Az első ábrán az uniós szinten meghirdetett közbeszerzési eljárások aránya a GDP-hez képest az egyes európai országokban látható. Ezek a számok a 2017-es évre vonatkoznak, mivel frissebb adat nem érhető el.
Az ábrán szereplő magasabb arányszámok kedvezőbbnek számítanak, ugyanis ez azt jelenti, hogy
minél nagyobb értékarányt alkotnak a közbeszerzések a GDP-hez képest, annál nagyobb az átláthatóság, mivel több információ jut nyilvánosságra egy adott ország nagy értékű eljárásairól/szerződéseiről;
másrészt egy adott ország közbeszerzési piaca annál inkább hozzáférhetőbb és nyitottabb a vállalkozások számára, minél nagyobb értékarányt alkot a GDP-ből.
A második ábrán az átláthatósági arányok vannak feltüntetve az egyes európai országokban 2019-re vonatkozóan.
Az ábrán szereplő adatok azon odaítélt szerződések arányát mutatják, amelyek esetén ajánlati felhívás került közzétételre.
Az ábra azt tükrözi, hogy az ajánlatkérők mennyiben adnak az uniós joggal ellentétesen elégtelen információt közbeszerzési tevékenységükről. Az adatokban a 0 százalékos jelentése, hogy az ajánlatkérők elégtelen információt adnak, a 100 százalék jelentése, hogy az ajánlatkérők minden információt megadnak, azaz nincsenek eltitkolt adatok.
Ebben a tekintetben is nagyon jól áll Magyarország a többi európai uniós tagállamhoz képest - derül ki a Közbeszerzési Hatóság gyorselemzéséből.