A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra sem ad megfelelő és gyors választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket – mondta Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője videoelemzésében kiemelte,
a mostani válság ismét rávilágított a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, ismét a „nemzetek Európájában" gondolkodó kormányok bizonyultak cselekvőképesebbnek.
Jól példázta a brüsszeli intézményrendszer bénultságát szerinte már az is, hogy miközben tavaly februárban és márciusban több uniós tagállam a WHO figyelmeztetése nyomán már rég elkezdett készülni a járványra, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) sokáig még bagatellizálta a koronavírus-járvány várható hatásait, hozzájárulva a fertőzés elterjedéséhez Európában.
Felidézte, még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is úgy nyilatkozott, hogy
amikor a járvány berobbant tavaly év elején Olaszországban, akkor Brüsszel „káros magatartást" folytatott.
Ugyancsak komoly hiba volt szerinte az is, hogy az Európai Bizottság – a hosszú késlekedés után – csak április közepén dolgozott ki a járvány kapcsán egy iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot, amelyben olyan javaslatokat fogalmaztak meg a tagállamok számára, amelyeket egyébként azok már régóta alkalmaztak a gyakorlatban.
Hasonló módon, emberéleteket követelő késlekedésnek vagyunk szemtanúi az oltóanyag-beszerzés kapcsán is, amelynek eredményeként az EU jelentősen lemaradt a versenytársaitól a beoltottság mértékét tekintve
– emelte ki Deák Dániel.
Magyarországon már 7 százaléknál is nagyobb a beoltottak aránya, míg az uniós átlag csak 6 százalék. Érződik tehát már a különutas magyar vakcinabeszerzés eredménye, a héten érkezett több százezer keleti oltóanyag pedig további előnyt jelent hazánk számára – mondta Deák Dániel. Ennek köszönhetően szerinte az EU-n belül a leghamarabb oldhatjuk majd fel a korlátozásokat.
Hozzátette:
nem véletlen, hogy egyre többen követik Magyarországot, már más uniós tagállam is akar orosz és kínai oltóanyagokat.
Komoly gondnak nevezte, hogy az Európai Bizottság mindeközben a gyógyszergyártó cégekkel háborúzik, és azt bizonygatja, hogy például a brit-svéd AstraZenecával korábban kötött megállapodást, mint a britek. Ez ugyanakkor nem igaz szerinte, hiszen miközben a britek az Oxfordi Egyetemmel már 2020 májusában megállapodtak (amely garantálta a brit ellátást is), az Európai Bizottsággal csak augusztusban.
Tovább ront Brüsszel helyzetén szerinte az is, hogy a hírek szerint a kialkudottnál jóval kevesebb, az ígért 180 millió adag helyett kevesebb mint 90 millió adag vakcinát szállít csak a második negyedévben az Európai Uniónak az AstraZeneca.
A szállítmány kiesése kétségessé teszi az EU tervének megvalósulását arról, hogy nyár elejére már az európai népesség 70 százalékát beoltsák
– hangsúlyozta.
Deák Dániel szerint jól jelzi, hogy az EU segítsége nélkül, nemzetállami szinten sikeresebb lehet a vakcinabeszerzés, hogy Szerbia, tehát egy EU-n kívüli ország számít az egyik európai sikertörténetnek a vakcinabeszerzések tekintetében: miután pár napja megérkezett az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina első szállítmánya az országba, már négyféle koronavírus elleni oltóanyag érhető el náluk.
Ennek köszönhetően már 1,2 millió embert beoltottak Szerbiában
– ismertette az adatokat a vezető elemző. Az ugyancsak EU-n kívüli Nagy-Britannia is jól áll az oltásokkal, így már március 8-án megkezdődhet a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítése Angliában – mondta.
Szintén nagy probléma az elemző szerint, hogy miután már lassan három hónapja akadozik a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés, és az EU jelentősen lemaradt a beoltottság mértékét tekintve, az Európai Bizottság még csak most tett ígéretet arra, hogy javasolni fogja a vírus új variánsai ellen hatékony és biztonságos oltóanyagok uniós szintű engedélyezési eljárásának felgyorsítását a ma kezdődő uniós csúcson
– jegyezte meg Deák Dániel.
Mivel a várakozás és a tétlenkedés emberéleteket követel, így a magyar kormány már januárban megállapodott több keleti gyártóval is a vakcinabeszerzésekről – mondta. Hozzátette: ennek köszönhetően a héten már nagyüzemi sebességre kapcsolt az oltás Magyarországon: immár öt vakcinával oltanak, hiszen a Pfizer-, a Moderna-, az AstraZeneca- és a Szputnyik mellett a héten megkezdődik az oltás a kínai Sinopharm-vakcinával is.
Nem meglepő tehát szerinte, hogy több tagállam is követi hazánk példáját, és külön utakon igyekszik oltóanyagokat beszerezni a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés mellett.
A baloldali politikusok ennek ellenére tovább folytatják Deák Dániel szerint a vakcinák elleni felelőtlen hecckampányt, ezúttal a kínai oltóanyag került a célkeresztjükbe. Hiába beszélt tehát már Gyurcsány Ferenc is megengedően a parlamentben a keleti oltóanyagokról, a DK-s politikusok – például Arató Gergely –
továbbra is bizalmatlanságot keltenek a kínai oltóanyaggal szemben, amelyet egyébként már több tízmillió emberen alkalmaztak, köztük a Vajdaságban élő magyarokon is
– hangsúlyozta.
A baloldali politikusoknak mindez nem tetszik az elemző szerint, mert ők a válság esetleges elhúzódásától remélnek politikai hasznot, azt kihasználva akarnak 2022-ben nyerni a választáson.
Ezért várnának az uniós engedélyre, amellyel hónapokkal eltolnák az emberek beoltását, ami emberéletekbe is kerülne – zárta videoelemzését Deák Dániel.
A videoelemzés teljes egészében alább tekinthető meg: