Az elmúlt tíz év hazai felzárkózási szakaszának egyik legnagyobb eredménye, hogy a növekedési hatások, vagyis a gazdaság állapotának folyamatos javulása a társadalom széles körében érezhető volt. Az elmúlt évtizedben a magyar vagyoni és jövedelemalapú egyenlőtlenségi GINI-mutatók, valamint a szegénységi arányok javultak, értékük alacsonyabb, mint az uniós átlag - vagyis az uniós átlagnál kisebb az egyenlőtlenség és a szegénység. De most nézzük meg a konkrét adatokat!
Az Európai Unió területén átlagosan a szegénységi arány, vagyis a szegénységi küszöb alatt élők száma 2010 és 2019 között 16,5 százalékról 0,3 százalékponttal 16,8 százalékra emelkedett. A szegénységi küszöb azt mutatja, hogy milyen arányban találhatóak meg az adott országban azok, akik az országos medián jövedelem 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkeznek.
Hét tagállamban, Romániában (23,3 százalék), Lettországban (22,9 százalék), Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (21,7 százalék), Spanyolországban (20,7 százalék), Litvániában (20,6 százalék) és Olaszországban (20,1 százalék) a lakosság több mint egyötöde volt kitéve a szegénységnek 2019-ben. A szegénységi arány a tagállamok közül Csehországban 10,6 százalék, Szlovéniában 12 százalék, Szlovákiában 11,9 százalék, Finnországban 11,6 százalék és Magyarországon 12,3 százalék volt a 2019-ben.
Jól látszik tehát, hogy hazánk és a teljes közép-európai régió nagyon jól áll uniós összevetésben.
A GINI-mutató tekintetében először annak vagyoni részét érdemes megnézni.
Mi az a vagyoni GINI-index?
A vagyoni GINI–index azt mutatja be, hogyan oszlik el egy gazdaságban rendelkezésre álló vagyon (ingatlan, tőke és ingó vagyon) a népességen belül. Minél kisebb az értéke, annál kisebb a társadalomban az egyenlőtlenség.A vagyoni egyenlőtlenség a fejlett országokban az átlag felett alakul, a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenséggel Hollandia (90,2 százalék), Dánia (86,7 százalék) és Svédország (83,8 százalék) rendelkezik. 2019-ben a visegrádi régióban, Csehországban 72,5 százalékos, Lengyelországban 67,7 százalékos, Magyarországon 66,3 százalékos, míg Szlovákiában 49,8 százalékos volt a mutató értéke.
Mi az a jövedelmi GINI-index?
A jövedelmi GINI-index azt mutatja be, hogyan oszlik el egy gazdaságban a megkeresett jövedelem a népességen belül. A számítása a háztartások szintjén történik (a háztartás valamennyi tagja jövedelmének összesítésével), a háztartások tagjainak száma és életkora alapján súlyozva. Minél kisebb az értéke, annál kisebb a társadalomban az egyenlőtlenség.Ha a jövedelmi GINI-indexet nézzük, akkor pedig az látszik, hogy a fejlett országokban kevésbé jelentős Hollandia (26,8 százalék), Dánia (27,5 százalék) és Svédország (27,6 százalék), a feltörekvő országokban azonban jelentős különbségek vannak, a legmagasabb Bulgáriában (40,8 százalék), Litvániában (35,4 százalék) és Lettországban (35,2 százalék).
2019-ben a visegrádi régióban, Lengyelországban 28,5 százalékos, Magyarországon 28 százalékos, Csehországban 24 százalékos, míg Szlovákiában 22,8 százalékos volt a mutató értéke.
Az elmúlt 10 évben lezajlódó hazai jövedelmi átalakulásokat nagyon jól mutatja az is, hogy a legkevesebbet keresők jövedelme több mint kétszeresére nőtt, míg a legjobban keresők esetében csak 80 százalékos bővülés történt.
Azaz a legalsó jövedelmi ötöd munkajövedelmének növekedési üteme meghaladta a legfelső ötödét.
A legnagyobb mértékben a középső három jövedelmi ötöd jövedelme növekedett, a második és harmadik ötödben, 130 százalékkal, míg a negyedikben is több mint 100 százalékkal, azaz a duplájára növekedett.
Az előbb bemutatott ábrák világosan mutatják, hogy
Magyarországon nemcsak a szegénység, hanem a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek is jelentősen csökkentek a mögöttünk hagyott évtizedben.