek mentén a hiteltörlesztési moratóriumra. Aki nem szeretne fizetni, annak nem kell semmit sem tennie, ha az első hullámban jogosult volt, alanyi jogon jár neki a haladék most is.
Június 30-ig tehát mindenki a jelenlegi feltételek mellett veheti igénybe azt a hitelmoratóriumot, amely
TOVÁBBRA IS A 2020. MÁRCIUS 18-A ELŐTT FELVETT HITELEKRE VONATKOZIK. A HÁZTARTÁSOK KÖZÜL 2,6 MILLIÓ CSALÁD JOGOSULT A HALADÉKRA, AZ ELSŐ HULLÁMBAN 56 SZÁZALÉKUK, MAJDNEM 1,5 MILLIÓ CSALÁD ÉLT A LEHETŐSÉGGEL. EZ A TELJES HITELÖSSZEGRE VETÍTVE, A 6500 MILLIÁRD FORINTOS ÁLLOMÁNY 54 SZÁZALÉKÁT, 3600 MILLIÁRD FORINTOT ÉRINTETT.
A vállalkozások közül 987 ezer vállalkozó volt jogosult, közülük 48,5 százalékuk élt a haladékkal, vagyis közel félmillió vállalkozás. A 10,3 ezer milliárd forintnyi teljes hitelállománynak a 41,7 százaléka, vagyis 4300 milliárd forintnyi állomány után kértek haladékot a cégek.
Orbán Viktor február 4-i közlése alapján
a hitelmoratórium révén eddig összesen 3000 milliárd forint maradt a magyar családoknál és a vállalkozásoknál.
Megkezdte a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését:
2021 januárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők.
Ez összesen 2,5 millió embert érint.
A kormány továbbá vállalta, hogy megőrzi a nyugdíj vásárlóértékét, ezért mindig a tervezett infláció mértékével megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén 3 százalékkal emelkedik a nyugdíj, később pedig korrigálják ezt, ha a tényleges infláció meghaladja a tervezett 3 százalékot.
Orbán Viktor miniszterelnök január 15-én jelentette be, hogy
legkésőbb 2022 januárjától a 25 év alatti fiatalok teljes jövedelemadó-mentességet kapnak.
A 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége nem pusztán azt jelenti, hogy összegszerűen több marad a fiatal zsebében vagy bankszámláján szabadon elkölthető jövedelemként. A fiatalok többet költhetnek ruházkodásra, élelmiszerre, kultúrára, vagy ami az egyik legfontosabb: nagyobb eséllyel, bátrabban vághatnak bele önálló otthon megteremtésébe fix jogviszony megléte mellett, vagy épp vehetnek fel lakáscélú hitelt.
Ennek a költsége 130-150 milliárd forint, és
közel 300 ezer fiatalt érint.
Egy felmérés alapján a lakosság 70 százaléka egyetért a fiatalok szja-mentességével, az érintettek, tehát a 25 év alattiak körében ez az arány 90 százalék.
Február 4-én új hitelkonstrukciót jelentett be Orbán Viktor:
10 ÉVRE 10 MILLIÓ FORINT EREJÉIG KAMATMENTES HITELT NYÚJTANAK A LEGKISEBB VÁLLALKOZÁSOKNAK (LEGALÁBB 10 EZERNEK), 3 ÉVES MORATÓRIUMMAL.
Az elmúlt évek fegyelmezett és szigorú államháztartási gazdálkodása és az államadósság jelentős csökkentése tette lehetővé, hogy a koronavírus-járvány kezelése közben nem lehetett költségvetési akadálya az emberéletek megvédésének és a gazdaság újraindításának - ezzel indokolta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a magyar kormány ilyen cudar körülmények között is képes a gazdaság-újraindítási akcióterv elindítására. A tárcavezető a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában egyúttal kiemelte,
a kormány célzottá tette a segítségnyújtást, hogy a legsérülékenyebb ágazatok, különösen a turizmus és vendéglátás megfelelő támogatást kapjon.
Ezen a ponton ismertette, hogy a 10 millió forintos kamatmentes gyorskölcsön a legsérülékenyebb kis- és középvállalkozásoknak segít, a 100 milliárd forintos hitelkeretű program három év türelmi időt hagy a törlesztés megkezdésére, a kabinet ezzel is időt hagy arra, hogy az ágazat újra talpra állhasson.
Varga Mihály összegezve az eddigieket elmondta, hogyha minden jól megy, akkor a program segítségével idén 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet Magyarországon.
Összességében ez egy nagyon fontos ösztönző, lökést adó segítség lehet - értékelte az Origónak a kormányfő által bejelentett a gazdaságvédelmi akciótervet Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. A szakértő úgy látja, a kkv-k eddig is sok segítséget kaptak a kormánytól, azonban azok nem feltétlenül forrásbővüléssel jártak, hanem olyan intézkedések voltak, amelyek lehetővé tették a kiadások csökkentését, támogatták a munkavállalók megtartását.
Szakáli István Loránd szerint ezúttal egy olyan támogatásról van szó, amivel újraindíthatják az akár jelentős mértékben lelassult tevékenységüket. A gyorshitelből olyan akut problémákat tudnak majd megoldani a vállalkozások, amelyek felgyülemlettek az elmúlt időszakban. Ezek között lehet említeni a készletek újrafeltöltését, kis léptékű technológiai fejlesztéseket, a bérekkel kapcsolatos problémák kezelését, vagy a rezsi- és a működési költségek terén fennálló anomáliák rendezését - fogalmazott az Origónak, hozzátéve, a kormány a gyorshitel elérhetővé tételével azt üzente a vállalkozásoknak, hogy "őket sem hagyta cserben, rájuk is figyel, és rájuk is számít a gazdaság újraindítása során".
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy tudomása szerint jelenleg nincs hasonló gazdasági terv a régióban, ami azt jelzi, hogy ez egy "rendkívül gyors" lépés volt a magyar kormánytól.