Azt írja a lap, hogy az eredeti tervek szerint március 9-én, kedden folytatódna Czeglédy Csaba és társainak adócsalási büntetőügye a Kecskeméti Törvényszéken. A bíróság a tizenötödrendű vádlottat, Czeglédy Csaba testvérét, C. P. Zs-t is kikérdezné. Őt az ügyben kétrendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével - amelyet bűnsegédként követett el -, valamint egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja az ügyészség.
A kormány rendeletben szabályozta a bíróságok működését a szigorítások ideje alatt, amely szerint
a vádemelés után tárgyalást és nyilvános ülést 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg.
Ez utóbbi lehetőség azonban kizárt, tekintve az eljárás résztvevőinek nagy számát. Jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a tárgyalást elhalasztják, ám a bíró dönthet úgy, hogy
a halasztás következtében meghiúsulna az eljárás célja,
ezért mégis a tárgyalás megtartásáról határoz.
Az ügyben Czeglédy Csabát és vádlott társait - jelenleg összesen húsz embert - bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az ügyészség. A vád lényege, hogy Czeglédy az általa és üzlettársai, beosztottai által létrehozott céghálón keresztül módszeresen, éveken keresztül trükköztek az adófizetéssel, amelyből nekik hasznuk, a magyar államnak pedig kára keletkezett: iskolaszövetkezetek segítségével a vádak szerint összesen 6,3 milliárd forintot meghaladó összegű adót csaltak el.
Czeglédy Csaba pere a súlyos bűncselekmények elkövetésének gyanúján kívül politikai szempontból is kiemelt jelentőségű. Czeglédy az elmúlt évtizedekben módszeresen küzdötte fel magát a ranglétrán,
ahogy cégei egyre komolyabb nyereséget termeltek az iskolaszövetkezetek működtetéséből, politikai karrierje is szárnyalni kezdett.
Érdemes hozzátenni, informális befolyása jóval meghatározóbb, mint azt tisztségei mutatták és mutatják: a 2006-os ciklusban Szombathely alpolgármestere lett. Czeglédy erejét mutatja, hogy
a büntetőeljárás hatására sem zárták ki az MSZP-ből,
sőt, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a mai napig védi a mára kétes hírnevű üzletember-politikust. Legutóbb pedig, március 2-án Dobrev Klára találkozott Czeglédyvel.
Felmerül a kérdés, hogy miért olyan fontos a baloldalnak Czeglédy Csaba, amikor más politikusoknak ennél kisebb súlyú ügyekért is elengedték a kezét. A válasz a pénz lehet.
Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta korábban, a Gyurcsány házaspár családi cége, az Altus 300 millió forintos kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának és a jelenlegi büntetőügyben kulcsszerepet játszó, a vádak szerint adócsalásra létrehozott cégének, a Human Operator Zrt.-nek.
Budai Gyula országgyűlési képviselő korábban már felvetette a lehetőségét, hogy Czeglédy pénzzel is finanszírozhatta a baloldalt, többek között az MSZP-t. A 2018-as választási kampányban mondta el a képviselő, hogy Kunhalmi Ágnes, akkori budapesti szocialista elnök, ma a párt társelnöke találkozott, és pénzt fogadott el Czeglédy Csabától, és megállapodtak abban, hogy a szombathelyi politikus finanszírozza a párt kampányát. Az állításból akkor per lett, amelyet Budai megnyert.
Úgy tűnik azonban, hogy a történet nem áll meg itt: Budai múlt hét kedden ugyanis a Hír TV-ben elmondta, hogy
találkozott egy védett tanúval, aki jelen volt akkor, amikor Czeglédy pénzt adott át Kunhalminak.
Vagyis a politikai csatározásokon túl elképzelhető, hogy a képviselő kezébe több bizonyíték is került az állításokkal kapcsolatban. Ha bebizonyosodna, hogy a baloldal bűncselekményekből származó pénzekből kampányolt, annak súlyos politikai és akár büntetőjogi következményei lennének - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.