A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben.
A Világgazdaság számításai szerint mindez tökéletesen megállja a helyét.
Ez esetben figyelembe kell venni az Európai Uniótól (EU), illetve a költségvetésből származó közvetlen kifizetések mellett azokat a vállalkozásokat segítő támogatott hitel-, tőke- és garanciaprogramokat is, amelyeket az állami tulajdonú pénzintézetek, illetve szintén az állami oldalhoz sorolható Magyar Nemzeti Bank biztosított a cégeknek.
A magyar főváros az Európai Unióban fejlettnek számít:
a vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP Budapesten az EU-átlagának 145 százalékán áll.
A budapesti adat jelentékeny mértékben felhúzza az országos átlagot is, amely azonban így is csak 73 százalék, a fele a budapesti értéknek.
A fentiek alapján ésszerű, hogy a felzárkóztatási programoknak nem Budapestet, hanem mondjuk a lakosainak az EU-átlag 46 százalékát jelentő életszínvonalat biztosító Kelet-Magyarországot vagy az egyaránt 49 százalékon álló észak-magyarországi, illetve dél-dunántúli megyéket kell segíteni. Ez a fajta forrás-allokáció egyébként magára az EU-ra is jellemző – nem véletlen, hogy a legtöbb uniós támogatási program eleve kizárja a budapesti felhasználást.
Ennek dacára
a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus idején az ország számára rendelkezésre álló mintegy 8400 milliárd forintnyi EU-forrás 20 százaléka fővárosi fejlesztéseket, vállalkozásokat finanszírozott.
A 2020. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapból közvetlenül gazdaságfejlesztésre mintegy 3000 milliárd forintot fordított a kormányzat. Az adatok szerint ezen belül a direkt finanszírozás 30 százaléka szintén fővárosi fejlesztéseket takart.
A gazdaságfejlesztés fókuszában a koronavírus-válság idején a vállalkozások működésének biztosítása, a likviditás megőrzése, a munkahelyek védelme állt, a válságot követően az újraindulás sikerét beruházás, termékfejlesztés, profilváltással vagy akár akvizícióval történő piacbővítés alapozhatja meg.
Ezen célok megvalósulását szolgálta az a nagyszabású hitel-, tőke és garanciaprogram, amelyet az MFB Csoport és az Eximbank hirdetett meg, s amihez a Magyar Nemzeti Bank csatlakozott saját megoldásaival a válság első hónapjaiban.
Az MFB és az Eximbank által nyújtott források összességében mintegy 2500 milliárd forintot tettek ki.
Ehhez kapcsolódott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel- és Növekedési Kötvényprogramja, amelynek keretében tavaly a vállalkozásokhoz mintegy 1600 milliárd forint értékű forrás jutott el. Ezek igénylésében és kihelyezésében értelemszerűen előnyt jelentett az átlagosnál jobb fővárosi banki infrastruktúra – ennek fényében nem meglepő, hogy
az MFB Csoport termékeinek 55, míg az MNB programjainak 50 százaléka fővárosi vállalkozásokat támogatott az elmúlt év során.
Miután a felhasználáson belül a likviditás biztosítására fordítódott a források több, mint fele, az állami (jegybanki) támogatással bíró hitelprogramok így sokkal erőteljesebben segítették a budapesti vállalkozások fennmaradását, mint a vidéki cégekét.
A budapesti adatok a bejegyzett vállalkozások számához képest komolyan felülreprezentáltak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) székhely szerinti felosztásában csak a cégek 23 százaléka van bejegyezve a fővárosban. A hitelprogramokban elért 50 százalék feletti részarány még a cégek árbevételéhez képest is magasabb Budapesten, hiszen
a KSH kimutatása szerint 2019-ben a magyar vállalkozások forgalmának 41,2 százaléka realizálódott Budapesten.
Ez utóbbi adat alapján reális, hogy
Budapest a vállalatai árbevételének arányában részesült 40 százalék körüli mértékben az állami gazdaságfejlesztési forrásokból.
Egyes közgazdászok és szakértők véleménye szerint a fejlett régiókat – Magyarország esetében Budapestet – érdemes leginkább támogatni, hiszen legnagyobb árbevételt elérő vállalatok tudják a leghatékonyabban a gazdaságfejlesztési forrásokat felhasználni. Ezzel az állásponttal szemben számos közgazdász és szakértő szerint a Magyarországon kialakult sérült szerkezet – melyben a vidék lemaradása Budapesthez képest látványos – gátat szabhat a nemzetgazdaság fejlődésének hosszú távon. Ebből fakadóan érdemes a regionális különbségeket csökkenteni, melynek megfelelő eszköze a hatékony forráselosztás.
Budapestnek tehát segíteni kell a vidéki felzárkózást, hiszen közös érdek, hogy a kevésbé fejlett régiók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a gazdaság erősödéséhez és versenyképességének javulásához, mint azt a korábbi időszakokban tapasztalni lehetett.
Azzal ugyanakkor mindenki tisztában van, hogy a főváros és a fővárosi cégek sikere nélkül az ország nem lehet sikeres. Ugyanakkor az egyes régiók egyenlőtlenségének orvoslását a kormány és az Európai Unió is prioritásként kezeli. A feszítő regionális különbségek csökkentése egyébiránt nem lesz könnyű. Ha pusztán a hitelprogramokat nézzük, rendkívül komoly kihívást jelent majd a meglévő intézményhálózatnak az, hogy a könnyen elérhető budapesti cégek helyett fejlesztésre érdemes vidéki kis- és középvállalkozásokat kutassanak fel, akik beruházásokba mernek fogni.
A Világgazdaság szemléje tehát egyértelműen, számokkal és statisztikai adatokkal cáfolja Karácsony Gergely főpolgármester azon kijelentéseit, miszerint a kormány nem támogatja, sőt mi több, magára hagyta Budapestet és a fővárosi vállalkozásokat.