Erős kezdés.
Az újszülöttnek persze minden új, így Fekete-Győrt inkább szánni kell, mint komolyan venni. Beszélt ő már annyi sületlenséget rövid politikai pályafutása során, hogy már meg sem lepődünk az újabb szerencsétlenkedésén.
Új arcok? Ha Fekete-Győrnek új arcnak számít a Gyurcsány-Dobrev-Vadai-Varju-Molnár Csaba-Kunhalmi-Tóth-Bangóné-Korózs-Jakab-Szabó Tímea összetételű szövetségesi bagázs, akkor nagyon rossz mozit nézhetett idáig.
Csak neki, csak most: e törzsgárda több tagja 2010 előtt már vezette, és tönkre is tette egyszer az országot. Fekete-Győr talán lemaradt erről, hát persze, ő akkor még önfeledt, bohókás kisiskolás volt, amikor 2006-ban szövetségesei ép szemeket lövettek ki a pesti utcákon. Amióta azonban főállású észosztóként, a szabadság bajnokaként politizálni kezdett ez a jóember, igazán bepótolhatta volna a hiányosságait. De nem, ez a fickó szeret újra és újra közröhej tárgyává válni.
A legszomorúbb azonban az, hogy még büszkén is vállalja, hogy fogalma sincs semmiről: neki a napelem az atomerőmű, a sajtószabadságba belefér újságírókat személyesen fenyegetni és kétharmad nélkül is lehet alkotmányozni.
Ebbe a butaságspirálba az is belefér, hogy Gyurcsány Ferenc új arc a magyar politikában. Még jókat nevetnénk is az ilyen poénokon és ficsúrokon, ha Fekete-Győr nem az egyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt lenne; ez az ember úgy gondolja magáról, hogy képes kormányozni Magyarországot.
Újra érik az ellenzékváltó hangulat.