A férfi az érdekeltségébe tartozó cégekkel ingatlan bérbeadással foglalkozott egy esztergomi irodában. 2014-től több cégnekk adott át hamis adatokat tartalmazó számlákat, azért, hogy azok képviselői a gazdasági társaságok bevételei után fizetendő ÁFA összegét jogosulatlanul, több évig rendszeres haszonszerzésre törekedve csökkentsék.
A hamis számlákat olyan cégek nevében állították ki, mely gazdasági társaságok ügyvezetését a férfi által megbízott emberek csupán névleg vállalták el, de gazdasági tevékenységet nem végeztek.
Volt olyan eset, amikor az ügyvezetők fizettek a fiktív számlákért a férfinak.
A névleges ügyvezetők által vezetett cégek által kiállított számlák fiktivitása vagy abban állt, hogy bár a gazdasági esemény megvalósult de azt nem a számlát kibocsátó gazdasági társaság és a számlát befogadó gazdasági társaság között jött létre, vagy abban, hogy a számlákon szereplő esemény valójában nem történt meg.
Az ügyészség összesen
húsz vádlottal szemben költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználás, közülük három vádlottal szemben emellett vesztegetés miatt is vádat emelt.
Az ügyészség a húsz vádlottból tizenkellővel – köztük a fiktív számlákat befogadó ügyvezetőkkel, valamint egyes strómanokkal - egyezséget kötött.
Az ügyészség a vádiratban javasolta, hogy a törvényszék az egyezségeket hagyja jóvá, emellett az első rendű vádlottat börtönre, a többi vádlottat pedig felfüggesztett börtönre, illetve pénzbüntetésre ítélje.